Nobel-hatás és Hunyadi-láz: ezek a könyvek érdekelték 2025-ben az erdélyi magyarokat

Krasznahorkai László Nobel-díja és a Hunyadi-sorozat is jelentősen hatott arra, hogy mit olvastak 2025-ben az erdélyi magyarok, de Valérie Perrinnál senki nem érinti meg jobban a lelkük. Könyvesboltok és könyvtárak körében készítettünk minifelmérést, hogy megtudjuk, miként alakultak az olvasási szokásaik tavaly.

A korábbi évekhez hasonlóan a körképünkhöz a három megyei (a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól), illetve egy városi könyvtártól (a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól) kértünk kölcsönzési adatokat, illetve a négy székelyföldi városban (Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen) jelen lévő Gutenberg Könyvesboltoktól, a kolozsvári Idea Könyvtértől vásárlási adatokat. Ugyanakkor arra kértük őket, hogy jellemezzék az évet és osszák meg a tapasztalataikat az olvasási szokások alakulásáról. Ehhez tettük hozzá kiegészítésként a Bookline romániai rendeléseinek összegzését.

A beküldött visszajelzésekből egyértelmű, hogy

2025-ben is jellemzően a nők és a fiatalok olvastak.

Valérie Perrin és Fábián Janka ismét taroltak, minden összegzésben megjelennek a könyveik, de Berg Judit és Dániel András könyvei is rendre topban vannak.

Valérie Perrin az abszolút kedvenc, Udvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is az ő könyveit keresték a leginkább. Az is előfordul, hogy a négy eddig megjelent regénye közül (magyarul 2017-ben jött ki A vasárnap koldusa, 2019-ben a Másodvirágzás, 2022-ben a Trió, míg 2025-ben a Colette) három is topban van. A negyedik pedig valószínűleg azért nem került be, mert csak tavaly jelent meg. Perrin lírai, érzelmekre építő regényeiben az emberi kapcsolatok, az emlékezés és az újrakezdés témái dominálnak. A 2025-ben kiadott kötetével „csak” az eladási sikerlistákra fért fel, de idén valószínűleg már a könyvtárak olvasottságát is emeli.

Az 1967-ben született szerző amúgy pályáját filmesként kezdte Franciaországban, íróként viszonylag későn debütált, de már első regénye komoly közönségsikert hozott számára. A nemzetközi áttörést a Másodvirágzás jelentette, amely több országban is bestseller lett. Könyveit nemcsak az erdélyi olvasók szeretik, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon is rendszeresen szerepel az eladási és olvasottsági toplistákon.

Az érzelmes, történelmi-romantikus regényeiről ismert Fábián Janka köteteit Székelyudvarhelyen keresték a leggyakrabban, de minden könyvtár listáján ott van egy-két regényének a címe. Rajta kívül visszatérő szerző még Mélissa Da Costa és Jojo Moyes a romantikus köteteikkel, míg a magyar szerzők közül Karády Anna izgalmas, akció- és misztikumelemekkel átszőtt történeteit is gyakran kikölcsönözték a könyvtárakból. A Hunyadi-sorozat sikere jelentősen megemelte az alapját jelentő regényfolyam népszerűségét is, Bán Mór nevét is többször említették a könyvtárosok.

A beszámolóik szerint a korábbi évekhez képest Sepsiszentgyörgyön az északi kortárs irodalom és az ír krimik kaptak jelentős figyelmet 2025-ben, Csíkszeredában pedig megnőtt az érdeklődés az útikönyvek, a hangoskönyvek, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos könyvek és az életrajzok iránt.

„Minden évben nagyon keresettek az aktuális Nobel-díjas szerző könyvei, az elmúlt év végén látványosan megnőtt az érdeklődés Krasznahorkai László könyvei iránt. A legkeresettebb a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája és a Zsömle odavan voltak”

– írta Péter Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az összegzésében. A Krasznahorkai művek népszerűsége a könyvtárak egész éves kölcsönzési sikerlistáiba viszont még nem nagyon köszönnek vissza.

A gyermek és ifjúsági részlegeken a meseregények iránt volt nagyobb az érdeklődés. Berg Judit könyveit minden mennyiségben viszik, a Rumini-sorozat mellett a Polgár Judittal közösen jegyzett Alma – A sötét birodalom c. kötete is a legkeresettebbek között volt. Mellette Dániel András Kufli-könyvei, illetve Jeff Kinney Egy ropi naplója-kötetei is megingathatatlanok a topban. A Geronimo Stilton-sorozat sem szokott sokat porosodni a könyvtárak polcain.

Valószínűleg Kármán József, Tamás Áron és George Călinescu sem gondolta, hogy még 2025-ben is a leggyakrabban kölcsönzöttek között lesznek a könyveik, de egy-egy kötelező házi olvasmány minden évben elcsíp egy-egy top helyet, idén a Fanni hagyományai, az Ábel a rengetegben és A titokzatos lány (eredeti román címe: Enigma Otiliei) lett a „befutó”. Ahogy Gálovits Rózsa, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár munkatársa megjegyezte, az ifjúság körében azért összességében még mindig a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb.

A szakkönyvek közül az önismerettel, a pszichológiával, az egészséges életmóddal kapcsolatosakat keresik leginkább, Orvos-Tóth Noémi és Bibók Bea továbbra is dominálja ebben a népszerűségi listákat. A gyermekeknek is rendre kölcsönöznek a korosztályuknak megfelelő szakirodalmat, Udvarhelyen a fiúk körében a dínós könyvek tarolnak, de vitték a világűrről, a járművekről és az állatokról szóló könyveket is, míg Szentgyörgyön a focis és állatos könyvek keresettségéről számoltak be.

A leginkább kölcsönzött könyvek listáját viszont nyilván nemcsak az olvasóközönség összetétele és az olvasói igények alakítják, hanem a rendelkezésre álló könyvállományt is tükrözik. Nyilván változó, hogy melyik könyvtár mennyit fordíthat beszerzésre és elképzelhető, hogy egy-egy cím még sikeresebb lenne, ha több példány lenne belőle hozzáférhető egyszerre. Udvarhelyen például most fejlesztik a könyvtár képregény-állományát.

„Újdonságnak számít, hogy igyekszünk bővíteni a képregény-állományunkat, kezdve a kisebbeknek szólókkal, az ifjúsági és fiatal felnőtteknek szóló mangákon át, a felnőtteknek való fantasy művekig. Egyre többen keresik, és próbálunk lépést tartani ezzel a tendenciával is. Amúgy is feljegyezzük olvasóink kéréseit, és be is próbáljuk szerezni azokat az olvasmányokat, amiket kérnek” – tette hozzá Gálovits Rózsa.

Az erdélyi magyarok könyvvásárlási szokásai eltérnek attól, ahogyan kölcsönöznek. Míg utóbbiakat jellemzően a szórakoztató irodalom dominálja, addig úgy tűnik, szépirodalomra még inkább adnak pénzt.

Krasznahorkai László Nobel-díja mindkét erdélyi könyvkereskedés sikerlistáján meglátszik, a Sátántangó és a legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága is toplistás lett. Az év végén kijött legújabb kötetével, a Betánia mozgalom meghurcoltatását feldolgozó Illegalistákkal továbbra is a legkeresettebb szerzők között volt Visky András is. A Bookline összegzése azt is megjegyzi, Visky első, Kitelepítés című regénye is előkelő helyen szerepelt tavaly az eladások sikerlistáján.

Az Idea Könyvtér 2025-ös sikerlistája:

A Gutenberg Könyvkereskedés 2025-ös sikerlistája:

Ha a két erdélyi könyvkereskedés listája mellé tesszük a Bookline rendelésének az összegzését is, akkor azért egyértelmű, Valérie Perrin tavaly megjelent Colette-jét, illetve Melissa da Costa regényeit is megvették. Bán Mór nagyszabású Hunyadi-sorozata pedig nem csak a kölcsönzési listákra került fel, hiszen sokan a megvásárlása mellett döntöttek. A tévésorozat népszerűsége mellett nyilván hozzátett a sikerességhez az is, hogy annak nyomán számos erdélyi városba író-olvasó találkozóra is meghívták a szerzőt.

Mindkét erdélyi könyvkereskedés mellett egy kiadó is működik (Gutenberg és Idea), nem lepődünk meg azon, ha a toplistáik csúcsára a saját kiadványaik kerültek. Szabó Róbert Csaba a szüleiktől távol, Romániában egyedül hagyott gyerekek történetét dolgozza fel A cipzárkovácsban, amely egyszerre szól a magányos kamaszkor kihívásairól, valamint a gyermekkor varázslataitól való búcsúzásról. Kovács Réka meseregénye, a Sárgalábú Mademoiselle és a díszes társaság pedig öt állat barátságát és erdei kalandozásait mutatja be.

Az eladási sikerlisták egyik visszatérő kötete a kolozsvári Zágoni Balázs Abszolút Töri sorozatban megjelent ifjúsági holokauszt-regénye, A csillag és a százados. Ugyanakkor Leiner Laura városi tinivilága (Tud rólunk VALAKI a Deákban, Mindig történik valami a Deákban) is a keresettek között van.

A magyarországi rendeléseket is mellétéve az látszik, hogy a kortárs magyar mesék (Bartos Erika Bogyó és Babóca-sorozata, Berg Judit könyvei vagy Kertész Erzsi Göröngyös úti iskola-sorozat) mellett az örök klasszikusokat veszik. Antoine de Saint-Exupéry A kis hercege, Fekete István Vukja vagy Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdője is megjelenik a leggyakrabban eladott gyerekkönyvek között.

Ahogy a kölcsönzéseknél is láttuk, a non-fiction kategória eladásainál is a pszichológiával és az egészséges életmóddal kapcsolatos könyveket keresik leginkább. Orvos-Tóth Noémi, Bibók Bea, Máté Gábor és Tisza Kata neve is többször megjelenik a legnépszerűbb szerzők között. Ehhez a témához kapcsolódik Edith Eva Eger világszerte ismert memoárja, A döntés, amely a holokauszt-túlélés és a belső szabadság kérdéseit személyes történeten keresztül mutatja be. A globális összefüggések iránti nyitottságot jelzi Yuval Noah Harari Nexus című könyvének a keresettsége. A szerző a modern világ működését széles történelmi és társadalmi perspektívában vizsgálja.

A Bookline-rendelések sikerlistáján ugyanakkor ott van Ferenc pápa személyes hangvételű önéletrajza, a Remény, valamint a sport iránt érdeklődők számára készült Szoboszlai Zsolt és Kálnoki Kis Attila közös kötete, A Szoboszlai-sztori.

A kereskedések szempontjából fontos változást jelentett tavaly, hogy augusztus elsejétől megemelték a könyvekre kivetett áfát. Ezzel kapcsolatos tapasztalatokra is rákérdeztünk. A könyvtárosok esetében megoszlanak a vélemények, ők még kevésbé érzékelték a változtatás következményeit, de az árusok egyértelmű visszaesésről számoltak be.

Az augusztustól tapasztalható forgalom-visszaesés városonként 3-10 százalék közötti

– magyarázta a Transtelexnek Tőzsér Kinga, a Gutenberg Könyvesboltok munkatársa, de a kolozsvári Idea Könyvtérből is hasonlót jeleztek, megjegyezve, hogy a webáruházuk forgalma ezzel együtt is folyamatosan növekvő tendenciát mutatott.

Péter Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa ugyanakkor azt is megjegyezte, tavaly látványosan növekvő tendenciát mutatott az aktív korosztály könyvtárhasználata is, és szerinte mindez betudható a könyvek drágulásának is.