Milyen globális felmelegedés? Egész májusban fűteni kellett

2021. június 06. – 12:18

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

2021-ben több tavaszi hidegrekord is megdőlt, de a hosszabb távú időjárási előrejelzések alapján a globális felmelegedés nem állt meg.

Rendkívül hideg tavaszunk volt, az Időkép tájékoztatása szerint mind a három tavaszi hónapunk hidegebb volt a szokásosnál, több fontos hidegrekord is megdőlt.

  • Az elmúlt három évtized átlagához képest (1991-2020) 1,9 fokkal volt hűvösebb az idei tavasz, 1987 óta a leghidegebb tavaszt hagyhattuk a hátunk mögött.
  • Április 15-én Kékestetőn 108 éves hidegrekord született,
  • a májusi középhőmérséklet 2,1 fokkal maradt az átlag alatt. A hidegrekord sem maradt el, május 4-én Zabaron -3,5 fokos faggyal indult a nap.

Figyellek Zabar!

A Nógrád megyei Zabart régóta figyelem, gondolom másoknak is feltűnt, hogy ott baromi hideg lehet, rendszeresen onnan érkeznek a hidegrekord-jelentések.

Valóban Magyarország egyik leghidegebb területéről van szó, amelynek két része is van, Külső- és Belső-Zabar. A hidegrekordok az utóbbira jellemzők, mivel az ráadásul dombok között fekszik, ahol megreked a hideg levegő.

Most ment el a kedvem az egésztől

Szóval az idén fagyoskodtunk, a távfűtést annak rendje és módja szerint lekapcsolták, mi meg fázhattunk.

Királyhegyi Pálról, a kiváló humoristáról van egy jól ismert anekdota, amely szerint két év munkaszolgálat után egy német katona ráordított és akkorát rúgott bele, hogy beleesett az éppen általa mélyített gödörbe. Királyhegyi feltápászkodott, leporolta magát, és annyit mondott:

„Na tudja mit? Nekem most ment el a kedvem ettől az egészből.”

A globális felmelegedés is ilyen, az ember már lelkiismeretfurdalással eszi a kilós marhaszegyet, bőszen szelektálja a papírt, a műanyagot és az üveget, olvasgatja, hogy hány ezer milliárd forintot áldozunk majd a következő évtizedekben a klímavédelemre, és akkor tessék, globális felmelegedés helyett beköszönt egy ilyen lehűlés.

Vélhetően nem voltam egyedül a kétségeimmel, mert a Másfélfok is éppen erről a kettősségről publikált egy komoly meteorológiai magyarázattal szolgáló anyagot.

Nem dőlhetünk hátra

Az írásnak már a címe is erről szól:

Pár hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés.

Vagyis mindenki nyugodjon meg, vagy éppen senki se nyugodjon meg, de igenis van global warming.

Hiszen, mint azt Pieczka Ildikó meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, a Másfél fok egyik állandó szerzője írja, valóban, az idei tavasz Magyarországon és Európában az átlagosnál hűvösebb volt, globálisan azonban a felmelegedés folytatódott.

A modellszimulációk szerint az idei év első felét meghatározó La Niña gyengülésével továbbra is az a trend van érvényesülőben, ami magasabb hőmérsékleteket vetít előre.

A globális átlaghőmérséklet 2021 márciusában és áprilisában körülbelül 0,2 °C-kal volt magasabb, mint az 1991–2020 közötti áprilisi átlag. Ha azonban Európát nézzük, március hőmérséklete az átlagoshoz közeli volt, míg 2003 óta valóban ez volt a leghidegebb április.

Magyarország klímacsíkja – Fotó: showyourstripes.info

Hosszabb távon nincs lehűlés

Az évszakos előrejelzések már átlagos, illetve azt meghaladó hőmérsékleteket vetítenek előre a mi régiónkra is a nyári hónapokra.

A szakértő elmondja, hogy a légkör kaotikus természetéből adódóan a legjobb légköri modellek is csak mintegy két hétre tudják pontosan előrejelezni az időjárást. Minél távolabb haladunk a jövőben, a bizonytalanság általában (a légköri áramlások függvényében) annál jobban növekszik.

Na de álljunk meg egy emberi szóra:

Ha ez így van, akkor felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben ennyire bizonytalan minden már két hetes távlatban is, akkor honnan tudjuk, hogy egyáltalán a globális felmelegedés tartós trend?

A legfőbb trend mérhető és változatlan

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és más szervezetek is készítenek hosszabb előrejelzéseket is.

A szezonális előrejelzések hozzáadott értékkel bírnak, ha tudjuk, hogyan használjuk őket, de tisztában kell lennünk a korlátaikkal is.

Az óceánban vagy a krioszférában (a Földön található hó- és jégtömegek) lezajló folyamatok lassan játszódnak le, ezek a közegek hosszabb ideig „emlékeznek” a kiindulási állapotra, és így fejlődésük a légkörhöz képest hosszabb időre előrejelezhető. Például az egyes régiókban lehulló átlagos csapadék összege összefügghet azon régió tengerfelszínének hőmérsékletével a megelőző, illetve azonos időszakban, ahonnan a csapadék származik.

Az évszakos előrejelzések tehát nem arra szolgálnak, hogy pontosan meghatározzák egy adott nap időjárását, hanem arra, hogy megmondják, átlagos, vagy ahhoz képest hidegebb, melegebb, szárazabb, nedvesebb viszonyokra kell készülnünk, de ezekről lehet határozott állításokat megfogalmazni.

Van, ahol többet tudunk, máshol kevesebbet

Nem minden időszakban és régióban egyforma az előrejelezhetőség: általánosan nézve, a trópusi területeken jobb, mint a közepes földrajzi szélességeken, valamint erős El Niño/La Niña tevékenység fennállásakor a beválás jobb, mint semleges helyzetben.

Ahogy a szakember írja a tudomány szerepe és feladata, hogy a rövid távú emberi emlékezet és benyomások („egész tavasszal esett, elképesztő, hogy májusban is fűteni kell”) alkotta részleges és ideiglenes valóságot adatokkal, és az ezekből levont összefüggésekkel árnyalja, egészítse ki.

„Lehet, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban hűvösebb időjárást tapasztaltunk a bőrünkön, azonban a nyár nem marad el, és ami kevésbé jó hír, hogy a globális felmelegedés sem állt meg.”