Minden eddiginél idősebb egypetéjű ikerpár feküdt a 31 ezer éves kőkorszaki sírban

2020. november 06. – 18:21

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Tizenöt évvel a feltárása után megfejtették az ausztriai Krems közelében található Wachtbergnél egy mamutlapocka alatt felfedezett, 31 ezer éves ikersír titkait. A több tudományterület szakértőiből álló csoport friss kutatásában megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyszerre haltak meg, és az is kiderült, hogy a közelben felfedezett sírba unokatestvérüket temették el – írja az MTI.

A Nature Communications Biology szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók két sírral foglalkoztak: az egyiket 2005-ben tárták fel az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai, a közelében lévő, ugyancsak jó állapotban fennmaradt másikat pedig egy évvel később. A sírok mellett számos fa-, kő-, és állati csontokból álló leletet találtak, melyek a jégkorszaki vadászok és gyűjtögetők kultúrájának életkörülményeire utalnak. Előbbi sírban egy ikerpár, utóbbiban pedig egy nagyjából három hónapos csecsemő feküdt, és már a részletes elemzésük előtt is hatalmas jelentőséggel bírtak, ebből a korszakból ugyanis rendkívül kevés gyermeki maradvány áll a kutatók rendelkezésére. Christine Neugebauer-Maresch, az OREA tudósa úgy fogalmazott, hogy a felfedezés

egyedülálló, mert eddig még nem tártak fel háromévesnél fiatalabb kisgyerekektől származó csontvázakat a korai Homo sapiens korából. Ráadásul ezek az első őskőkorszaki csontvázak, melyeket Ausztriában találtak.

A gyerekeket egy táborhely szélén teknőbe helyezve és vörös krétába ágyazva temették el, ami megfelelt a korabeli felnőtt síroknál ismert temetkezési szokásoknak. A testeket egy mamutlapocka-csonttal fedték le, mely megvédte a őket a föld nyomásától és a nedvességet is távol tartotta, a kutatók szerint emiatt maradtak fenn ilyen jó állapotban a leletek. A sírokban elefántcsontgyöngyökből álló nyakláncot találtak a csecsemők mellett, ami a bonyolult sírszerkezettel együtt arra utal, hogy a csecsemők nagy jelentőséggel bírhattak a korszak társadalmában.

Az első vizsgálatok után a Bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) kezdték meg a csontvázak alapos elemzését, ahol a szakértők molekuláris genetikai elemzéssel állapították meg a három csecsemő nemét és rokonsági kapcsolataikat. A tanulmány kivonata szerint a vizsgálat alapján az ikerpár az eddig felfedezett legkorábbi egypetéjű ikrek, az ÖAW pénteki közleményéből pedig az is kiderült, hogy a molekuláris genetikai módszerekkel is igazolt családi kapcsolat egyúttal a legkorábbi bizonyítéka egy ikerszülésnek. A közelben lévő másik sírban talált harmadik csecsemőnél is végeztek genomelemzést, eszerint a három hónapos baba fiú volt, az ikrek harmadik fokú rokona, valószínűleg unokatestvére.

A kutatók a fogzománcok vizsgálatával megállapították, hogy a csecsemők kifejletten jöttek világra. Míg azonban az ikerpár egyik tagja 6-7 hétig élt, a másik a születésekor, vagy röviddel azután meghalt. Haláluk eltérő ideje a csontvázak elhelyezkedését is megmagyarázza. Maria Teschler-Nicola, az NHM antropológusa a felfedezéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy paleolitikum kori, több ember maradványait rejtő sír feltárása már önmagában különlegesség. Az pedig, hogy a törékeny gyermeki csontvázmaradványokból elegendő és kiváló minőségű DNS-t lehetett kivonni, minden várakozásukat felülmúlta.