Háromezer éve elveszett várost fedeztek föl Luxor közelében

2021. április 10. – 19:47

Háromezer éve elveszett várost fedeztek föl Luxor közelében
Fotó: KHALED DESOUKI / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Régészek egy csoportja egy eddig elfeledet ókori egyiptomi város romjaira bukkantak Luxor közelében. A tudósok szerint az 1920-as évek óta ez a környék legjelentősebb régészeti felfedezése – írja a Gizmodo.

Záhi Havássz régész, Egyiptom első régészeti minisztere a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a 3400 éves, Aton (egyiptomi napisten) felemelkedésének nevezett város romjait a dél-egyiptomi Luxor és a Királyok völgye (itt találták Tutanhamon fáraó sírját is) közelében fedezték föl. Egy régészcsoport véletlenül bukkant a homok alá temetett városra, miközben Tutanhamon fáraó halotti templomát keresték.

Havássz azt állítja, hogy ő vezette az expedíciót, de a régész hírhedt arról, hogy gyakorlatilag mindenhez a nevét adja, ami az ókori egyiptomi felfedezésekkel kapcsolatos. Ettől eltekintve a felfedezés valóban rendkívüli és nagy jelentőségű. A várost III. Amenhotep fáraó uralkodása (kb. i. e. 1391 – i. e. 1353) idején alapíthatták, ez az időszak egybeesik az ókori Egyiptom aranykorszakával, amikor a birodalom hatalma és kulturális jelentősége csúcspontján volt.

Régészeti feltárás 2021. április 10-én, Luxor közelében – Fotó: STRINGER / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

A most felfedezett település lehetett a legfontosabb ipari központ Luxor közelében ebben az időszakban. Korábban több külföldi expedíció is kereste ezt a várost, ám egészen mostanáig nem sikerült a nyomára akadni. Betsy Bryan, a Johns Hopkins Egyetem régészprofesszora, a korszak szakértője szerint az eddig felfedezett maradványok egy hatalmas királyi város részét képezték. Ennek a királyi városnak a mérete szerinte hasonló lehetett Ahet-Aton (El-Amarna) méretéhez, amely rövid ideig az ókori Egyiptom főváros is volt.

A területen 2020-ban kezdődtek az ásatások, és heteken belül vályogtéglák kerültek elő a homok alól. Ahogy az ásatások folytatódtak, a régészek rájöttek, hogy egy jelentős méretű városra bukkantak. Annak ellenére, hogy a város évezredek óta a homok alatt volt, meglehetősen jó állapotban őrződött meg. Egyes épületek falai szinte teljes megmaradtak, és a mindennapi életet reprezentáló tárgyakkal teli helyiségeket is felfedeztek.

A romok között ékszereket, színes kerámiákat, borkorsókat, valamint olyan vályogtéglákat is találtak, amelyeken III. Amenhotep fáraó kártusa szerepel. Utóbbi leletek alapján gondolják az a régészek, hogy több mint 3000 ezer éves településről van szó. A város déli részén egy pékséget is feltártak, ahol ételkészítésre és főzésre szolgáló területeket, kemencéket, az edények tárolására szolgáló helyiséget találtak. „A mérete alapján kijelenthetjük, hogy a konyha nagyon sok munkás és alkalmazott étkeztetésére szolgált” – írta Havássz.

Régészeti feltárás 2021. április 10-én, Luxor közelében – Fotó: STRINGER / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

A város egy másik részén műhelyek, köztük vályogtéglák gyártására szolgáló helyek nyomaira bukkantak. Itt a régészek öntőformákat és olyan szerszámokat találtak, amelyeket feltehetően fonáshoz és szövéshez használtak. Ezenkívül fém- és üvegkészítésre utaló nyomokat is találtak. A régészcsapat tagjai egy temetkezési helyet is felfedeztek, a sírban egy összekötözött térdű ember maradványait találták. A régészek a lelet helyét és helyzetét furcsának tartják, és további vizsgálatot igényel, hogy kiderítsék, ki lehetett ő, és miért oda temették. Ugyanez vonatkozik egy másik furcsa temetkezésre is, a csontok alapján egy tehén vagy bika maradványaira egy épület belsejében bukkantak.

A régészek szerint a várost az egykori lakói valamilyen okból elhagyták, és a 400 kilométerrel északabbra fekvő El-Amarnába vándorolhattak át. „Csak a terület további ásatásai fogják feltárni, hogy mi is történt valójában 3500 évvel ezelőtt” – írta Havássz.