Egy kutatócsoport számításai szerint már a következő évben felszínre kerülhetnek annak az amerikai katonai repülőgépnek a roncsai, mely 1946-ban zuhant le a svájci Gaugli-gleccseren – írta az MTI.
A Dakota C-53 1946 novemberében Bécsből tartott Pisába, de a pilóta kényszerleszállást hajtott végre a több mint 3300 méter magas svájci Gauli-gleccseren, mert eltévedt a ködben. Egy bravúros mentőakciónak köszönhetően a pilóta és mind a 11 utasa is túlélte a manővert, de napokon át nem találtak rájuk a mentőrepülők.
Az amerikai haderő akkori erőfeszítéseit nem kísérte siker, az utasokat svájci katonák találták meg és segítették el egy környékbeli kunyhóig, majd a svájci légierő két, a gleccseren leszállni képes Fieseler Storch gépe szállította el több fordulóval a szerencsétlenül jártakat a helyszínről. Az akciót tekintik a svájci légi mentés megszületésének.
A gép maga azonban eltűnt, csak néhány töredéke került elő pár éve. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem tudósai a svájci katonasággal és a Spiez Laboratórium szakértőivel közösen jégmintákban radioaktív anyagokat keresve jutottak arra, hogy a roncsok hamarosan felszínre kerülhetnek.
Radioaktív nyomok segítenek
Az Egyesült Államok és Oroszország 1950-es és 1960-as évekbeli atomfegyvertesztjei radioaktív nyomokat hagytak hátra a gleccserjégben. Ezek a maradványok segítették a tudósokat a jég kormeghatározásában és abban, hogy rekonstruálják a gleccser mozgását.
Számítógépes modellek révén kiszámították, hol kell a katonáknak a gleccsert megfúrniuk, hogy kinyerjék a hidegháború korából származó jeget. A gleccser összesen 200 pontján csaknem fél tonnányi jeget vizsgáltak így meg radioaktív elemek után kutatva.
Guillaume Jouve, az ETH és a Zürichi Egyetem kutatója szerint a radioaktív anyagokkal való szennyezettség két – 1957-es és 1962-es – csúcspontja jól észrevehető. Ezt követően, 1963-ban a szennyeződés hirtelen megszakadt. Az adatok segítségével a szakértők finomítani tudták a Gaugli-gleccser áramlási modelljét. Eszerint a jégtömegek gyorsabban siklanak a völgy felé, mint azt eddig hitték.
A tudósok eredményeikről a The Cryosphere című tudományos folyóiratban számoltak be.