Grönland gleccserei több jeget veszíthetnek, mint azt korábban gondolták
2020. november 18. – 00:05
Egy új tanulmány szerint Grönland legnagyobb gleccserei a korábban előrejelzettnél is több jeget veszíthetnek, ez pedig nagy hatással lehet a globális tengerszint-emelkedésre, írja a CNN.
Grönland jégtakarója jelenleg is gyorsan olvad, és ez a jégveszteség az egyik fő tényező a tengerszint emelkedésében. A Földet fűtő üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid kibocsátása pedig felgyorsítja ezt a folyamatot. A tudósoknak és szakértőknek kevés információjuk van arról, hogy ezek a létfontosságú gleccserek hogyan változtak a múltban, különösen a műholdfelvételeket megelőző évszázadokban. Annak megértése, hogy a gleccserek korábban miként reagáltak az éghajlat változásaira, fontos lehet abban, hogy a tudósok által készített előrejelzések még pontosabbak legyenek.
A Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői megállapították, hogy Grönland gleccserei nagyon érzékenyek az éghajlati viszonyokra, és a 19. század végén, a 20. század elején már olyan jégveszteséget szenvedtek el, és olyan ütemben, ami vetekszik vagy meg is haladja a ma látottakat. Mivel a bolygó – és különösen az Északi-sarkvidék – várhatóan sokkal inkább felmelegszik ebben az évszázadban, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a grönlandi jégveszteség igen jelentős lehet. David Holland, a New York-i Egyetem matematika- és környezettudományi professzora, és egyben a tanulmány társszerzője szerint az eredményeik azt mutatják, hogy az Északi-sarkvidéken mind a szárazföldi, mind a tengeri jégtakaró olvadáson megy keresztül.
A Jakobshavn, a Helheim és a Kangerlussuaq gleccserekről készült történelmi fényképek felhasználásával a kutatócsapat 1880 és 2012 között számította ki a jégveszteséget. Becsléseik szerint csak ebből a három gleccserből származó jég 8,1 milliméterrel emelte meg a tengerszintet. Holland elmondta, hogy a három gleccser vizsgálata bepillantást enged abba, hogyan viselkedik az egész jégtakaró.
A jégveszteséget a szél és az óceán áramlatai okozzák azzal, amikor a meleg vizek érnek a gleccserek közelébe, és megolvasztják azokat. Holland szerint az ember okozta felmelegedés megváltoztatta az éghajlatot, és megváltoztatja a szél és az óceán kölcsönhatását is a jégtakaróra, ezáltal befolyásolva a jégveszteség mértékét. A kutatócsapatuk megállapította, hogy az 1900-as évek elején a Jakobshavn-gleccser jégveszteségének aránya összehasonlítható volt a ma tapasztalható óriási veszteségekkel, míg a Kangerlussuaq-gleccser esetében az 1880 és 1930 közötti jégveszteség még nagyobb is volt, mint napjainkban. Ez azért fontos felismerés, mert azt mutatja, hogy a gleccserek nagy mennyiségű jeget vesztettek akkor, amikor a globális hőmérséklet alacsonyabb volt, mint napjainkban. A legrosszabb forgatókönyv szerint a század végére 3,7 Celsius-fokkal melegedhet fel a bolygó.
És ha a gleccserek már akkor is jelentős jégveszteségeket szenvedtek el, amikor a légköri és az óceáni hőmérséklet még alacsonyabb volt, akkor a tanulmány szerint szerint a jelenlegi előrejelzések alulbecsülik a grönlandi jégveszteséget. A növekvő tengerszint már most is sok alacsonyan fekvő tengerparti területen okoz problémát. Például New Yorkban és Sanghajban egy méter vagy annál nagyobb tengerszint-emelkedés katasztrófát okozhat. Egy másik, nemrégiben készült tanulmány szerint a tengerszint emelkedése a század végére összesen 14,2 billió dollár kárt okozhat a világgazdaságnak, és akár 287 millió embert is közvetlenül is érinthetnek az áradások.