Zöld utat kapott az 1,8 milliárd forintos magyar állami támogatással épülő szálloda Kolozsváron
Megszavazta múlt héten a kolozsvári önkormányzat azt az övezeti városrendezési tervet, amely a Bükk melletti Kerékcsárdához tervezett szálloda, étterem és rendezvényterem építési engedélyének előfeltétele. Ez a projekt kapta a legnagyobb, 1,8 milliárd forintos (5,2 millió eurós) támogatást a Pro Economica Alapítványtól 2025-ben.
A Szent János úti Kerékcsárdát (Roata Făget) kibővítő övezeti városrendezési tervet egyhangúlag fogadta el a helyi tanács a Media9 beszámolója szerint. A tervről még áprilisban számolt be a helyi sajtó, amikor közvitára bocsátották. A Ziua de Cluj akkor azt írta, hogy egy mintegy 2,6 hektáros, beépítetlen telekre terveznek szállodát, éttermet, multifunkcionális rendezvénytermet építeni, illetve zöldövezetet kialakítani, az épületegyüttes látogatói számára pedig 74 autó és 28 bicikli befogadására képes parkolót alakítanának ki.
A Roata Făget Kft. beruházása kapta a legtöbb pénzt a Pro Economica Alapítványtól azok közül, akiket még 2025-ben azonosított közös tényfeltárása során a Snoop tényfeltáró portál és a 24.hu. Azóta a Pro Economica Alapítvány interaktív térképére is felkerült a támogatott nagyberuházások közé, az általunk összesített listán a negyedik helyen szerepel. A Pro Economica 1 881 660 450 forint támogatást ítélt meg a projektre, ehhez ugyanennyi önrész jár, így a beruházás elszámolható összköltsége 3 763 320 900 forint (kb. 10 millió euró). Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője azonban korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az építési engedéllyel rendelkező projekteknek folyósítják a támogatást.
A jelenleg 52 alkalmazottal rendelkező céget 16 éve alapították, azóta a romániai cégadatbázis szerint évről évre nőtt a forgalma – kivéve 2020-at, a pandémia évét – 2025-ben elérve a 18,1 millió lejt (kb. 3,4 millió euró, 1,2 milliárd forint), a magyar állami támogatás így durván másfél évi árbevételének és az utóbbi öt év nettó profitjának átlagával számolva, durván 20 évnyi nyereségének felel meg. 2021-et 2,3 millió lejes (kb. 446 ezer euró, 160 millió forint) veszteséggel zárta a cég, de 2022-ben már 3,4 millió lej (kb. 652 ezer euró, 234 millió forint) fölött volt a nettó profitja, ami 2025-re 1,9 millió lejre (kb. 378 ezer euró, 135 millió forint) mérséklődött, de közben a saját tőkéje, a befektetett eszközei és az adósságállománya nőtt.
A Kerékcsárda most háromcsillagos panzióként és étteremként működik, 11 szobával és egy apartmannal, rendezvényteremmel és nyárikerttel, Kolozsvár egyik „magyar helye”, konferenciák, lakodalmak, keresztelők, bálok és más rendezvények kedvelt helyszíne. Tulajdonosa egy kolozsvári házaspár, az eredetileg állatorvos végzettségű Sipos József és a közgazdász-jogász végzettségű Sipos Ildikó. Az éttermet nulláról építették, a külföldi diákmunkával szerzett, majd ingatlanokba fektetett pénzből, illetve nyertek egy uniós támogatást is panzióépítésre, mesélte Sipos József korábban az RMDSZ akkor még működő angol nyelvű lapjának, a Transylvania Now-nak. Sipos a siker titkaként a minőségi ételeket, a korrekt árakat és a jól képzett munkaerőt említette az interjúban, és hangsúlyozta, hogy több tucat alkalmazottja a kezdetektől nála dolgozik.
A magyar kormány a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Pro Economica Alapítvány közötti szerződés keretében 2025-ben közel 18 millió euró közpénzt osztott szét erdélyi vállalkozások között, 2026-ban pedig további 9,6 milliárd forintot, emellett több tízmillió eurót adtak mezőgazdasági és vállalkozásfejlesztési projektekre. A programot sok kritika érte az összegek átláthatatlan kiosztása miatt, valamint azért is, mert a támogatott projektek egy része nem valósult meg az eredeti határidő után évekkel sem. Az is felmerült, hogy a pénzek sokszor RMDSZ-közeli vállalkozásokhoz kerültek, ahogy Lukács Csaba, a Magyar Hang újságírója fogalmazott a Transtelex márciusi eseményén, a Fidesz ezzel kötötte magához az RMDSZ-t.
A Pro Economica Alapítvány az utóbbi időben interaktív térképen tüntette fel a támogatásokat, illetve kérdezz-felelek akciót hirdetett az átláthatóbb kommunikáció jegyében. A Transtelex kérdéseire érkezett válaszokból az továbbra sem derült ki, hogy pontosan kik döntöttek a magyarországi közpénzek elosztásáról.
