Minden ötödik ember haláláért a légszennyezés lehet felelős

A korábbi becsléseknél jóval több, durván nyolcmillió ember haláláért volt felelős 2018-ban a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés egy friss tanulmány szerint. Ez az összes halálozás 18 százalékát tette ki, vagyis majdnem minden ötödik ember a szennyezett levegő miatt vesztette életét – olvasható a Harvard Egyetem sajtóközleményében.

Az Environmental Research szaklapban publikált tanulmány elkészítése során a kutatók a korábbi munkákkal ellentétben nem műholdas és felszíni megfigyelésekre támaszkodtak a szálló por koncentrációjának megállapításában, mert ezekkel a módszerekkel nem lehet különbséget tenni a fosszilis tüzelőanyagokból, illetve a más forrásokból származó részecskék között. Ehelyett a GEOS-Chem nevű szoftvert használták, amelyről korábbi tanulmányok során már bebizonyosodott, hogy képes pontosan modellezni a légkör kémiai összetételét.

A kutatók 50*60 kilométeres négyzetekre osztották fel a bolygót a programban, majd minden ilyen négyzetben külön megvizsgálták a légszennyezettség mértékét. Így nagy területekre vonatkoztatott átlagértékek helyett pontosan tudták vizsgálni, hogy egyes helyeken mit lélegeznek be az emberek. A fosszilis tüzelőanyagokból származó, 2,5 mikronnál kisebb részecskéket aztán úgy vezették be a képletbe, hogy az ezeket használó szektorok kibocsátásaira vonatkozó becsléseket, illetve az időjárási hatásokat is betáplálták a szoftverbe.

Miután megállapították a szennyezettség mértékét, azt is meg kellett állapítaniuk, hogy pontosan hogyan hat az emberekre a 2,5 mikronnál kisebb részecskék belélegzése. Az már évtizedek óta ismert, hogy a részecskék negatívan befolyásolják az egészséget, de viszonylag kevés tanulmány próbálkozott meg a hatások számszerűsítésével az olyan, nagy kitettségű régiókban, mint Kína vagy India. Korábban jellemzően a beltéri passzív dohányzás hatásaiból próbáltak következtetni erre, ám több ázsiai kutatás bizonyította, hogy így alulbecsülik a magas légszennyezettség kockázatait.

A mostani tanulmány társszerzői ezért kidolgoztak egy új kockázatértékelési modellt, ami a szennyezettség koncentrációjának egyes szintjeit az egészségre gyakorolt hatásokkal kötötte össze. Ez a modell magasabb halálozási arányt mutatott ki hosszú távú kitettség esetében, még akkor is, ha alacsonyabb koncentrációban voltak jelen a részecskék a levegőben.

„Gyakran előfordul, hogy a fosszilis tüzelőanyagok veszélyeinek taglalásakor csak a szén-dioxidról, és a klímaváltozásról esik szó, az üvegházhatású gázokkal együtt a levegőbe juttatott részecskék egészségügyi hatásairól nem. Reméljük, hogy a hatások számszerűsítésével egyértelmű üzenetet tudtunk küldeni a jogalkotóknak és részvényeseknek az alternatív energiahordozókra való átállás előnyeiről”

– mondta Joel Schwartz, a tanulmány társszerzője.

A kutatás azért is különösen fontos lehet, mert bemutatja, hogy Kína kizárólag azzal, hogy a 2012 és 2018 közti időszakban megfelezte a károsanyag-kibocsátását, 2018-ban 2,4 millió ember életét mentette meg világszerte, ebből 1,5 millió kínai emberét. Eloise Marais, a kutatás egyik tudósa szerint a tanulmányuk is bizonyítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodás emberéleteket sodor veszélybe, így egyszerűen nem tehetjük meg, hogy továbbra is ezekre támaszkodunk, miközben vannak életképes alternatívák.