Vészesen kiszáradt Dél-Amerika második leghosszabb folyója

2021. szeptember 01. – 09:56

frissítve

Vészesen kiszáradt Dél-Amerika második leghosszabb folyója
A Paraná folyó Argentínában 2021. augusztus 21-én – Fotó: Juan Mabromata / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az 1940-es évek óta nem volt olyan alacsony a Paraná folyó vízszintje, mint jelenleg. Dél-Amerika második leghosszabb folyójának ilyen mértékű kiszáradása komoly hatással van a kereskedelmi hajózásra, az áramtermelésre, a halászatra és a turizmusra is – írja az AFP.

A közel 4000 kilométer hosszú Paraná Dél-Amerika második legnagyobb folyója az Amazonas után. A Paraná Brazília déli részén, a Paranaiba és a Rio Grande folyók összefolyásával keletkezik, és déli, délnyugati irányba folyik tovább. Előbb Paraguay és Brazília, majd Paraguay és Argentína között képez természetes határt. A folyó az argentin Rosario város közelében fordul keleti irányba, és az Uruguay folyóval egyesülve létrehozza a Río de la Platát, majd az Atlanti-óceánba torkollik.

Carlos Ramonell argentin geológus, egyetemi professzor szerint a Paranához kapcsolódó öntözőcsatorna-hálózatban jelenleg alig van víz, a nagy része teljesen kiszáradt. „Az emberek a brazil gátakat, az erdőirtást és a klímaváltozást okolják, de tudományos szempontból ezt nem tudjuk biztosan kijelenteni. Nyilvánvalóan az esőzések hiánya miatt van ez, de hogy ezt mi idézte elő, az jó kérdés” – mondta Ramonell, aki szerint azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a vízszint csökkenése természetes jelenség, mivel száz évvel ezelőtt, a gátépítések és fokozott erdőirtások előtt is megfigyeltek hasonló jelenséget a folyón. Az esős évszakra még három hónapot várni kell Dél-Amerika ezen részén.

A Paraná folyó Argentínában 2021. augusztus 21-én – Fotó: Juan Mabromata / AFP

„Április óta nem lehet hajózni a Paranán. Az árukat szárazföldön kell a Paraguay folyóig elszállítani, ami megnégyszerezi a költségeket” – mondta az AFP-nek Juan Carlos Munoz, a paraguayi folyami hajótulajdonosok szövetségének igazgatója. Mintegy 4000 uszály, 350 vontatóhajó és 100 konténerszállító várja, hogy a folyó szintje emelkedjen.

A Paraná átlagos vízhozama 17 ezer köbméter másodpercenként, ez az idén mindössze 6200 köbméterre esett vissza, ami alig haladja meg az 1944-ben mért rekordalacsony, 5800 köbméteres értéket. Ez a felére csökkentette az Argentínát és Paraguayt összekötő Yacyretá vízerőmű által termelt villamosenergia mennyiségét. Ez az erőmű Argentína áramtermelésének mintegy 14 százalékát biztosítja.

Az alacsony vízszint a halak szaporodását is befolyásolja, a Paranába torkolló patakokat több helyen homokpadok választják el a főfolyótól, amik elzárják a halak útját, így azok nem tudnak eljutni a megszokott ívóhelyeikhez. A kiszáradt patakokból szemétkupacok és veszélyes anyagok – higany, ólom – kerültek a felszínre. A folyó 200 halfajának védelme érdekében hétvégi halászati tilalmat vezettek be.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!