Egy undok bagoly egyszer azt mondta, kvak, erre az összes többi kirepült

2021. január 31. – 06:57

Egy undok bagoly egyszer azt mondta, kvak, erre az összes többi kirepült
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) péntektől hétfőig tartja az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos felmérését, amibe még bárki becsatlakozhat. Ehhez még csak ki sem kell menni a vadonba, mert a baglyok ilyenkor a lakott területekre húzódnak be. Ha szerencsénk van, akár az ablakunkból is kiszúrhatunk néhányat. Nem is hinnénk, hogy észrevétlenül milyen sokan szemmel tartanak minket. Az ország két legbaglyasabb településén, Kisújszálláson és Túrkevén néztünk szembe fürtökben lógó baglyokkal  Kovács Ágnes társaságában, aki az erdei fülesbagoly téli számlálások koordinátora.

Az MME bagolyszámlálása hivatalosan erre a bő hétvégére korlátozódik, de Kovács Ágnesnek amúgy heti rutinja a baglyok számbavétele, december elejétől március végéig minden pénteken körbejárja a Nagykunság két kisvárosát, Kisújszállást és Túrkevét, hogy összeírja az éppen ott nappalozó baglyokat.

A nappalozás egyébként nem egy ördöngös és izgalmas tevékenység, a fülesbaglyok a világosban félréveteg állapotban, szoborszerűen gubbasztanak egy fán, hogy aztán alkonyatkor felélénküljenek és nesztelenül kirepüljenek vadászni a gyepekre és szántóföldekre. Persze, ha megzavarjuk őket az ejtőzésben, akkor ránk villantják mérges tekintetüket, és gondolkodhatunk rajta, milyen bosszút forralnak ellenünk.

Kovács Ágnes Kisújszálláson már tíz éve számolja a baglyokat, belőlük írta a diplomamunkáját is, de jóval előbb kapcsolatba került velük.

„Már alsó tagozatos koromban mindig köszöntem az itt telelő baglyoknak, gyakran elsétáltam alattuk, amikor mentem az iskolába. Gyerekként, ahogy sok lány, például ápolónő szerettem volna lenni, de később rájöttem, hogy velük akarok foglalkozni.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesületnél ez adott volt, majd az országos szinkronszámlálás önálló irányítását is megkaptam a MME-től, de a későbbi munkahelyeimen is sikerült elérnem, hogy a téli péntekeket bagolyszámlálással tölthessem.”

Mi a kisújszállási Arany János iskola kertjében kapcsolódunk be a számolásba. Az egyik fenyőfán három baglyot ki is szúrunk, de hamar kiderül, mennyit számít a rutin, Ági ugyanott tizenegy baglyot számol össze távcsövével. „Elég sok nyaktáji izomlázba telt, mire én is megtanultam a számolást. A fülesbaglyok alapvetően olyan helyeken nappaloznak, ahol azt hiszik, hogy nem látjuk őket, legtöbbször örökzöldeken, de néhány lombhullató fafajon is pihennek.”

Kovács Ágnes – Fotó: Huszti István / Telex

Egy-két bagoly látványosan tojt az álcázásra, de simán elsétáltunk volna egy olyan fa mellett, amin elsőre mi csak elszáradt leveleket láttunk, de közben több mint negyven madár csücsült fenn rajta, szinte egymás hegyén-hátán ültek. És nem ez volt az egyetlen fa, ahol fürtökben lógtak a baglyok. Ezek a madarak mindenhol ott lehetnek,

nem lennénk meglepve ezek után, ha baglyok irányítanák a háttérhatalmat.

Ágnes a gyakorlatlan bagolyspottereknek éppen ezért azt javasolja, hogy ne is a fák lombját nézegessék először, hanem az aljukat. Amelyiken több madár tanyázik, azok alatt megjelenik a bagolyköpet (ez a préda megemésztése után visszaöklendezett szőrcsomó benne csontocskákkal) és a baglyok jellegzetes, fehér színű ürüléke. Ahogy említettük, a fülesbaglyok rendszerint örökzöldeken bujkálnak, ezekből pedig jobbára közintézményekben, közparkokban, temetőkben találunk fejlett példányokat. Érdemes először ezeket a helyeket megnézni, ha bagolyszámlálásra indulunk. Az országos számlálás egyébként éppen azért esik két hétköznapra is, hogy ezekbe a közintézményekbe is bejussanak a számlálók.

De miért is bandáznak baglyok ilyenkor a településeken?

Egyszerűen azért, mert kevésbé van hideg, mint a nyílt terepen, és olyan ragadozók elől is védve érzik magukat, mint a héja. Magyarországon zömében erdei fülesbaglyok telelnek emberközelben, de néha hozzájuk verődik egy-két ritkaságnak számító réti fülesbagoly is. Ha citromsárga tekintet villan ránk a fáról, akkor utóbbiról van szó. Ági azt mondta, hogy tőlünk északra és keletre fekvő országokból is érkeznek baglyok, de döntő többségük a hazai állományból származik. A fülesbaglyok a téli időszakot leszámítva egyébként nem nagyon verődnek kolóniákba. „Ezt csak halkan mondom, mert még megsértődnének, de egy kicsit olyanok, mint egy jól összeszokott nyáj. Ha az egyik kitalálja, hogy ő most átrepül egy másik fára, mert az jobb hely, sorban elkezdi követni a többi bagoly is, hiába volt biztonságos a megszokott helyük” – mondta Ágnes.

Fotó: Huszti István / Telex

Hogy Kisújszállás és Túrkeve miért népszerű a baglyok körében, arra a Nagykunság tájszerkezete az egyik magyarázat, a sok szántóföld ellenére még mindig elég mozaikos, gyepeket is találunk, ahol sok zsákmányállat is megél. A baglyok ezerszámra ejtik el a mezei pockokat, amivel gyakorlatilag szívességet tesznek a mezőgazdászoknak. Ági azt mondta, amíg nincs vastag vagy megfagyott hólepel, addig a fülesbaglyok a külterületekre járnak ki vadászni. Ha nagyon kemény a tél, akkor kevésbé sportszerű módszerektől sem riadnak vissza. A panelházak réseibe bevackolódó denevéreket próbálják meg kirángatni, vagy kisebb, fedezékbe húzódó énekesmadarakat ejtenek el.

Az említett két városban bagolydömping van, Túrkeve az országos rekorder, 2020. december 17-én Kovács Ágnes 675 baglyot számolt meg. Most pénteken is elég nagy számban nappaloztak, Túrkevén 593 erdei fülesbagoly és 8 réti fülesbagoly pihent, Kisújszálláson 371-3 volt az eredmény.

Ági korábban találkozott néhány jól beazonosítható madárral, például egy mindig ugyanazon a tíz négyzetcentiméternyi területen ülő réti fülesbagollyal, vagy a tollazata miatt egy vénséges vén apóka fizimiskáját öltő madárral, de mivel olyan sok bagollyal találkozik, nem akarja őket elnevezni, vagy egyesével nyomon követni.

Fotó: Huszti István / Telex

A nagy egyedszámokra az is magyarázat, hogy ez a két település eléggé bagolybarát. A túrkevei polgármester például egy bagolylest építtetett az egyik téren, azt pedig Ági mesélte, hogy a kisújszállási tiszteletes kérésére például úgy állványozták fel a renoválásra szoruló református templom falát, hogy megvédték a baglyok pihenőhelyéül szolgáló tiszafát és tuját is. A helyi bölcsőde építésénél is tekintettel vannak a baglyokra. Az építési telek sarkában kilenc olyan nagyméretű tuja áll, amelyeken egyszerre akár 160-180 bagoly is nappalozik, a fák nincsenek túl jó helyen, de az önkormányzattal és az építtetőkkel egyeztetve meghagyták azokat, a madarak meg egész jól viselik az építéssel járó zajt és mozgást. Később talán egy-két tuját ki kell vágni, de már szó van róla, hogy a telken belül pótolják, így megmaradhat a telelőhely is. A tujákon most is úgy száz bagoly rejtőzött, ahogy közelebb mentünk, fel is élénkültek, és valami egércincogáshoz hasonló hanggal jelezték izgatottságukat, ennyit erről, hogy a baglyok huhognak, majd néhányan veszélyt érezve ki is repültek.

Ági módszeresen vezeti a statisztikáit a baglyokról, helyszínrajzokra vezeti fel az egyedszámokat. Először a könnyen megközelíthető helyeken veszi számba a madarakat, közintézmények és olykor magánházak kertjeibe is bemegy, és a legvégén megy azokra a pontokra, ahol még ő sem mindig tud úgy mozogni, hogy ne zavarná fel a baglyokat. Azt mondta, ha ilyenkor át is repülnek egy másik nappalozó helyre, már biztosan nem számolja meg őket kétszer. Még így is marad néhány megközelíthetetlen hely, amelyeknél az a trükk, hogy meg kell várni a szürkületet, és nem a fán ücsörgő madarakat, hanem az egyesével kirepülő baglyokat kell számba venni. „Nemrég találkoztam életemben először egy undok bagollyal, nem volt rá igazi oka, de azt mondta, hogy kvak, ez náluk a vészjelzés, és így egyszerre repült ki minden madár, lehetetlen volt megszámolni őket” – mondta Ági.

A bagolyszámlálás koordinátora az általa gyűjtött adatokból egy tanulmányt szeretne majd megjelenteni az MME-nél, és egy olyan kiadványon is gondolkodik, amivel hasznos tanácsokkal segítenék a baglyokat teleltetőket, például hogy a klímánkat egyre nehezebben viselő fenyők helyett milyen más örökzöldet érdemes ültetni, és azon is gondolkodik, hogy Bagolybarát település címekre is kiírjanak egy pályázatot.

Aki esetleg kedvet kapott a bagolyszámláláshoz, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján megtalál minden tudnivalót hozzá.