Idén sem lesz fehér karácsony, de ez nem a klímaváltozás hibája

2020. december 25. – 07:57

Másolás

Vágólapra másolva

Az éghajlatváltozással foglalkozó Másfélfok szakértője arra volt kíváncsi, hogy mennyire van összefüggés a klímaváltozás és a hómentes ünnepi időszak között. Ezért megvizsgálta az elmúlt 120 év havas téli napjait különböző magyar városokban, és kiderült, hogy azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a klímaváltozás miatt marad el idén a fehér karácsony.

A vizsgálatból többek között az derült ki, hogy

  • a téli átlaghőmérséklet az elmúlt 40 évben megközelítőleg 2 fokkal emelkedett;
  • 1981 és 2010 között évente átlagosan 47 hótakarós nap volt (a legkevesebb 18, a legtöbb 89 nap volt);
  • öt vizsgált városban (Szombathely, Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) a hatvanas évek óta folyamatosan csökken a havas téli napok száma;
  • azonban ha csak az elmúlt 20 évet nézzük, kifejezetten ingadozó volt a hőmérséklet és a havazás mennyisége, nem lehet általános csökkenésről vagy növekedésről beszélni;
  • a legtöbb fehér karácsony az 1960-as és az 1990-es években volt az elmúlt 120 évben.

A cikket szerző Kis Anna meteorológus a vizsgálata végén levonja a konklúziót, miszerint nem jelenthető ki egyértelműen az elérhető adatok alapján, hogy az éghajlatváltozás okozna kevesebb havazást a téli hónapokban.

Havas napok száma 2011 és 2020 között – Kép: Másfélfok

A hó egyébként nemcsak azért hasznos, mert szép, és hozzáad az ünnepi hangulathoz. A magas albedója (visszaverődési mutatója) miatt fontos szereppel bír a felszín energiamérlegében, a légköri cirkulációban és a hidrológiában is, hiszen ideiglenesen képes tárolni a csapadékot és a vízmennyiséget, majd ezt késleltetve juttatja a talajba. Emiatt meghatározó szerepe van a talajnedvesség kialakulásában, a párolgásban és az édesvíz-elérhetőségben. Ezen kívül fontos a mezőgazdaságban is, mert hőszigetel, és befolyásolja a talajhőmérsékletet, illetve megvédi a növényeket a fagykároktól.

Az elemzés további részletei a Másfélfok cikkében olvashatók.