Szép ez a gyom, de megkeseríti annak az életét, aki meg akar szabadulni tőle

2021. július 15. – 20:37

Szép ez a gyom, de megkeseríti annak az életét, aki meg akar szabadulni tőle
Japánkeserűfűvel borított terület Franciaországban 2005-ben – Fotó: Régine Rosenthal / Biosphoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Itthon a parlagfűvel sem igazán tudtunk még megbirkózni, de felkészülhetünk rá, hogy egyre több agresszívan terjedő növénnyel kell majd hadakoznunk. Az keveseket hat meg, hogy az úgynevezett inváziós vagy özönnövények kiszorítják az őshonos életközösségeket, de ha egy ilyen növény átüti az aszfaltunkat, megrepeszti a házfalat, akkor esküdt ellenséggé válhat, és feltámadhat bennünk a konzervációbiológus. A óriás-keserűfű vagy japánkeserűfű Amerikában és Európában is egyre több problémát okoz, és Magyarországon is növekszik az állománya, amiben nincs sok köszönet.

Sok növény- és állatfaj nem kívánt elterjedéséhez járult hozzá a pedig jó ötletnek tűnt felütés, az utókor pedig küzdhet a problémákkal. Az Ázsiából behurcolt japánkeserűfű a 19. század közepén ártalmatlan dísznövényként kezdte pályafutását Európában és Amerikában, ma pedig már a biztosítási ügynökök is feljegyzik, hogy milyen károkat okoz.

Szeretnél még hasonlóan érdekes témákról olvasni? Támogasd rendszeresen a működésünket!

A japánkeserűfű valójában Japánban őshonos, de egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy fű, inkább nyúlánk cserjére hasonlít a sok kerekded levele miatt. A zsenge szárakat meg is lehet enni, állítólag olyasmi íze van, mint a rebarbarának, de ilyen jellegű felhasználása azért nem jelentős. Méhlegelőként viszont nagyon is népszerű, és a kínai medicina is szívesen alkalmazza, bár a növény gyógyhatása nem egyértelműen bizonyított. A japánkeserűfű elég szívós (ez is az egyik baja az embereknek), gyakran ez az első olyan növény eredeti élőhelyén, amelyik vulkánok tetején, a hamuval és kihűlt lávával borított talajokon megjelenik. Igazán jól azonban a folyó- és patakpartokon érzi magát, de eredeti élőhelyén sok vetélytársa és természetes ellensége van, és nem tud igazán elburjánzani.

Eleinte Európában örültek annak, hogy milyen gyorsan képes terjedni gyöktörzsről a japánkeserűfű, Angliában vasúti töltések stabilizálására vagy éppen elrejtésére használták előszeretettel, de aztán pont a szaporasága tette gyűlölt ellenséggé.

Magyarországon is dísznövényként kezdte meg a karrierjét

„Pontos információ nincs róla, hogy mikor került be hozzánk, de minden bizonnyal a 19. század végén, mert már a 20. század elején megbízható adatok vannak a keserűfűről, a 20. század második felétől pedig már nagy ütemben el is kezdett szaporodni” – mondta Csecserits Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A keserűfű megnevezés egy egész nemzetséget (Fallopia) takar, számos faja van, ezek közül Európában a japán óriás-keserűfű és a szahalini óriás-keserűfű vált jelentőssé, de ahogy arra Csecserits felhívta a figyelmet, egy természetes módon kialakult hibrid, a cseh óriás-keserűfű vált rettegetté. Ez az 1980-as években, ahogy neve is elárulja, Csehországban leírt faj a japán és a szahalini kereszteződéséből jött létre, nagyon életképes, rettentő gyorsan tud nőni.

Ahol a japánkeserűfű megjelenik, gyors szaporodásnak indul, és gyorsan uralkodó fajjá válik.

„Alapvetően egy vízigényes fajról van szó, elsősorban a patakpartokat képes elözönleni, nagyon erősen be tud robbanni, és dominánssá válik, szinte egyfajos rendszert hoz létre, elszegényíti a környezetét. Tönkre tudja tenni a patakparti magaskórós társulásokat és a nedves réteket is. Nálunk főleg a Dunántúlon van jelentős előfordulása, a száraz alföldi környezetet nem igazán szereti” – mondta Csecserits.

A növény azért képes lenyomni mindent a környezetében, mert nagyon nagy energiákat fektet a vegetatív terjedésbe, akár egy egycentis szárról képes elburjánzani. Terjedéséhez a víz is segítséget ad, hajtásait messzire szállítják a patakok. A kutatók azt feltételezik, hogy a növény piszkosabb trükköket is bevet, olyan kémiai anyagokat bocsát ki magából, amivel vetélytársai életfolyamatait gátolni tudja (ezt nevezik allelopátiának). Az is a japánkeserűfű malmára hajtja a vizet, hogy a természetes ellenségei nem utaztak vele Európába.

Hollandiában is a japán óriás-keserűfű természetes ellenségével, egy levélbolhafajjal próbálják megállítani a gyom terjedését – Fotó: Sem van der Wal / ANP MAG / AFP

Évekig tartó melóval lehet tőle megszabadulni

Az agresszíven terjedő keserűfű sokak életét megkeseríti, sziszifuszi munkát igényel az eltávolítása. Ha vagdosni kezdik, akkor még gyorsabban terjed, egy nap alatt akár tíz centit is képes növekedni a növény. „Az egynapos megoldások nem használnak, gyakori és kitartó kaszálásra van szükség, akár tíz éven keresztül is. Ekkora gyengülhet el a gyöktörzse” – mondta az ökológus.

Megállítására használt módszer még, hogy közvetlenül a növény szárába juttatnak glifozátot, ami ha lejut a gyökérbe, a növény gyakorlatilag elpusztul. De egyrészt macerás munka minden növényt beinjektálni, másrészt a glifozát nem túl környezetbarát vegyszer, vízparton nem is ajánlott a használata, az unióban éppen a teljes betiltásán ügyködnek.

Nyugat-Európa néhány országában már ingatlantulajdonosok zsebére mennek a keserűfűfajok által okozott károk, de itthon még egyelőre inkább ökológiai problémát jelentenek.

Egy 2018-as, természetvédelmi kezelők által kitöltött kérdőív szerint Magyarországon a 12. legnagyobb természetvédelmi kárt okozó növények számítanak az óriáskeserűfű-fajok.

A növény az Európai Unióban is inváziós fajnak számít, de nem szerepel az unió hivatalos listájában, itthon egyelőre csak szakmai listán szerepel a növény.

Itthon nincs irtási, kezelési kötelezettségük az átlagembereknek, de Csecserits szerint azért érdemes rá odafigyelni, ha valahol észleljük, és jelezzük a helyi önkormányzatnak is a jelenlétét.

Juhász Szilvia 2005-ben Székesfehérvár határában vett egy telket, a korábbi tulajdonos mutatta neki, hogy egy különleges és gyönyörű növény is nő rajta. A vásárlás után ritkán járt ki a telekre, de azt vette észre, hogy az általa akkor még nem ismert növény milyen gyorsan tud terjeszkedni, néhány négyzetméter után 25-30-at foglalt el. „Próbáltam rendben tartani, de amikor megmetszettem, hatalmas gumókat hozott a felszínen. Hiába irtottam, gyorsan visszahódította a területét. Mintha hozzá sem nyúltam volna.”

A Ráckevei Duna-ág mellett is dzsungelszerű telepeket alkot az óriás-keserűfű – Fotó: Juhász Szilvi / Facebook

Arra már nem emlékszik pontosan, hogy mikor tudta meg, hogy milyen növénnyel is áll szemben, de folyamatosan nőtt benne a problématudat. Végül egy német ismerőse segítségével jutott információhoz a növényről, és elképedt, hogy három méter mélyre is lehatol a gyökere, hiábavaló próbálkozása volt, hogy ő majd kiássa. Hosszú küzdelem után sikerült megfékezni a növényt, de elővigyázatosságból betonoszlopokra emeltette könnyűszerkezetes házát, nehogy belenőjön a házába a földből a japánkeserűfű, ami ha egy kis fényt érzékel, elhajol oldalra.

Juhász Szilvia azt tapasztalta, hogy itthon még nincs információ a növényről, és arról sem, hogy milyen károkat tud okozni, éppen ezért most egy Facebook-csoportban osztják meg a tapasztalatikat azok, akik már találkoztak a japánkeserűfűvel. Az alapító úgy tapasztalja, hogy a legtöbb helyen még csak a növény kiirthatatlansága a gond, de találkozott már olyannal is, akinek a spájzában, garázsában tört föl.

„Azt tapasztalom, hogy két módon terjed itthon. Az egyik a jaj, de szép növény, adj egy tövet nekem is mód, a másik pedig az, amikor az út szélére kiöntött növényi hulladékokból indul el. A keserűfű a növény kétszázad grammnyi darabjából is képes kihajtani.”

Juhász szerint kitartással és következetességgel lehet csak kiirtani ezt a növénytengerré váló gyomot. Ahol nincs élővíz a közelben, ott glifozátos ecsetelés, permetezés segíthet, és a rendszeres (természetvédelmi kezelők évi hatot ajánlanak) kaszálás segíthet. Juhász szerint akár öt évbe is telhet, mire megszabadulhatunk a japánkeserűfűtől. Fontos, hogy ne kerüljön a komposztba a növény egyetlen darabja se, a legjobb zárt térben elégetni ezeket a darabokat, mivel itthon még nincs kialakult gyakorlat ennek a növényi hulladéknak a kezelésére,

A britek büntetik azt, aki kiülteti

Az Egyesült Királyságban már valódi közellenségnek tekintik a japánkeserűfüvet, 1981 óta büntetik, ha valaki a természetbe kiülteti. A kertekben és házaknál sem kívánatos a jelenléte, az aszfaltrepedéseket kíméletlenül kihasználó és átütő, és a lefolyókat eltömítő növény akár 20 százalékkal is csökkentheti az ingatlan értékét a BBC szerint, és jelzálogot sem biztos, hogy kapnak az ilyen ingatlanok. Nagy-Britanniában évente egyébként 175 millió eurónak megfelelő összeget költenek a japánkeserűfű elleni küzdelemre.

A briteknél óriási problémákat okoz a japánkeserűfű, de egyre tudatosabban lépnek fel ellene. Civilek is feltölthetik az észleléseiket egy térképre, így már több mint hatezer lelőhelyet regisztráltak, ezzel valamennyire kontrollálni lehet a terjedést, de az is sokat elmond a helyzetről, hogy már az irtására szakosodott cégek is létrejöttek.

Több olyan kutatás is folyik, hogy megtalálják a japánkeserűfű természetes ellenségét. Eddig a japán levélbolha és egy szintén ázsiai gombafaj adott biztató eredményeket Nagy-Britanniában, de ezek alkalmazása is kockázatos, Ázsiából behurcolva megboríthatják az itteni ökológiai rendszereket.