Sikeresen pályára állt és működik az új magyar műhold, a SMOG-1, írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közleménye.
Az 5x5x5 centiméteres zsebműhold március 24-én kora délután indult el a Bajkonuri Űrközpontból a Szojuz-2.1a hordozórakétán, az olasz Unisat-7 műholdra szerelt kisműholdak egyikeként – majd 550 kilométer magasságban vált le a nagyobb műholdról.
A SMOG-1 első jeleit március 25-én éjjel, 0:46 és 0:56 között több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat földi műholdvezérlő állomásai is, miközben az űreszköz áthaladt Magyarország felett. Az eszközt elsődlegesen a Műegyetem E épületének tetején lévő műholdkövető állomásból vezérlik, de van egy másodlagos földi vezérlője is Érden – a SMOG-1 jeleit pedig bárki veheti egyszerű eszközökkel.
A zsebműhold hat éven át teljes egészében a BME-n készült az oktatók irányításával, az egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési keretbe illesztve – erről itt írtunk korábban.
Az új műhold küldetése többek között az elektroszmog és egy új, döntően a 700-960 MHz-es tartományban mozgó frekvenciasáv vizsgálata lesz, írja közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A testület 16 millió forinttal támogatta a BME projektjét, és ők is gratuláltak a negyedik magyar műhold pályára állásához. Az NMHH mellett a projektet a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatatta.
A már eddig is számos oktatási és kutatási eredményt elősegítő SMOG-projekt 2013-ban indult, ennek volt a része a SMOG-P zsebműhold is, ami 2019 decemberében indult útnak, majd 2020. szeptember végén fejezte be a küldetését. A SMOG-P mérési eredményei alapján készült el az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, ami a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.