Kiszáradt a Maros összes mellékfolyója Arad megyében, a folyó vízhozama a szokásos harmadára esett
Kiszáradt a Maros összes mellékfolyója Arad megyében az elmúlt hónapok csapadékhiánya miatt, maga a folyó pedig a megyei szakaszán átlagosan már csak az ilyenkor megszokott vízmennyiség körülbelül harmadát szállítja.
A négy fő Arad megyei mérőpont mindegyikén jóval a sokéves átlag alatt van a Maros vízhozama. Soborsinnál másodpercenként 63,8 köbmétert mértek, ami nagyjából a fele az ilyenkor megszokottnak. Lippánál már csak a sokéves átlag 26 százalékát, Aradnál 29 százalékát, a magyar határ közelében fekvő romániai Nagylaknál pedig 32 százalékát szállította a folyó. Utóbbi mérőpontnál másodpercenként 42,8 köbméteres vízhozamot mértek.
A Maros innen Magyarország felé tart, majd Apátfalva és Makó térségén halad keresztül, végül Szegednél ömlik a Tiszába. A magyar vízügy adatai szerint szeptember 1-jén 0 órakor Makónál mínusz 117 centiméteres vízállást és másodpercenként 36,9 köbméteres vízhozamot mértek.
A mínusz 117 centiméter önmagában is beszédes adat: 2022-ben még ez számított a valaha mért legalacsonyabb makói vízállásnak. Ezt 2025-ben több új negatív rekord is megdöntötte, október elején mínusz 124 centiméterig süllyedt a folyó. A Telexnek akkor nyilatkozó kutató szerint a Maros vízszintje 2012 óta tartósan csökken, és a vízhozama is egyre kisebb.
A román vízügyi szakemberek szerint Arad megyében nagyon nagy a baj, mert nincs utánpótlás, ugyanis a Maros valamennyi mellékfolyója kiszáradt. A folyó ugyanakkor még nincs történelmi mélyponton: a régióban mért legalacsonyabb vízhozamot 1985 januárjában jegyezték fel, akkor másodpercenként alig 15,5 köbméter vizet szállított.
A hónapok óta tartó szárazság a mezőgazdaságban is komoly károkat okozott. Mintegy 1300 Arad megyei gazda jelentett károkat az őszi vetésekben, elsősorban a búzában. Összesen 79 359 hektárnyi terület érintett, ahol a felmérések szerint 30–70 százalék közötti a kár.
Augusztus végén már írtunk arról, hogy a magyar–román határ mindkét oldalán látványosan kiégtek a földek. Akkor csak a tavaszi vetésekre 995 kárbejelentés érkezett Arad megyében, több mint 23 ezer hektárról, egyes kukorica- és napraforgótáblákon pedig 90 százalék fölötti, helyenként csaknem teljes terméskárról számoltak be. A határ magyar oldalán sem volt sokkal jobb a helyzet: az Alföldön augusztus végére a kukorica és a napraforgó jelentős része elszáradt.
A rendkívüli szárazság és a vízkészletek apadása miatt többszintű korlátozás is érvényben van. A megnövekedett fogyasztás és a tározók lassú utántöltődése miatt az Aradi Vízügyi Vállalat különböző korlátozásokat léptetett életbe: 16 Arad megyei településen éjszakai vízkorlátozás van, minden éjszaka elzárják a vizet éjfél és hajnali négy óra között, hogy a tározók nyomása és tartaléka napközbenre helyreálljon. Vannak olyan kritikus fekvésű települések a megyében, például Kiszend, ahol a felszíni patakok teljes elapadása miatt a lakosok naponta mindössze 2 órán át kapnak vizet a hálózatból. A helyi hatóságok szigorúan szabályozzák a felszíni vizek kivételét is. A kritikus vízhozam miatt a Maros menti gazdáknak korlátozták vagy megtiltották a folyóvíz közvetlen használatát öntözési célokra, megvédve a minimális ökológiai vízmennyiséget.
