A génmódosításnak köszönhetően először sikerült sertésvesét átültetni egy emberbe

2021. október 20. – 12:46

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A történelem során először sikerült sertésvesét átültetni emberi szervezetbe anélkül, hogy a szerv kilökődött volna, köszönhetően a sertéseken elvégzett, testidegenséget csökkentő génmódosításnak. Ez jelentős előrelépés a szervátültetések terén, ami nagyban hozzájárulhat a szervhiány csökkentéséhez – írja a Reuters.

A New York-i NYU Langone Health egészségügyi központban végzett műtét során egy olyan sertésvesét használtak, amelyet előtte genetikailag módosítottak annak érdekében, hogy a szöveteiben már ne legyenek jelen azok a molekulák, amelyekről ismert, hogy szinte azonnali kilökődést okoznak. Az átültetést egy olyan agyhalott betegen hajtották végre, akinél veseműködési rendellenesség jelei mutatkoztak, és akinek családja hozzájárult a kísérlethez – közölték a kutatók a Reutersszel.

Az átültetett vesét három napig csak a beteg ereihez csatolták, és a testén kívül tartották. A vese működésének vizsgálati eredményei ez idő alatt normális értékeket mutattak – mondta dr. Robert Montgomery transzplantációs sebész, a műtét vezetője. Elmondása szerint a sertésvese annyi vizeletet termelt, mint amennyit egy átültetett emberi vesétől is elvárnának, és nem volt nyoma annak a korai kilökődésnek sem, amit akkor tapasztaltak, amikor genetikailag nem módosított sertésvese átültetésével próbálkoztak. Montgomery szerint a beteg abnormális kreatininszintje – a rossz veseműködés mutatója – az átültetés után visszaállt a normális szintre.

A műtétet végző New York-i orvoscsapat – Fotó: Joe Carrotta for NYU Langone Health/Handout via REUTERS
A műtétet végző New York-i orvoscsapat – Fotó: Joe Carrotta for NYU Langone Health/Handout via REUTERS

A kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy állati szerveket használjanak transzplantációkhoz, ám eddig még nem sikerült megakadályozni az azonnali kilökődéseket az ilyen kísérleteknél. Montgomery csoportja úgy vélte, hogy a kilökődést kiváltó szénhidrát – egy alfa-gal nevű cukormolekula vagy glikán – kiiktatásával megelőzhető ez a probléma. Ugyanakkor a mostani kísérletben csak egyetlen átültetés történt, és a vesét is csak három napig hagyták a helyén, így a jövőbeni kísérletek valószínűleg új akadályokat tárnak fel, amelyeket szintén le kell majd küzdeni – tette hozzá Montgomery.

A GalSafe-nek nevezett, genetikailag módosított sertéseket a United Therapeutics Corp. nevű biotechnológiai vállalat tenyésztette ki. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) 2020 decemberében engedélyezte, hogy az állatokat a húsallergiában szenvedők számára élelmiszerként, illetve humánterápiás eljárások potenciális eszközeként is felhasználhassák. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a GalSafe-sertések más szerveit miként lehet az orvostudományban hasznosítani.

Az Egyesült Államokban közel 107 ezer ember vár szervátültetésre, közülük több mint 90 ezren új vesére. A veseátültetés átlagos várakozási ideje három-öt év.