Trambulinról a Balatonba: senki nem akarta, hogy szétszedjék az intézetet, mégis megtették

2020. december 17. – 17:42

Trambulinról a Balatonba: senki nem akarta, hogy szétszedjék az intézetet, mégis megtették
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus, egyetemi tanár, Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója és Boros Gergely biológus, a Limnológiai Intézet tudományos vezetője (b-j) a sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályok átadásán Tihanyban 2018. október 24-én. – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mióta a kormánytöbbség 2019 nyarán elvette az MTA-tól a magyar tudomány legfontosabb bázisának számító akadémiai kutatóhálózatot, másfél évig nem nyúltak hozzá az intézményrendszerhez, sőt, az eddigieknél több pénzt helyeztek kilátásba. A status quónak azonban most vége: a fenntartó ELKH három kutatóintézetet is leválaszt. Ezt szakmai szempontokkal indokolják, mint azonban a Telex megtudta, a leválasztást az ELKH saját tanácsadó testülete sem támogatta. A Norvég Tudományos Akadémia volt elnöke lapunknak nagyon aggasztónak nevezte a fejleményeket.

Jóval több, mint vihar egy pohár vízben az, ami a Limnológiai Intézettel (BLI) történik ezekben a napokban. A Balaton kutatására alapított tihanyi intézetet nagy külső és belső konfliktusok közepette leválasztották az Ökológiai Kutatóközpontról (ÖK), azóta eltávolították az igazgatóját, miközben az ott dolgozó, nemzetközi szintű fiatal kutatók között vannak, akik a távozáson gondolkodnak, a kiszámíthatatlan helyzet miatt akár a hazai tudományból is.

A nyilvánosságban a bomba a Válasz Online interjújával robbant, amiben a távozó igazgató, a szabadszájúságáról is ismert Jordán Ferenc ökológus balkáni mutyimocsárról, vén bohócokról, ingatlanstiklikről beszélt, és arról, hogy szerinte az ELKH-t elnöklő Maróth Miklós teljesen alkalmatlan egy országos kutatási hálózat vezetésére. Jordán saját embereit sem kímélte, azt állította, hogy a munkatársai 70%-át ki kellene rúgni. Ez házon belül is kiverte a biztosítékot, az Ökológiai Kutatóközpont addig Jordánt támogató vezetése is elhatárolódott a nyilatkozattól.

Tihanyi örvény

Úgy értesültünk, Jordán helyett már meg is van az új igazgató: Erős Tibor, a BLI halakkal foglalkozó nagydoktora, akit Szathmáry Eörs, az ŐK főigazgatója nevezett ki.

„Sosem terveztem, hogy igazgató leszek és most elég bosszús vagyok a kialakult helyzet miatt”

– válaszolta a kinevezésével kapcsolatos kérdésünkre Erős. „Bevallom, nem örülök Feri ominózus riportjának, ami miatt most voltaképpen ezt a megbízatást kaptam. Mindig is jobban szerettem a vízben turkálni és a kézben tartott halakban gyönyörködni, mintsem nyakkendőben feszengeni. Ugyanakkor felelősséget érzek az intézetért és kutatásainkért. Be kell látni, hogy mindannyian egy célért küzdünk. Vizeink ökológiai kutatása, a Balatonnak és vízgyűjtőjének védelme mindannyiunk szívügye. Azért, hogy ezt jól végezhessük, kompromisszumokat kell kötni és félresöpörni a bizalmatlanság szülte sérelmeket.”

Jordán interjúja csak felgyorsíthatta az eseményeket, az már korábban eldőlt, hogy vezetőváltás lesz. Jordán Ferenc fiatal, ambiciózus, nemzetközileg is elismert kutatóként lett másfél éve a BLI vezetője, és kinevezése után rögtön beleugrott az állóvízbe. Rövid idő alatt két nagyobb, 10 és 11 millió eurós nemzetközi projektbe kapcsolta be az intézetet, és a BLI-t komoly reformokkal külföldön is jegyzett intézetté akarta tenni.

Háttérbeszélgetéseink alapján azonban ezt rossz kommunikációval és túl sok konfliktussal kísérelte meg, így belül is sokan ellene fordultak. „Jordán Ferenc nagyarányú építkezésbe kezdett az egyik oldalon és rombolásba a másik oldalon. Megbecsült, jónak tartott fiatal kutatókat tudott az intézetbe hozni. Közben viszont több kiváló, a Balaton kutatásában kiemelt szerepet betöltő kutatónk várta távozását, vagy fontolgatta saját távozását maradása esetén. Feri nemzetközileg is ismert, tisztelem a munkásságát, de több ilyen szintű ember van az intézetnél, és az, hogy mekkora valakinek az idézettsége a nemzetközi porondon, csak egyetlen szempont. Sajnos vezetése alatt igen megosztott lett az intézet kutatógárdája” – jellemezte a helyzetet a Telexnek a kinevezett utód, Erős Tibor.

A személyes konfliktusok miatt néhányan – Jordánék szerint éppen a gyengébben teljesítők közül – lobbizni kezdtek Jordán leváltásáért, ami az akadémiai kutatóhálózatot irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál (ELKH) nyitott fülekre talált. „Érkeztek jelzések a BLI-n belüli feszültségekről, amelyek megoldása, csillapítása vezetői kérdés és feladat” – ismerte el kérdésünkre az ELKH. A panaszok hatására maga Maróth Miklós, az Orbán Viktor tanácsadójaként is ismert ELKH-elnök ment el egy alkalmi bizottsággal nyáron Tihanyba. Jordán szerint rá csak hét percet szántak, miközben az őt mószeroló „vének tanácsára” másfél órát.

Jordán Ferenc – Fotó: Ökológiai Kutatóközpont / Facebook

Ennek a meccsnek a vége, hogy nem csak vezetőváltás lett, de Maróthék az egész Limnológiai Intézetet is elvették az Ökológiai Kutatóközponttól. A kiválást (az intézet az ELKH-n belül marad) a speciális kutatási profillal és a kiemelt közfeladat (ez itt a Balaton kutatása) megerősítésével indokolják, azt hangsúlyozva, hogy a döntést az ELKH Irányító Testülete „széles körű tájékozódás után, mélyreható információkra és szakmai érvekre alapozva hozta meg”.

Arról azonban nem tesznek említést, hogy a megkérdezett testületek nem támogatták a Limnológiai Intézet leválasztását.

Nem értett egyet ezzel sem a BLI, sem az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetése, de rajtuk kívül az a külső, nemzetközi tanácsadó testület sem, amely néhány hónapja végezte el az intézmény átfogó értékelését. Ők úgy látták, hogy az elmúlt két évben az ÖK sokat fejlődött, és alintézeteivel, köztük a BLI-vel együtt jó úton halad a regionális vezetőszerep felé az ökológiában.

„Amikor az értékelésünket személyesen átadtuk Maróth Miklósnak, ő már jelezte, hogy feszültségek vannak a BLI körül, mire mondtuk, hogy ezek szakmailag nem indokoltak” – mondta a Telexnek Székely Tamás, a Tanácsadó Testület elnöke, az angol University of Bath professzora. A testület azt javasolta, hogy az Ökológiai Kutatóközpontot mindenképpen egyben kell tartani, hiszen az új vezetés alatt megduplázódott az intézmény mérhető tudományos teljesítménye.

„Ezek a srácok a saját erejük felett ütnek.”

– értékelte a helyzetet Székely. „A magyar ökológusok nemzetközileg a lehetőségeikhez képest nagyon elöl vannak. A nagy veszély, hogy ha ilyen szervezeti problémák jönnek elő, akkor a fiatalok azt kérdezik, hogy miért maradjak itthon, ha itt a jó kutatókat pakolgatják. Akik meg maradnak, azok nem feltétlenül a legjobbak.” A BLI leválása nagyon nagy bizonytalanságot szült az éppen idejövő vagy idejönni készülő kutatókban, többen azon gondolkodnak, hogy elhagyják az intézetet, erősítette meg nekünk Erős Tibor, az új igazgató.

Norvégiában aggódnak az amputálás miatt

Hivatalos indoklásában az ELKH azt hangsúlyozza, hogy a BLI-t a személyi problémákon túl azért kell leválasztani, mert annyira speciális kutatási területről van szó, hogy idáig „a szakmai szinergiák és interdiszciplináris együttműködések nem alakulhattak ki a kutatóközpont többi tagjával”, míg az önálló intézetben megerősödhet a nemzetközi irányvonal is.

Ez furán hangzik, hiszen olyan, mintha azt mondanánk, hogy a több együttműködés érdekében kell elválni azoktól, akikkel jó lenne még jobban kooperálni.

A nemzetköziség és a kooperációk azonban éppen erényei voltak az intézménynek a külső átvilágítás szerint. A tihanyi limnológusok szorosan együttműködnek a pesti Duna-Kutató Intézet kutatóival a halökológia és a vízkémia területén, miközben nemzetközileg a mezokozmosz kísérleti vizsgálatába és az Atlanti-óceán planktonjainak kutatásába kapcsolódtak be EU-s nagy projektek keretében.

„Impresszív és nemzetközileg is jelentős az Ökológiai Központ tudományos minősége, jó szinergiákkal az egyes intézmények között. A mostani átalakulás ezt veszélyezteti, ezért nagyon aggasztónak tartom” – hangsúlyozta Nils Christian Stenseth biológus, a Norvég Tudományos Akadémia volt elnöke, az MTA tiszteletbeli tagja a Telexnek.

„Bevallom, nekem a döntés fájdalmas, mert egy olyan kutatócsoportot vezettem és alakítottam ki az évek alatt az Ökológiai Kutatóközpontban, amiben együtt vittük munkatársaimmal a Balaton és a Duna (és emellett egyéb vizeink) kutatását. A csoportom egy része pillanatnyilag az ÖK részét képező Duna-kutató Intézetben maradt, az oda pályázott eszközállománnyal” – mondta Erős Tibor, a Limnológiai Intézet új vezetője. Az is kérdés, hogy mi lesz a nemzetközi pályázati pénzek sorsa: ezek az ÖK által elnyert források veszélybe kerülhetnek azzal, hogy a BLI elmegy tőlük.

„Az ökológia egy bonyolult rendszer, itt egy elszigetelt tudományos intézmény nem tud világraszóló eredményt elérni. Egy ember sem fog jobban működni attól, hogy kettévágják, az állat, a növény és a környezet összetartozik” – mondta a Telexnek adott nyilatkozatában Székely Tamás, a University of Bath professzora.

Laborasszisztens vízmintát készít elő elemzésre a Balatoni Limnológiai Intézet vízkémia laborjában 2014. augusztus 25-én. – Fotó: Nagy Lajos / MTI

A BLI leválasztásától „rugalmas és gyors döntéseket, hatékonyabb érdekérvényesítést várunk, miközben megerősödhet a nemzetközi irányvonal is” – írta kérdésünkre a fenntartó ELKH. Információink szerint azonban a kiválást az ELKH saját testülete, a Tudományos Tanács élettudományi szakkollégiuma sem támogatta, ők is csak utólag értesültek a döntésről.

„Nem érti senki, szakmai indoka nem volt”

– mondta nekünk az ügyről Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem biológus professzora. Ő ugyanúgy az ELKH tudományos testületének tagja, mint Nagy László, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora.

„A leválasztás indokait nem láttuk világosan, további párbeszédet javasoltunk. A személyes véleményem, hogy a döntés elhamarkodott volt, a döntéshozó nem folytatta le azokat az egyeztetéseket és vitákat, amik egy kiérleltebb döntéshez vezettek volna” – írta nekünk a Covid-járványban világszerte ismertté váló egyetem kutatója. Ő úgy látja, hogy a hatékonyságot, érdekérvényesítő képességet, minőséget egy jól menedzselt nagyobb egység jobban szolgálta volna. „Sajnos ez a szemlélet nem jelenik meg a magyar tudományirányítás és menedzsment gyakorlatában, és az egyetemeken még kevésbé. Egyébként ez az oka, hogy jelentős külföldi kutatók csak elenyésző számban vagy egyáltalán nem jönnek Magyarországra” – hangsúlyozta Nagy László.

Kormányközeli professzorok a háttérben

Vajon miért döntött az ELKH-t ténylegesen vezető irányító testület az Ökológiai Központ megcsonkításáról úgy, hogy a saját tudományos testületük javaslatával is szembementek? Ökológusok között az terjed, hogy a döntést Sótonyi Péter, az ELKH élettudományi alelnöke, az Állatorvostudományi Egyetem Orbán Viktornál jó pozícióban lévő rektora nyomhatta át. Hogy mi volt a valós ok, a nyilatkozatokon túl csak találgatni lehet. Jordán Ferenc szerint nem lehetett jó pont, hogy ő többször felszólalt a tó tönkretétele ellen, és szerinte felbukkantak azok is, „akiknek a tihanyi kikötőnk meg a strandunk kell, mert szeretnek vitorlázgatni”. Az új igazgató, Erős Tibor szerint a döntésnek szakmai indokai is voltak: az alkalmazott (főleg a Balaton vízminőségével kapcsolatos) kutatások erősítése – az ELKH szerint ugyanis ez a BLI-nél van olyan fontos, mint a nemzetközileg meghatározóbb alapkutatás.

Az ÖK-ból való leválasztással Tihany kapcsán már nem kell számolni az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, Szathmáry Eörssel, aki az akadémiai kutatóhálózat megtartása érdekében eléggé exponálta magát a Palkovics-tervvel szemben (Szathmáry most nem kívánt nyilatkozni az ügyben). Ez alapján úgy tűnhet, hogy az ÖK büntetésül kapta azt, amit mások jutalmul. A Limnológiai Intézet mellett ugyanis két másik intézményt is önállósít most az ELKH: az Állatorvos-tudományi Intézetet az Agrártudományi Kutatóközpontról választják le, a soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetet pedig a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontról. Előbbi Sótonyi szűkebb területe. Utóbbiban a kulcsfigura Szarka László lehet, a klímaszkeptikus nézeteiről is ismert geofizikus, akivel Maróth és Sótonyi információink szerint a leválasztásról tárgyalt.

Sótonyi Péter a kormányközeli Professzorok Batthyány Körének az elnöke. Maróth volt, Szarka pedig jelenlegi tagja ugyanennek a testületnek. Freund Tamás MTA-elnök és Szathmáry Eörs ÖK-elnök a kutatóhálózat einstandolása, és a Professzorok Batthyány Körének asszisztálása miatt 2018-ban kilépett ebből a körből.