Nagyobb eséllyel lesznek depressziósok azok, akik naponta küldenek képeket magukról az interneten

A koronavírus-járvány, és az ezzel járó bezártság miatt alighanem azok is többet használták a közösségi médiát az elmúlt időszakban, akik egyébként annyira nem aktívak rajta. A túlhasználásának ugyanakkor bőven vannak kockázatai, pláne akkor, ha az ember gyakran küld képeket is magáról, vagy közeli ismerőseiről, egy friss magyar kutatás szerint ugyanis a második hullám alatt kétszeresére nőtt a depresszió kockázata azoknál, akik gyakrabban küldenek magukról fotókat.

A ConScienS Conference Proceedings konferenciakötetben kedden megjelent tanulmányban Sándor Alexandra Valéria, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza eredt a jelenség nyomába, aki már az első hullám alatt is kutatta ezt a területet. Mint mondta, akkor azt sikerült kimutatnia, hogy a járvány előtti időszakhoz képest jelentősen megnövekedett a közösségimédia-használat és az önreprezentációs képek, videók közlésére való hajlandóság is,

most pedig azt sikerült kimutatni, hogy az akkor mért tendencia most felerősödött.

Azoknál, akik az első hullám alatt naponta legalább egyszer küldtek magukról vagy a hozzájuk közelállókról képeket és videókat Messengeren, ahol a legjobban nőtt az ilyen tartalmak megosztásának gyakorisága, 19 százalék volt a depresszióval veszélyeztetettek aránya a teljes mintában mért 16 százalékhoz képest. A második hullám alatt ez az arány csaknem duplájára nőtt, és már a napi képmegosztók 40 százalékánál mutatkoztak súlyos depresszív zavar jelei a teljes mintában mért 25 százalékhoz képest.

A vizsgálatra két lépcsőben került sor online kérdőív segítségével a két hullám csúcsán. Az első kérdőív a Covid-19 előtti időszak és az első hullám közötti különbségeket mérte, a második pedig a két hullám közötti időszakra és a második hullámra vonatkozott. A közösségi média használatára fordított időben az első hullám alatt mutatkozott a legnagyobb ugrás, az erre szánt idő viszont a válaszadók több mint harmadánál még tovább nőtt a második hullám idején.

A kitöltők most is lényegesen eltérően érzékelték a saját szokásaikban beállt változást, mint azt, amit a környezetükben tapasztaltak. Úgy vélték, hogy mások közösségimédia-használatra fordított ideje jelentősebben növekedett, mint a sajátjuk. A kapott reakciók száma is egyértelműen nagyobb gyarapodást mutatott a friss adatok szerint, az adott reakciók esetében viszont fordított volt a helyzet, ez a második hullámra visszaesett az elsőhöz képest.

Az önreprezentáció intenzitásának megfigyeléséhez a kitöltők nyilatkoztak arról is, hogy milyen gyakran tettek közzé vagy küldtek magukról, közeli hozzátartozóikról vagy kisállataikról felvételeket a járványhullámok előtt, alatt és között. Ez az első hullám alatt jelentősen nőtt, majd a két hullám között visszaesett, végül pedig újbóli növekedés volt megfigyelhető, ami szinte követte a járványgörbét. Az önábrázolás formáját tekintve valamennyi vizsgált platformon a szelfik számítottak a leggyakoribbnak minden időszakban.

A depresszióval való összefüggés vizsgálatára a résztvevők a nemzetközileg elismert és gyakran használt Patient Health Questionnaire 2 (PHQ-2) rövid kérdőívet töltötték ki, melynél arra válaszoltak egy négyfokozatú skálán, hogy mennyire volt jellemző rájuk, hogy csökkent az érdeklődésük és az örömük a tevékenységeik során, valamint éreztek-e mostanában szomorúságot, lehangoltságot vagy reménytelenséget.

„Az adatok alapján nemcsak a közösségimédia-használatra fordított idő növekedett a koronavírus-járvány második hulláma alatt ismét, hanem az önreprezentatív tartalmak közlése is gyakoribbá vált. Minden eddiginél hangsúlyosabb összefüggés feltételezhető a mentális egészségi állapot romlása és a közösségimédia-használati hajlandóság növekedése között, ami fontos társadalmi kérdéseket fölvetve további, mélyrehatóbb vizsgálatokat érdemel”

– összegezte Sándor Alexandra Valéria, aki januárban egy princetoni konferencián mutatta be a kutatás eredményeit.