Megszámolták, soknak találták, dupláznák a kilövéseket: nem csillapodott a romániai medvevita 2025-ben sem
A medve 2025-ben is az egyik legfontosabb és legmegosztóbb témája volt a romániai közéletnek. Az emberek és a nagyvad közötti újabb tragikus kimenetelű találkozások is jelzik, hogy a probléma nem oldódott meg. Miközben a törvényhozók, köztük az RMDSZ képviselői fontos lépéseket tettek annak érdekében, hogy a medve könnyebben kilőhető legyen, a konfliktusok hatékony megelőzésére többnyire továbbra is csak egyetlen Hargita megyei településről érkeznek hírek. A következő lépéseket pedig egy olyan friss felmérés határozhatja meg, amelynek szakszerűségét az összes nagy romániai környezetvédelmi szervezet megkérdőjelezi.
Nem sokkal karácsony előtt iktatták a szenátusban azt a javaslatot, amely évente több mint 900 medve kilövését tenné lehetővé Romániában 2026 és 2027 folyamán. Ez kb. kétszer annyi, mint a 2024-2025-ös kvóta, amit a környezetvédők vitattak, a parlament viszont nagy többséggel megszavazott. A kvótaemelésről szóló új tervezetet nagyrészt RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezték, élükön Tánczos Barna miniszterelnök-helyettessel, volt környezetvédelmi miniszterrel, de minden parlamenti alakulatból támogatták néhányan.
A tervezet szerint megelőzési céllal egy év alatt 859 egyed lőhető ki az országban, ehhez adódik még hozzá az ún. beavatkozási kvóta. A megyénként és vadászati körzetenként leszögezett eloszlás szerint Hargita megyében például évente 105, Kovászna megyében pedig évente 85 medve kilövését javasolják a következő két évben. Ennél kevesebb, 70 lenne a megelőzési kvóta Brassó megyében, amely – legalábbis aszerint a genetikai felmérés szerint, amire a törvénytervezet is hivatkozik – Hargita megye mellett az ország másik legnagyobb és legsűrűbb medveállománnyal rendelkező területe.
Az indoklás szerint a kvóta megállapításakor figyelembe vették vadászati körzetenként a 2024-es és 2025-ös állománybecsléseket (30%), a 2023 és 2025 között regisztrált vadkárokat (30%), a begyűjtött minták (10%) és az azonosított genotípusok számát (30%).
A hivatkozott felmérés szerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma, ami a legnagyobb populáció Európában a környezetvédelmi miniszter szerint. A törvénytervezet indoklása hangsúlyozza, hogy az európai országok többségében 8–10 százalék körül mozog a vadászati kvóta, a javasolt 859 egyed pedig a becsült medvepopuláció 7,5 százalékát jelenti, azaz nem is átlagon felüli. Az indoklás kiemeli továbbá, hogy a barnamedve védelméről szóló országos terv szerint a fajnak megfelelő élőhelyet biztosító 69 ezer négyzetméteren 4000 lenne az elfogadható egyedszám, ennek sokszoros meghaladása pedig az ember-medve konfliktusok szaporodásához és a közbiztonság veszélybe kerüléséhez vezet.
A romániai medvepopuláció genetikai felmérését azonban több környezetvédelmi szervezet hiteltelennek tartja.
A felmérés az országos medvevédelmi akcióterv keretében készült, több mint 10 millió eurós uniós támogatással, a környezetvédelmi minisztérium, a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatás-Fejlesztési Intézet (INCDS Marin Drăcea), illetve az országos és a brassói erdészeti hatóság közreműködésével. A résztvevők három év alatt mintegy 24 ezer genetikai mintát gyűjtöttek be és ha a közölt átlagos 11651-es egyedszámot vesszük, akkor ezek szerint kb. két-két minta alapján azonosítottak egy-egy medvét. A kritikus hangok elsősorban az adatgyűjtés módszertanának szakszerű ismertetését kérik számon.
A Natura 2000 Koalíció arra panaszkodott, hogy tavasz óta kérik hivatalosan a közpénzből készült medvefelmérés nyers adatait, a projektzáró sajtótájékoztatón pedig arra hivatkozva utasították el őket, hogy az adatok kiadása szellemi tulajdont sértene. A környezetvédelmi civil szervezeteket tömörítő szövetség már áprilisban, az előzetes eredmények ismertetésekor politikai PR-nak nevezte a felmérést.
Az Agent Green szerint a felmérés azért hiteltelen, mert a mintákat vadászok gyűjtötték és az önkéntes megfigyelők részvételét nem engedélyezték. A szervezet gyanúsnak tartja többek között azt is, hogy 2023-ban kb. 8000 minta alapján 3000 medvét azonosítottak, majd a további 16000 minta alapján még 9000 példányt, annak ellenére, hogy az ismétlődések miatt a minták gyarapodásával általában csökken az azonosítható egyedek száma.
A Fogarasi-havasok erdeinek megőrzéséért dolgozó Conservation Carpathia Alapítvány diplomatikusan azzal kezdte december 18-i közleményét, hogy értékeli a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatás-Fejlesztési Intézet (INCDS Marin Drăcea) erőfeszítéseit a genetikai medveszámlálás lebonyolítására. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőtt döntés születne a medvéket érintő kilövési kvóták módosításáról, átlátható módon ki kell értékelni, hogy a jelenleg érvényes kvótákat hogyan használták ki és mi volt ennek a következménye. „Emellett elvárjuk, hogy a politikai vezetők ne helyezzék a konfliktusok csökkentésének felelősségét kizárólag a vadászokra, mert az ő érdekeik különböznek a helyi közösségek érdekeitől” – áll a közleményben.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a nagy hímek lelövése csökkentené a medve-ember konfliktusok számát, arra viszont igen, hogy ez destabilizálja a medveállományt. Kitérnek arra is, hogy szükséges törvény által és a gyakorlatban is kiiktatni a medvék mesterséges táplálékforrásait, mint amilyen a szemét vagy a vadászati célokat szolgáló kiegészítő etetés.
A közlemény továbbá arra biztatja az intézet szakértőit, hogy ellenőrzött, nemzetközi tudományos dolgozat formájában is tegyék közzé a medveállomány becslését, hogy az hiteles és értékelhető legyen.
A kilövési kvóta emelését már az előző kormány környezetvédelmi minisztere, a nemzeti liberális Mircea Fechet belengette áprilisban, ahogy a településekre bejáró medvék kilövésének egyszerűsítését is, sőt, bejelentette azt is, hogy Románia kéri az EU-t, hogy a medvét vegyék le a szigorúan védett fajok listájáról. A nyilatkozatok előzménye az volt, hogy március végén a Brassó megyei Predealon súlyosan megsebesítette a helyi hegyimentők vezetőjét egy anyamedve. Az újabb incidens az akkor épp fokozott kampányüzemmódban működő volt miniszterelnököt, Marcel Ciolacut is megszólalásra késztette, aki közölte, hogy az emberi élet védelmében kész szembeszállni a „Soros pénzelte környezetvédelmi civil szervezetekkel és az anarchista progresszivizmus összes képviselőjével”.
A Natura 2000 Koalíció nem sokkal később arra figyelmeztetett, hogy ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos lenne, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.
Nem a predeali volt az egyetlen rosszul végződő találkozás medve és ember között 2025-ben: júliusban a Transzfogarasi út közelében halt meg egy olasz turista, miután elragadta a bocsos anyamedve, amelyet etetni és fotózni próbált. Ezt az állatot is lelőtték, akárcsak korábban a predealit. Az eset újabb löketet adott a törvénymódosítási folyamatnak, noha több helyről érkeztek figyelmeztetések arra vonatkozóan, hogy a Transzfogarasi út környékén komoly problémákat okoz a turisták felelőtlensége és az illetékes hatóságok közönye is. Az Agent Green fel is jelentette az Argeş megyei erdészeti igazgatóságot a megelőzés elhanyagolásáért.
November elején elfogadták a kormányrendeletet, amely a településre bejáró medvék kilövését egyszerűsíti. Továbbra is az elűzés, az áthelyezés és az eutanázia/kilövés a településre bejáró medvék elleni három beavatkozási forma, de az új rendelet szerint az állat kiiktatása több esetben alkalmazható azonnal anélkül, hogy először a másik két módszerhez folyamodnának. Például elég, ha a medve bemegy a településre, vagy ha azon kívül emberi életet vagy tulajdont veszélyeztet, illetve ha az emberi környezethez szokott, visszajáró medvéről van szó. Ez alól kivételt csak az egyéves kor alatti bocsok jelentenek.
Azon túl, hogy több ponton problémásnak látják a rendeletet, a környezetvédő szervezetek egybehangzóan a megelőzésbe fektetett erőfeszítést hiányolták, amely nélkül a hasonló, krízishelyzetek kezelésére vonatkozó szabályok sosem fogják megoldani a medve-ember együttélés problémáit. Ezt hangsúlyozta a Transtelexnek Imecs István biológus, medve-ember együttéléssel foglalkozó szakember is, aki a pozitív példaként emlegetett Hargita megyei Tusnádfürdőn dolgozik. Tusnádfürdő erdőközeli település, ahol a medve élőhelye közel van a lakott területhez, a megelőző intézkedéseknek, az intervenciós csapat hatékony munkájának köszönhetően azonban sikerült elérni, hogy 2025-ben már csak hét alkalommal riasztották medve jelenléte miatt a lakosságot, miközben pár éve még 250 riasztással számoltak.
Bár az említett kormányrendelet szigorítja a medvék etetésének büntetését is, Imecs István szerint ez megelőzésnek nem elég. „Hogyan értelmezzük az etetést? Ha én egy hulladéktárolóba beteszek két kiló húst, mert az számomra hulladék, vagy ülök a legálisan parkoló autómban, és onnan nézem, hogy a medve rámegy a hulladéktárolókra, ez illegális vagy nem? Annyi mindennek ad lehetőséget egy ilyen megfogalmazás, hogy valószínűleg senki nem fog ezzel foglalkozni, mert mindenki meg tudja védeni magát, és be tudja bizonyítani, hogy számára az nem etetést jelentett, hanem egyszerűen csak eldobta a hulladékot a megfelelő hulladéktárolóba” – magyarázta a szakértő, aki szerint fontos lenne törvényben előírni a medvebiztos hulladéktárolók beszerzését.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter arról is beszélt a kormányrendelet elfogadása után, hogy év végéig lesz pénz az egyik rég ígért megelőző intézkedésre, a medvék elleni elektromos kerítésekre, illetve azt is mondta, a hulladékkezelés az önkormányzatok feladata, ebben a minisztérium legfeljebb know-how-val segíthet.
Arról, hogy a megelőzési és az intervenciós vadászati kvótából országos szinten mennyit használtak el és ennek milyen hatása volt, egyelőre pontos kimutatást nem tettek közzé, legfeljebb az egyes megyék szintjén. Az még Mircea Fechet korábbi tárcavezető nyilatkozta áprilisban, hogy 2023-ban a 426-os megelőzési kvótát nem merítették ki, 381 medvét lőttek le, illetve a kvóta növelését javasoló törvénytervezet kezdeményezői az indoklásban azt írják, hogy azokban az években, amikor kevés medvét lőttek ki, egyértelműen nagyobb volt a vadkárok mértéke.
Az összefoglalót azzal a 2025-ös kezdeményezéssel zárom, amely a törvénykezésből egyelőre nagyrészt kimaradó ismeretterjesztést és nevelést támogatja: a Project Bag Egyesület idén elindította a TusnadEcoBear MobilCave interaktív, szállításra alkalmas látogatótermet, amellyel több száz székelyföldi iskolásnak mutatták be a békés medve-ember együttéléshez szükséges tudnivalókat.
