Gyergyó lett Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa, de a 100 millió forint a polgármester házi egyesületében landolt

A Fiatal, szívvel – Magyarország Ifjúsági Fővárosa egy látványos televíziós vetélkedőként újragondolt állami program, amelynek célja, hogy a magyarországi és határon túli településeket fiatalbarát közösségi terek és programok kialakítására ösztönözze. A kezdeményezést a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdette meg, a döntő zsűrijét pedig Hankó Balázs miniszter vezette. A verseny formátuma kifejezetten médiára szabott volt: az M2 Petőfi TV élő műsoraiban produkciók, kvízek és kisfilmek mentén mérkőztek meg a pályázó városok. A program 2025-ben vont be először külhoni településeket is úgy, hogy a pályázó magyarországi városoknak kötelezővé tették, hogy egy határon túli várossal közösen induljanak. Ez a modell nemcsak a verseny struktúráját alakította át, hanem politikai-szimbolikus értelemben is egyfajta nemzetegyesítő keretbe helyezte a kezdeményezést. A 2026-os címet végül Cegléd és Gyergyószentmiklós nyerte el, amelyek egyenként 100 millió forintos támogatást kaptak saját ifjúsági projektjeik megvalósítására.

Már a győzelem pillanatában is voltak, akik értetlenül fogadták az eredményt: a mezőnyben olyan erdélyi városok is szerepeltek, mint Marosvásárhely vagy Székelyudvarhely, ahol jóval kiterjedtebb és láthatóbb ifjúsági élet működik. A döntés körül ráadásul szakmai és politikai kérdések is felmerültek, többek között a zsűri összetétele miatt, amelyben gyergyói kötődésű tagok is helyet kaptak, miközben a folyamatban aktív szerepet vállalt Hankó Balázs magyar kulturális miniszter is. Így amikor Fidesz minisztere kihirdette a „Fiatal, szívvel” vetélkedő győzteseit, sokan felvonták a szemöldöküket.

A vetélkedőn a gyergyói csapat mellett feltűnő volt Kántor Boglárka RMDSZ-es parlamenti képviselő jelenléte is, aki nem csupán kísérőként vett részt, hanem többek szerint politikusként túlságosan domináns szerepet vállalt a bemutatón. Míg más városoknál a pedagógusok és a segítők háttérbe húzódtak, és a fiatalok beszéltek, Gyergyó esetében a politikus többször magához ragadta a mikrofont, és az egész eseményről, majd az idei ifjúsági évről úgy kommunikált, mint személyes projektről.

Ez már a megmérettetést követő nézők egy része szerint is visszatetsző volt, mert szerintük egy ilyen versenynek a fiatalokról kell szólnia, nem a politikusokról. A gyergyói csapat ettől függetlenül lelkes volt, és saját bevallásuk szerint őket is meglepte a győzelem, a vele járó támogatásra pedig valódi lehetőségként tekintenek. Azonban úgy tűnik, hogy a megnyert pénzre is ugyanúgy rátelepedik a politika, mint magára a versenyre.

A 100 millió forintos támogatás már a kezdetektől homályos pályán mozgott. Hivatalosan annyit lehetett tudni, hogy Gyergyószentmiklós nyerte el az összeget, és az Cegléden keresztül érkezik. A városi tanácsban viszont még hetekkel később sem volt egyértelmű, hogy a pénz megérkezett-e már, és ha igen, hová, mert – mind a mai napig – semmilyen hivatalos dokumentumban nem szerepel.

A polgármester, aki 100 milliót nyert, de semmiről nem tud

Ezért a március végi tanácsülésen Bajkó László, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ellenzéki tanácsosa konkrétan rákérdezett: mi a helyzet a 100 millió forinttal? Hisz a magyarországi és romániai sajtóban folyamatosan arról beszéltek, hogy Gyergyószentmiklós kapott 100 millió forintot, de Gyergyó önkormányzati testülete semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott még erről, nem hagyott jóvá az ifjúsági fővárossal kapcsolatban semmilyen szerződést, semmilyen pályázatot, és az ezzel kapcsolatos nyeremény összegét sem fogadta be Gyergyószentmiklós költségvetésébe, pedig ekkora összeg esetében nemcsak a felhasználás, hanem már maga a beérkezés ténye is közügynek számít. Nagy Zoltán polgármester széttárta a karját, és azt mondta, nincs információja arról, hogy a pénz megérkezett volna, és azt ígérte, utánanéz a következő ülésig.

Mivel telefonon nem értük el, a Transtelex kérdéseket küldött a polgármesternek, aki március 24-én azt jelezte ugyan, hogy törvényes határidőn belül válaszol, cikkünk megjelenéséig azonban ez nem történt meg. Eközben Len-Emil Balázs alpolgármester egy másik irányba mutatott: azt mondta, hogy mivel Gyergyószentmiklós önkormányzata nem tudta volna sem elszámolni, sem költségvetésébe befogadni a 100 millió forintot, ezért Gyergyó adminisztratív döntéshozó szerve csak „harmadik félként játszott szerepet a történetben”, tehát – bár gyakorlatilag őt illeti meg – még sincs semmi köze a pénz elköltéséhez.

Az alpolgármester azonban ennél többet nem kívánt elárulni, és Kántor Boglárka képviselőt jelölte meg olyan szereplőként, aki tájékoztatást adhatna az ügyben, mert az ő projektjébe tartozik Gyergyó ifjúsági fővárosi programja, és állítólag ő felügyeli a pénz elköltését is. A képviselő azonban annyira elfoglalt volt, hogy telefonon nem tudott rendelkezésre állni, és írásos megkeresésünkre sem válaszolt, amiben a pénz és a programok tisztázására kértük.

A Juventus Egyesület

Megkerestük a projektpartner Cegléd városát is, ahol nemcsak válaszoltak, hanem lényegében szét is szedték a gyergyói városvezetés addigi történetét. Hegedűs Ágota alpolgármester a Transtelexnek azt mondta: a minisztériumtól decemberben megérkezett a teljes, 200 millió forintos támogatás, ebből a Gyergyószentmiklósnak szánt 100 millió forintot pedig már januárban továbbították volna. Ez azonban nem történt meg, mert a gyergyói fél hosszú ideig nem adott meg olyan számlaszámot, amelyre utalni lehetett volna.

A városvezetés végül nem az önkormányzat számláját adta meg, hanem azt kérte, hogy a pénz egy civil szervezethez kerüljön. Egy olyan egyesülethez, amely a nyilvános kommunikációban addig nem szerepelt az ifjúsági főváros projekt körül, és amelyről a gyergyói nyilvánosság lényegében semmit nem tudott. Hegedűs Ágota szerint a kérés szokatlan volt, de mivel Nagy Zoltán polgármester telefonon jóváhagyta, Cegléd végül teljesítette azt.

Így került a 100 millió forintos támogatás 2026. március 13-án a Juventus Egyesülethez.

„Gyergyószentmiklós polgármestere lényegében telefonon elintézte, hogy az önkormányzat pénzét átcsatornázzák egy hozzá köthető egyesülethez” – mutatott rá egy forrásunk.

A Juventus Egyesület nem új szervezet, 2003-ban jegyezték be, de pénzügyi tevékenysége a nyilvános adatok szerint nem volt érdemi. A Transtelex azonban a polgármester korábbi vagyonnyilatkozatai alapján azonosította be: 2014-ben maga Nagy Zoltán tüntette fel, hogy a Juventus Egyesület elnöke. Hogy jelenleg is ő áll-e a szervezet mögött, azt hivatalosan nem erősítették meg, de a személyi és politikai kapcsolódás nyilvánvaló.

A pénz befogadásához azonban nemcsak egy számlaszám kellett, hanem egy működőképes szervezet is. A gyergyószentmiklósi bíróság jegyzőkönyvei szerint a Juventus Egyesület 2025 végén és 2026 elején módosította alapszabályát és szervezeti felépítését, a változtatásokat pedig 2026. március 18-án jogerősen be is jegyezték. Vagyis pontosan abban az időszakban alakították át a szervezetet, amikor eldőlt, hova fog megérkezni a 100 millió forint.

A dokumentumok szerint az egyesületet Marton Zsuzsanna képviselte, aki egyesületalapítással és adminisztrációval foglalkozó céget működtet. Ez önmagában még nem szabálytalan, de azt mutatja: a pénz fogadására szolgáló civil csatornát jogilag és adminisztratívan elő kellett készíteni. A nyilvánosság ebből semmit nem látott. A tanács sem. A gyergyói közvélemény pedig főleg nem.

A hivatalos magyarázat szerint a romániai szabályozás miatt az önkormányzat nem tudott volna közvetlenül külföldi támogatást fogadni. Ez magyarázhatja, hogy miért kellett köztes szervezet, de nem magyarázza meg, miért kellett ezt eltitkolni a tanács elől, miért nem lehetett erről nyíltan beszélni, és miért játszották el a városvezetésben még március végén is, hogy nem tudják, hol a pénz.

Új projektek helyett régi adósságokat törlesztenek az összegből?

Több forrásunk szerint Kántor Boglárka RMDSZ-es képviselő és köre már egy ideje azt kommunikálja a városban, hogy a 100 millió forintból civil szervezeteket, előadókat és mindenkit is támogatni fognak majd, de a korábbi tartozásokat is rendezik. Ezek között olyan tartozások is vannak, amelyek az ifjúsági főváros megnyitójához kapcsolódnak: fellépők és közreműködők, akik a mai napig nem kapták meg a beígért pénzüket.

Vagyis a 100 millió forintot nemcsak ifjúságpolitikai keretként használnák fel, hanem egyfajta mentőöv is minden másra, amit nem sikerült eddig kifizetni. Olyan pénz, amelyre egyszerre lehet ráírni, hogy közösségi program, civil támogatás, kulturális rendezvény, és amelyből közben régi lyukakat is be lehet tömni. A logika ismerős lehet Gyergyószentmiklóson: az Egyfeszt körüli káosz, a ki nem fizetett vállalkozók, a bizonytalanná vált 2026-os kiadás és az eltűnt weboldal után nehéz nem észrevenni, hogy ugyanaz a klientúra kér újra pénzt, amely a régivel sem számolt el megnyugtatóan.

Ha a támogatás nem önkormányzati számlán van, hanem egy civil egyesületnél, amelyre nem ugyanazok az átláthatósági, elszámolási és politikai felelősségi szabályok vonatkoznak, akkor valójában ki dönt arról, mire megy el ez a pénz? Ki hagy jóvá programot, szerződést, fellépőt, eszközbeszerzést? Ki mondja meg, hogy valóban a fiatalok kapják-e, vagy egyszerűen finanszíroznak belőle néhány látványos eseményt, pár kommunikációs terméket, aztán közlik, hogy elfogyott a keret?

A forrásaink által felvázolt forgatókönyv éppen ez: néhány látványos programelem, gyors pénzköltés, drága technikai fejlesztések, majd a keret kimerülése. Erre már most is vannak jelek. Valamiből finanszírozni kellett a megnyitót, a fellépőket, a táncosokat, a Bagossy-koncertet, a teherautós felvonulást. És információink szerint több közreműködő ezért sem kapta meg a neki ígért tiszteletdíjat. Vagyis a „fiatalok pénzét” már azelőtt elkezdték elkölteni, hogy bárki nyilvánosan tisztázta volna, ki és milyen szabályok szerint kezeli azt.

Gyergyószentmiklós önkormányzatának április 23-i ülésén ugyan napirendre került az ifjúsági főváros programjához kapcsolódó határozattervezet, de azt az RMDSZ-es többség végül levette a napirendről. Nyilvános vita nem lett belőle. De miután az RMDSZ ugyanazt beterjesztette az április 27-i gyűlésre is, az egyik felháborodott tanácsostól a Transtelex megszerezte a dokumentumot.

Az rajzolódik ki belőle, hogy nem egy előkészített, szakmailag egyeztetett programtervről van szó, hanem egy összecsapott, intézményneveket, helyszíneket és programelemeket keverő iratról, amelyre mégis 100 millió forint elköltését alapoznák.

A szöveg például egy bizonyos „Márton Áron Múzeum kertjét” említi Kézdivásárhelyen, miközben ott ilyen intézmény nincs: a város ismert múzeuma az Incze László Céhtörténeti Múzeum, a Márton Áron Múzeum pedig Csíkszentdomokoson működik. Ugyanez a dokumentum „Tamási Sándor Színház” néven hivatkozik a sepsiszentgyörgyi magyar színházra, amelynek hivatalos neve Tamási Áron Színház. A programtervben nemcsak az alapvető intézménynevek nincsenek rendesen ellenőrizve, de úgy röpködnek a milliók is, hogy gyakran ugyanazt a tételt kétszer is felsorolják.

Információink szerint pedig olyan programelem is bekerült a tervezetbe, amelyet egy RMDSZ-es tanácsoshoz kötnek, miközben az érintett saját állítása szerint sem tudott róla, és támogatást sem kapott. Ez arra enged következtetni, hogy a 100 milliós kerethez utólag próbálnak programokat és neveket rendelni.

A sok sebből vérző történetben már másodlagossá válik, hogy Gyergyószentmiklós megérdemelte-e az ifjúsági főváros címet, vagy sem. Az viszont, hogy mi történik azzal a 100 millióval, amit papíron a gyergyói fiatalok jövőjére szántak, a gyakorlatban viszont egy politikailag kapcsolt civil egyesülethez csatornáztak be nyilvános vita nélkül, már nem mellékes.