Sokat ígérő látványtervekkel jelentkezett Lénárd András csíkszeredai Drakula Parkja
Drakula-tematikájú élményparkot terveznek Csíkszereda zsögödfürdői részére, amit a beruházók nemzetközi közönségnek szánt erdélyi Disneylandként írnak le. Az ötlet Lénárd Andráshoz kötődik, akinek a neve megosztó múltja és a Tiltott Csíki Sör körüli konfliktusai miatt egyáltalán nem garancia arra, hogy ezúttal minden sokkal jobban fog működni. Vita indult arról is, mennyire illik a Drakula-név Székelyföldhöz, mennyire örül ennek a helyi közösség, és milyen árat fizetne Csíkszereda a fellendülésért. A történetet tovább bonyolítja az is, hogy közben Bukarest mellett egy nagyságrendekkel nagyobb DraculaLand-projekt készül, amely könnyen átírhatja az erőviszonyokat.
2025 júniusában röppent fel a hír Erdélyben, hogy Lénárd András különleges élménypark megépítésére készül. A Csíkszereda melletti zsögödfürdői Drakula-parkról szóló tervét a NER-milliárdos üzletember Korodi Attila polgármesterrel együtt jelentette be, a városvezető beszédéből gyorsan kiderült, mit jelentene mindez a gyakorlatban. Nemcsak több munkahely jönne létre, hanem elindulna egy szélesebb értelemben vett pörgés is: már nemcsak a somlyói búcsún volna szükség szálláshelyekre, vendéglátásra, szolgáltatásokra, hanem az év minden napján. Megnövekedne a forgalom, új közlekedési csomópontok, parkolók, lehajtók építésére volna szükség, új vállalkozások indulnának, a város felvirágozna.
A hurráoptimista bejelentést azonban nem mindenki fogadta kitörő örömmel. Egyrészt elindult egy vita arról, hogy kell-e Drakula Székelyföldre, mások pedig azért voltak szkeptikusak, mert nem sok jóra számítanak Lénárdtól.
Lénárd, a tiltott üzletember
Ha a név ismerősen cseng, nem véletlen. Lénárd András az elmúlt évtized egyik legmegosztóbb székelyföldi vállalkozója, aki a Tiltott Csíki Sör alapítójaként lett ismert, és a márka köré épített gerillamarketingjével váltott ki erősen megosztó reakciókat. Ilyen volt a medveürülék-konzerv, amiből szerkesztőségünknek is küldött ajándékba, vagy a botrányra játszó hirdetésekkel székelyruhából levetkőző nőkkel, pornóoldalakon futó Csíki Sör-reklámokkal, amikben pucér nők nyalogatták a habzó csíkit.
A sztori azonban 2024-ben éles kanyart vett, kiderült, hogy a túltolt kampányok mögött nagyon gyengék a számok, veszteséges a Csíki Sör. Végül Lénárd eladta 50 százalékos részesedését a Csíki Sörgyárat és Csíki Csipszgyárat birtokló cégcsoportban, és a teljes irányítás Világi Oszkár és üzlettársa, Sabol Jan kezébe került. A „tiltott sörfőző” ezzel formálisan is kiszállt abból az üzletből, amely a hírnevét megalapozta.
Ezzel párhuzamosan 2024 elején nagy port kavart, hogy a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium visszavonta Lénárd diplomata-útlevelét, miután gyorshajtásért bevonták a hajtási jogosítványát, amit ő kezdetben a diplomata útlevelének a lobogtatásával próbált megúszni. A bulvár sem engedte el Lénárdot: a nyilvánosság előtt zajló eljegyzése Kárpáti Rebekával újabb reflektorfényt hozott, ezúttal nem az üzleti, hanem a celeb-oldalon, egy gyémántgyűrű vándorolt ide-oda, aztán a legutóbbi hírek szerint szakítás lett a vége.
És amikor már úgy tűnt, hogy Lénárd András a múlté, előhúzta az új nagy dobást: a zsögödfürdői, Drakula-tematikájú élménypark tervét, amelyet nemes egyszerűséggel erdélyi Disneylandként kezdett emlegetni. Medveszentéllyel, kastéllyal, nemzetközi ride-beszállítókkal, nagy számokkal és még nagyobb ígéretekkel.
Innen indul a mostani történet. Mivel már ismerjük a főszereplőt – nem, nem Drakulára gondolok – a kérdés már nem az, hogy Lénárd András tud-e zajt csapni – azt bizonyította. Hanem, hogy a botrányokra, marketingtrükkökre és félbehagyott, veszteséges üzletekre épülő múlt után ezúttal tényleg felépül-e valami, ami tartós, sikeres, és a helyi közösségnek is megélhetési forrást jelent.
Drakula, mint országos brand
A Drakula Park gondolata nem Lénárd Andrással jelent meg először Romániában. A 2000-es évek elején a román állam már próbálkozott egy nagyszabású, közpénzből finanszírozott Drakula Parkkal Segesvár mellett, kifejezetten a nemzetközi Drakula-mítosz turisztikai kiaknázására. A projekt azonban látványosan belebukott a helyi közösségek tiltakozásába, környezetvédelmi aggályokba, politikai vitákba és pénzügyi káoszba, végül soha nem valósult meg, több ezer kisbefektetőt hagyva maga után.
Ettől független szálon fut ma egy jóval nagyobb léptékű, tisztán magántőkéből tervezett gigaberuházás Bukarest mellett, a repülőtér közelében: az egymilliárd eurós DraculaLand, amire még visszatérünk később. Itt globális turistákra, tömegekre és szórakoztatóipari logikára építik fel a vállalkozást, ami érdekes, hogy szintén 2027-es nyitási céldátumot tűztek ki.
Ebben a mezőnyben jelenik meg Lénárd András jóval kisebb, 56 millió eurós, csíkszeredai projektje, amelyet „erdélyi Disneylandként” próbál pozicionálni. Mellékszál, de projekt bejelentése szinte egybeesett a parajdi bányakatasztrófával, és a gazdasági válsággal küzdő Parajd lakói rögtön megkeresték Lénárdot, hogy vigye inkább hozzájuk a parkot, hátha turisztikai mentőöv lehetne a településnek. A felvetés végül elhalt, Lénárd pedig jelezte, marad a zsögödfürdői helyszín és a Drakula-név.
Hol tart most a projekt?
Félévig nagyjából csend volt a terv körül, aztán decemberben a beruházók elkezdték szivárogtatni a részleteket: logó, sajtószemlék, teaser, majd egy húszperces PR-kisfilm is érkezett. A videó alapján a projekt közben szintet lépett: a látványtervekről a mérnöki rajzasztalokra került, és a helyszínen már egy berendezett, látványosan felépített főhadiszállást mutogatnak.
A kulisszák mögé kalauzoló kisfilmből kiderül: nem tűntek el, a csend mögött nagyon is hajtották a projektet, ami közben szintet lépett, és a látványtervekről a mérnöki rajzasztalokra került. Csíkszereda zsögödfürdői részén, az 56 millió eurósra taksált park helyszínén már nemcsak felhúzták a székházat arra a területre, ahol a Google Maps még most is egy nagy, üres mezőt mutat, hanem be is rendezték – a videóban a kész irodai világot mutogatják.
A dokumentarista jellegű, álinterjús PR-film azzal játszik, hogy beengedi a nézőt a kulisszák mögé: a kamera a BOOM! felirattal ellátott bejáraton keresztül kíséri be a háttérből kérdező riportert.
Bent pop-art gorillák és denevérmintás nyulak őrzik a folyosót, az egyik tárgyaló falán dollárhegyeken ülő Dagobert bácsi és egy óriási American Express-kártya néz vissza, a vezérigazgatói irodában faragott fabútorok, csillár és veteránmotor keveredik a panorámaablakkal. A film azt sugallja: itt már működő főhadiszállás fogadja az olasz és bukaresti tervezőcsapatokat. A székházban Tófalvi Margit, a Drakula Park PR-felelőse válaszol előre egyeztetett kérdésekre, úgy téve, mintha klasszikus interjút adna.
A beruházó kommunikációja szerint a park tervezése jóval a júniusi sajtótájékoztató előtt elindult: területeket vásároltak, megvalósíthatósági tanulmány készült, és felkutatták azokat a partnereket, akik egyszerre tudnak vidámparki technológiát szállítani, és egy összefüggő, középkori tematikus világot felépíteni. A mostani állás szerint a közel harminc hektáros élménypark továbbra is 2027-es nyitással számol, a következő 90–120 napban pedig be akarják fejezni azt a részletes tervdokumentációt, amelynek birtokában kérhetik az építési engedélyt.
A koncepció szerint egy 14–15. századi erdélyi mesevilágra épülő park lesz, ami egyszerre mutatná meg a székely, szász, román és roma kultúra építészeti és mitológiai motívumait, Mátyás király alakját, a Drakula-legendát, illetve a középkori Erdélyben létező oszmán és tatár jelenlétet. A látogatók nyolc különböző tematikus zónában – szász, székely és román falurészben, árnyékvilágban, ostromzónában, „Drakula börtönében”, cigánytáborban és egy, a medveszentélyhez kapcsolódó területen – mozognának. A központi elem a volt borvíz-palackozó átépített csarnoka lenne, amely a vajdahunyadi várat idéző kastélyként működik majd, kívül a zsögödi völgy felé panorámázó falakkal, belül funhouse- és tükörlabirintus-elrendezéssel.
A ride-ok, azaz attrakciók technikai részét a világ egyik legnagyobb vidámpark-beszállítója, az olasz Zamperla szállítja, amely többek között a New York-i Coney Island Luna Parkjában és a Disney–Universal hálózatban is jelen van. A vicenzai gyárban forgatott videóban Ludmilla Goeciu értékesítési igazgató arról beszél, hogy a csíki Drakula-parkba is érkezik például a Nebula nevű, tízméteres, erős gravitációs élményt adó szerkezet, amely jelenleg az egyik legnépszerűbb látványossága a piacon. A bemutatott terveken látható a szász falurészhez kapcsolt „magic bikes” játék is: a Krauss nevű mesterórás történetére épített körhinta, ahol denevérszárnyú gépmadarakra emlékeztető kabinok forognak a torony körül.
Tófalvi Margit hangsúlyozza, hogy minden ride egyedi, kézzel tervezett díszítést kap: ha török ostromgépet építenek, azt török motívumokkal teszik felismerhetővé, ha körhinta készül, annak kabinjai autók helyett középkori hintók vagy denevérformák lesznek. A gyártó külön kiemeli a biztonságot is: a videóban bemutatott védőburkolat például egyszerre látványelem és biztonsági pajzs, amely megakadályozza, hogy a látogatók hozzáférjenek a mozgó karokhoz.
A park építészeti és tematikus látványvilágát a másik olasz cég, a szintén észak-olaszországi, vicenzai Team Park Project rajzolja. Ők azok, akik a ride-ok köré felépítik a „várost”: több mint ötven épület formáját, homlokzatát, színeit és anyaghasználatát dolgozzák ki, a kastélytól a falurészletekig. A stúdióban készített felvételeken hangulatlapokat, kulcsszófelhőket és vázlatokat mutatnak: külön rajz készül a szász falu házsoráról, a Krauss-féle „magic bike”-ról, az Árnyékföld bejárati kapujáról, a horror-walkthrough folyosóiról vagy éppen a „jumping star” toronyról. Egy másik tervlap a Corvin Castle – vagyis a Hunyadi-vár – tematikájú funhouse-t és tükörlabirintust mutatja: ezt a motívumot később a zsögödi borvízcsarnokba tervezett kastély belső tereiben is vissza akarják hozni. A tervezők elmondása szerint hónapokat töltöttek erdélyi terepszemléken – szász falvakban, Segesváron és székelyföldi helyszíneken –, hogy ne steril díszletet, hanem az itteni építészetből induló, stilizált világot hozzanak létre.
A harmadik pillér a bukaresti tervezőiroda, amely a helyi statikai, építészeti és közműterveket készíti. Ők felelnek az alapozásért, a víz-, gáz- és villanyhálózat áthelyezéséért, az úthálózati bekötésekért, illetve azért a rendezési tervért (PUZ/PUST), amely a környező területek beépítési szabályait rögzíti. A beruházó szerint több mint tizenöt különböző alengedélyt kell összehangolniuk, mielőtt egyáltalán benyújthatják az építési engedély iránti kérelmet; a videóban azt ígérik, hogy a részletes tervdokumentáció három–négy hónapon belül elkészül.
A nyilvánosságnak bemutatott számok alapján az első fázis 56 millió euróba kerül, a park 25–26 hektáron épülne meg a vasút és az Olt közötti sávban, a volt ásványvíz-palackozó csarnokát átépítve központi kastéllyá. A beruházók évi 600 ezer látogatóval számolnak, és legalább 220 közvetlen munkahelyet ígérnek. A második ütemben a közeli csíkszentkirályi közbirtokosság területén szálláshelyeket és egy „medveszentélyt” alakítanának ki, amelyet felvonó kötne össze a vidámparkkal, hogy a turisták felülnézetből figyelhessék a barnamedvéket. A projekt pénzügyi tanácsadója egy nemzetközi cég, a kommunikáció szerint már több millió eurót költöttek a megvalósíthatósági tanulmányokra és a részletes tervezésre.
Miközben a ride-ok Vicenzában készülnek, Csíkszeredában a háttérben zajlik a terep előkészítése: közműveket kell áthelyezni, az önkormányzattal pedig külön egyeztetnek a parkolás és az úthálózat bővítéséről. A városvezetés korábbi nyilatkozatai szerint Csíkszereda parkolókat és egy lehajtósávot építene a beruházás mellé, cserébe a megnövekvő vendégéjszaka-számért és idegenforgalmi bevételekért. A Drakula-park tehát a papíron már létező „erdélyi Disneyland” fázisából most abba a szakaszba lép át, ahol kiderül, a látványterveket és videókat követi-e valódi építkezés is.
A Tiltott Csíki után jön a Tiltott Drakula?
Már említettem, hogy miközben Székelyföldön intenzíven tolják a munkát, hogy a 2027-es megnyitási dátumot tartani tudják, Bukarest mellett egy húszszoros gigaberuházás körvonalazódik.
A fővárostól alig húsz percre, az otopeni-i nemzetközi repülőtér közelében egy egymilliárd eurós magánprojektet készítenek elő DraculaLand néven. A 160 hektáros területen felépülő komplexumhoz hasonlót eddig nem terveztek és nem építettek Romániában: hat tematikus zóna, több mint negyven nagy attrakció, három szálloda összesen 1200 szobával, aquapark, termálfürdő, outletközpont, egy 22 500 férőhelyes aréna, motorsport-pálya, valamint egy külön technológiai és startupközpont is helyet kapna benne. A projekt digitális „ikerrel” is számol: metaverzum-logikára épülő online térrel, saját tokennel és NFT-alapú rendszerekkel.
A beruházás mögött Dragoș Dobrescu ingatlanbefektető áll, aki a román sajtóban gyakran „arc nélküli milliárdosként” jelenik meg, és aki szerint a DraculaLand nem pusztán üzleti vállalkozás, hanem „országprojekt”: bizonyíték arra, hogy Románia képes ikonikus, európai léptékű attrakciókat létrehozni. A számok valóban grandiózusak: évi hárommillió látogatóval, több mint ötezer új munkahellyel és tíz év alatt becsült ötmilliárd eurós gazdasági hatással kalkulálnak. A nyitást 2027 környékére ígérik – nagyjából ugyanarra az időszakra, amikor a zsögödi park első fázisa is elkészülhetne.
Mindez elveti a kérdést: tud-e működni egyszerre két Drakula-park Romániában? Egy bukaresti, globális turistákra szabott szórakoztató-ipari megaprojekt és egy székelyföldi, identitásra és regionális narratívára építő élménypark egymás mellett ugyanazzal a névvel, de egészen más logikával? Kiderül.
Lénárd András már egyszer belevágott egy olyan vállalkozásba, ahol a név körül eleve állt a bál. Amikor 2014-ben elindította az Igazi Csíki Sört, a „Csíki” név már foglalt volt: ott állt mögötte a Heineken. Jöttek a perek, évekig tartó huzavona, majd a jogerős tiltás. Bosszúból és gerillamarketing-fogásként született meg ebből a Tiltott Csíki Sör, aminek a szekerét még a NER is tolta.
Ezért nehéz nem arra gondolni, hogy amikor most a Drakula-név körül kezd sűrűsödni a levegő – bukaresti gigaprojekt itt, csíki Drakula-park ott –, akkor Lénárd számára nem ismeretlen ez a pálya. Ő már egyszer végigjátszotta azt, milyen egy meglévő brand árnyékában, konfliktuson és vitán keresztül láthatóvá válni. A kérdés csak az, hogy ezúttal mi lesz a történet vége. Újra egy név körüli csörte következik, amiből végül marketing lesz? Mert ha van ember Székelyföldön, akiről el lehet képzelni a „Tiltott Drakula Park” feliratot a bejárat fölött, hát az pont ő.
