Továbbra is jobb a romániai magyar oktatás, mint a román, de az is visszazuhant

A magyar nyelven tanuló diákok PISA-tesztjeinek átlaga továbbra is a romániai átlag fölött van, tehát továbbra is jobban teljesítenek, mint a románul tanuló társaik, de esetükben is igaz, hogy jelentősen elmaradnak a legutóbbi, 2022-es felmérésben jelzett eredményektől – derült ki a 2025-ös PISA-felmérés romániai magyar oktatásra vonatkozó eredményeinek a bemutatóján. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tájékoztatóján Kiss Tamás szociológus és Toró Tamás politológus ismertette az adatok keddi bemutatója után készített gyorsjelentésüket.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2006 óta végez felmérést a 15 éves romániai korosztályban, és kezdetektől tesztelnek magyar nyelven, de reprezentatív magyar alminta csak 2022 óta van. Tavaly a 2009-ben született 7961 diák közül 1093-at kérdeztek meg, míg a romániai gyerekek közül összesen 7725-öt. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben nem a diákok lexikális tudását mérik, hanem azt nézik meg, az iskola mennyire készíti fel a diákokat a társadalmi és a munkaerőpiaci integrációra.

A magyarul tanuló diákok mind szövegértésből, mind matematikából, mind természettudományból jobban teljesítettek, mint a többségiek. Számszerűen ez azt jelenti, hogy

• a matematika teszten átlagban 432 pontot értek el, szemben a 419-cel;
• a szövegértésben 432 az átlag, szemben a 413-mal;
• míg természettudományokban 456 pont volt a teljesítményük, szemben a 425-tel.

Mivel a PISA-felmérésben rákérdeznek az otthon használt nyelvre, és az oktatás nyelvét is jelzik, a többségi és a magyar nyelven tanulók eredményei mellett külön megnézték a magyar anyanyelvű, de román nyelven tanuló diákok teljesítményét is.

A magyarul beszélő diákok 85 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. Mivel olyanok is járnak kisebbségi oktatásba, akik otthon nem magyarul beszélnek, hanem például roma vagy román nyelven, 100 magyarul beszélő diákra 91 magyar nyelven tanuló jut.

A kutatók szerint a többség nyelvén tanuló kisebbségek esetében máshol Európában az a jellemző, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek a többségnél, és ez az erdélyi magyarok esetében is igaz. „Ez azért van, mert a többségi oktatásban egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy az eltérő nyelvű gyerekeknek eltérő oktatási igényei vannak” – magyarázta Kiss Tamás. A románul tanuló magyar gyerekek jelentős része „elsüllyed” a rendszerben, mert egyáltalán nem figyelnek az igényeikre.

Ahogy a 2022-es felmérésből is kiderült, a magyar oktatási rendszer versenyképes a többségi oktatással, és ez a tendencia továbbra is megmaradt, viszont radikálisabb a visszaesés, mindhárom esetben csökkent a román és magyar eredmények közötti különbség.

„Amióta bemutatták Romániában a PISA-felmérés eredményeit, sok szó esett arról, hogy a román oktatás szabadesésben van, mivel mindhárom kategóriában csökkenést mértek. Ez számos más európai országban így volt, például Magyarországon is, ahol jelentősebb csökkenést mértek, mint Romániában. A mi eredményeink azt mutatják, hogy a romániai eredményekhez képest a magyar tanulók eredményeinek csökkenése radikálisabb” – magyarázta a szociológus.

A kutatók más európai kisebbségek eredményeivel is összehasonlították az eredményeket, és nem általános a tendencia, hogy versenyképesek a többségivel. Az erdélyi magyarok oktatási rendszere mellett csak az olaszországi németek és a moldáviai oroszok esetében tapasztaltak hasonlót. A szlovákiai magyarok oktatása például úgy tűnik, hogy jóval a szlovák nyelvű alatt teljesített (igaz, onnan nincs reprezentatív alminta a kisebbségekről).

A gyorsjelentésben a versenyképesség mellett az oktatási rendszer méltányosságát elemezték még részletesen, vagyis azt, hogy az anyanyelvű oktatás mennyire biztosít egyenlő esélyeket. Ehhez azt nézték, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális státusz indexe miként határozza meg, hogy a diákoknak milyen lesz az iskolai teljesítménye. Ehhez a státuszindex alapján négy egyenlő csoportba osztották a diákokat, és az ő eredményeiket hasonlították össze. Emellett az alsó és felső 10 százalék eredményei közötti különbségeket is nézték.

Romániában a PISA-felmérésben résztvevő országok közül a legméltánytalanabb az oktatás. „Az összes résztvevő ország közül Romániában határozza meg a származási család a leginkább azt, hogy milyen lesz az oktatási teljesítmény” – magyarázták. A kisebbségi oktatási rendszerekben általában kisebbek az egyenlőtlenségek, mint a többségiben. Ez az erdélyi magyarok esetében is így van, de még így is óriásiak a különbségek.

„Bukarestben az iskolába indulók 10 százaléka már magániskolában kezd, ami nyilvánvalóan elszabadítja az egyenlőtlenségeket. Az állami oktatásban pedig nagyon nagy annak a hányada, amit a család kell mellé tegyen, magánórákkal vagy épp a gyerekkel való foglalkozás formájában. Az oktatási rendszer nem egyenlősít, a teljesítmény nagymértékben függ attól, hogy mekkora anyagi erőforrást tesznek bele a szülők” – magyarázta Kiss Tamás.

Amikor a 2022-es adatokhoz hasonlították az ideieket, akkor az is látszott, hogy hol történt jelentős változás. „Az alsó középosztályban lévők gyerekeinek a teljesítménye csúszott leginkább le, az ő eredményeikben volt a legnagyobb a visszaesés” – magyarázta a szociológus.

Ezt támasztja alá a romániai, illetve romániai magyar oktatási rendszerek rezilienciájának mutatója is, tehát az, hogy a státusz szerint az alsó negyedben lévők hány százaléka teljesít jól. Ha teljesen független lenne a családi háttértől, akkor 25 százalék kellene legyen a reziliens diákok aránya. „Romániában ez nagyon-nagyon alacsony, 5 százalék, ami világszinten az egyik legalacsonyabb. Az erdélyi magyarok esetében is alacsony, bár a romániainál magasabb” – tették hozzá.

Abban nincs újdonság, hogy az erdélyi magyarok gyengébben teljesítettek a magyarországiaknál is, hiszen ők matematikából 459 pontot értek el, míg szövegértésből 452 pontot és természettudományokból 480 pontot kaptak átlagban. Amikor viszont részletesebben megnézték az adatokat a település típusa szerint, akkor már árnyaltabb lett a kép.

A 3000 főnél kisebb népességű települések iskoláiban tanulók egyértelműen lemaradásban vannak a fővároshoz, Bukaresthez viszonyítva, de Budapesthez képest is jelentős a hátrány. Igaz, a romániai magyar oktatásban alig tanulnak magyarul Bukarestben, az alappopuláció 50 körül van.

A két véglet között vannak a kis-, közepes és nagyvárosokban lévő intézmények diákjai, itt jobban megközelítik a magyarországi átlagot is. „A kisvárosokban és középvárosokban vannak előnyben a magyarok a romániai többséghez viszonyítva, itt jóval erősebb a magyar nyelvű oktatás, mint a román, sőt a magyarországit is megközelíti” – magyarázták, hozzátéve, hogy a 100 ezer fölötti romániai nagyvárosok közül sok szórványnak számít, ahol valószínűleg gyengébb az oktatás, ettől lesz gyengébb a diákok teljesítménye.