A mostani elhízott fiatalokat a szüleik fogják eltemetni

2021. március 04. – 21:08

frissítve

A mostani elhízott fiatalokat a szüleik fogják eltemetni
Fotó: GARO / Phanie / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nem túl nagy dicsőség, de ha az elhízásról van szó, Magyarország a világ élvonalához tartozik. Egy 2017-es OECD-felmérés szerint a felnőtt lakosságunk 30 százaléka elhízott, és még ennél is jóval többen tartoznak a túlsúlyos kategóriába. Úgy is mondhatnánk, hogy Magyarország Európa legkövérebb nemzete. Az elhízást sokan csak esztétikai problémaként kezelik, pedig betegségként is tekinthetnénk rá, hiszen számos kísérő betegséggel jár előbb vagy utóbb. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság és a Novo Nordisk az elhízás világnapja (március 4.) előtt tartott konferenciát, amelyen az evészavarok és egészségügyi problémák mellett egy friss kutatást is ismertettek a magyarok túlsúllyal kapcsolatos érzeteiről.

„A betegek is meglepődnek, amikor beszélgetünk az elhízásról és a kísérő betegségekről, nincs olyan porcikája, szerve az emberi testnek, amit ne érintene károsan az elhízás. Legfontosabbak a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcserebetegségek, de vannak mechanikai következményei, és mentális megbetegedések is járnak vele. Az anyagcserebetegségek közül legfontosabb a kettes típusú cukorbetegség, már egy közepes fokú elhízásnál a nőknél százszoros, a férfiaknál ötvenszeres a kockázat, hogy valaki kettes típusú cukorbeteg legyen. Kevesen tudják, hogy az elhízás rákos betegségeknek is kockázati tényezője, emlőrák, méhnyakrák, prosztatarák alakulhat ki” – mondta Simonyi Gábor, a MOMOT főtitkára, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa.

A MOMOT és a Novo Nordisk megbízásából ezerfős mintán készített kutatás rámutatott arra, hogy az emberek testképe nem esik egybe az orvosok definícióival. Például elhízottnak 13 százalék tartotta magát, a BMI (testtömegindex) alapján igazából 34 százaléknyian túlsúlyosnak, valamilyen mértékben elhízottnak pedig 28 százaléknyian számítottak a válaszadók közül.

A túlsúly nagyon ritkán alakul ki valamiféle hormonális zavar vagy más betegség miatt, a legtöbb esetben az történik, hogy többet eszünk, mint amennyit kéne. „Az energiaegyensúly felborul, a felesleges energia pedig elraktározódik. Ha valaki csak hetente visz be 135 kalóriával többet, ez plusz egy vajas kenyeret, vagy egy negyed tábla csokit jelent, akkor egy év alatt már egy kilót fog hízni, és jellemzően nem ilyen minimális a plusz bevitel, hanem ennek sokszorosa. Az a jellemző, hogy az elhízottak elsősorban külső okra próbálnak hivatkozni, hogy egy olyan dolog van az életében, szervezetében, ami istencsapás-szerűen okozza az elhízást” – mondta Simonyi.

Ezt a mostani adatok is bizonyítani látszanak, a túlsúllyal rendelkezők 33 százalékos említési aránnyal a mozgásszegény életmódot tartják vezető oknak, amiért nem tudnak lefogyni.
Ezt valamilyen – legtöbbször pajzsmiriggyel kapcsolatos – betegség (15 százalék),
az egészségtelen táplálkozási szokások (9 százalék) és a genetikai okok (szintén 9
százalék) követik a listán. A rendszertelen étkezést a válaszadók 7 százaléka említette,
a túlzott kalóriabevitelt pedig 6 százalék.

Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológus szerint a többletevés mögött gyakran konkrét pszichológiai készséghiányok bújnak meg, egy fogyásban az is segíthet, ha az emberek tudják arra választ, hogy miért esznek többet.

„Az evés mindig könnyen elérhető feszültségcsökkentő eszköz, de van, aki fel sem ismeri az érzelmeit, hogy örül, dühös vagy csalódott, és emiatt önmegnyugtatásból eszik többet. Ez eredhet a szocializációjából és gyerekkori mintákból is.”

A túlsúlyosokat, ide az orvosok a 25 feletti testtömegindexűeket számolják, komplex programmal érdemes kezelni, a diéta, a mozgásterápia és a lelki támogatás is része lehet ennek. „Ha ezek nem elégségesek, akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. Az éhségérzet szabályozásában a GLP1 nevű fehérje természetű hormonnak van fontos szerepe, a teltségérzést kommunikálja az agy felé. Ha injekció formájában ezt bejuttatjuk, előbb jelentkezik a jóllakottság érzése, csökken az éhség, kevesebb energia kerül be” – mondta Heller József, a Novo Nordisk orvosigazgatója.

Forrás: Novo Nordisk

Biztosan sokan nyúlnának egy ilyen szerhez, ahogy rengetegen vásárolnak az agyon reklámozott gyors fogyást ígérő, de sokszor elég megbízhatatlan forrású táplálékkiegészítőkből, de a GLP1-t csak orvos írhatja fel.

Simonyi megjegyezte, hogy a diétát és az életmódváltást a felmérések szerint átlagosan három hónapig tudják tartani a túlsúlyosak, de utána elfogy a lendületük. Szerinte ilyenkor lehet jótékony egy gyógyszeres kezelés, ami újabb sikerélményeket adhat.

Itthon is rengetegen fogyókúráznak, erre már külön iparág is épült, és celebek is rárepültek, de mivel az elhízást inkább csak esztétikai problémaként kezelik, mintsem betegségként, alig jut valakinek eszébe orvoshoz fordulni. A MOMOT és a Novo Nordisk megbízásából ezerfős mintán készített kutatás szerint a döntő többség (95 százalék) soha nem szedett orvos által felírt súlycsökkentő szert, nem vett részt orvosi felügyelet alatt zajló súlycsökkentésben (96 százalék), és nem kérte dietetikus tanácsát sem (93 százalék).

Simonyi azt tanácsolta, hogy aki mégis orvoshoz fordulna, legjobb, ha a háziorvosánál kezd, és ott majd segítenek neki eljutni a megfelelő szakemberhez.

A sikeres fogyással a túlsúllyal járó társbetegségek jó része visszafordítható,

Simonyi tud olyan kutatásról, ami szerint a kettes típusú cukorbetegség 83 százalékban megszűnt a kutatásban részt vevő, átlagosan 11 kilót fogyó pácienseknél. A magas vérnyomás és más érrendszeri betegségek kockázata is jelentősen csökken a fogyással, de az egykori túlsúly a csípőn, gerincen, ízületeken otthagyhatja a nyomát.

Az elhízás nemcsak a felnőtt korosztályt érinti, Simonyi azt mondta, hogy ahogy az Egyesült Államokban, úgy Magyarországon is egyre több gyerek számít elhízottnak, és olyan súlyos esetekről is tudnak, hogy egy 15 éves gyerekben alakult ki a kettes típusú cukorbetegség, ami inkább a felnőttkor társbetegsége. „A mostani fiatalokat a szüleik fogják eltemetni, mert az elhízás olyan kísérőbetegségekkel jár, ami jelentősen csökkenti a várható élettartamot.”

Az obezitológus megemlítette, hogy ezt itthon is felismerték, az iskolabüfékben ezért is korlátozzák a magas energiatartalmú ételek és italok árusítását, és ugyan a fiatalok már a virtuális valóságban élik a szociális életük nagy részét is, némileg ellensúlyozhatja mozgásszegény életmódjukat a mindennapos testnevelés.