A kínai városok a szén-dioxid legnagyobb kibocsátói között, amit a nyugati fogyasztás is fűt

2021. július 12. – 11:03

frissítve

A kínai városok a szén-dioxid legnagyobb kibocsátói között, amit a nyugati fogyasztás is fűt
Pekingi utcakép, szmoggal – Fotó: GREG BAKER / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

23 kínai város, valamint Moszkva és Tokió együtt annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit a világ 142 további nagyvárosa és agglomerációik – derült ki egy hétfőn publikált tanulmányból, amelyet a Reuters ismertetett.

A tanulmány 53 ország 167 városát vizsgálta meg, kimutatva a kínai városok túlsúlyát. Igaz, a felmérésben végzett összevetést érdemes árnyaltabban nézni, mielőtt letudnánk annyival, hogy Kína jobban szennyez, mint a világ többi része.

A tanulmány elismeri, hogy egy főre vetítve a vizsgált kínai városok kibocsátása kevesebb, mint a világ gazdagabb részein lévő városoké.

Az EU a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9,5 százalékáért felel, az Egyesült Államok 13,5 százalékáért, Kína 29,3 százalékáért. Ez viszont azt jelenti, hogy az egy főre eső kíni fogyasztás csupán fele az amerikainak, és 20 százalékkal alacsonyabb a németek fejenkénti kibocsátásánál. (Az egész EU szintjén nagyjából azonos a kínai és az európai mutató.)

A tanulmány szerint a szén-dioxid nagy kínai kibocsátói ipari központok, a világ gazdagabb részein pedig nagy fogyasztók – azaz, a kínai szén-dioxid-adatok abból is következnek, hogy a nyugati fogyasztást fedező termelés Kínában folyik. Az országos lebontás ezért megtévesztő – különösen pedig annak a kettősségnek a hangoztatása, hogy a nyugati fenntarthatóbb utat jár, míg a kínai nem. A kettő ugyanis összefügg, az előbbi kisebb kibocsátása az utóbbi nagyobb kibocsátásához vezet.

Árnyalja a megállapításokat az is, hogy több város adata akár 15 éves is lehet – márpedig ez különösen nagy eltérést okozhat, igaz, döntően inkább a keleti városok rovására, hiszen ott a termelés miatt a kibocsátás jóval nagyobb mértékben nőtt, mint nyugaton – ahol viszont a fogyasztás növekedett látványosan. (Közép-Kelet-Európában az elmúlt 30 év inkább csökkenést mutat, az ipar leépülése miatt. Magyarország 0,14 százalékos részesedése pont annyi, mint a 10,7 milliós Svédországé, vagy az 5,5 milliós Finnországé.)

A világ száz legnagyobb városa a föld 7,8 milliárdos lakosságának 11 százalékát adja, a szén-dioxid-kibocsátásból azonban 18 százalékos arányban részesülnek.

Az 1,39 milliárdos Kína egyelőre növeli kibocsátását, ahogyan a hamarosan legnépesebbé váló, 1,36 milliárdos India is. Előbbiek azonban hamarabb jutnak el a kibocsátás csökkenéséhez, mint az 1,3 milliárdos, a világon leggyorsabban népesedő Afrika, amelynek kibocsátási növekedését ellensúlyozni kellene a világ többi részének ahhoz, hogy a globális klímaváltozás ne indítson el visszafordíthatatlan folyamatokat.