Elindult a vízvisszatartási akcióterv: egy hét alatt több tízmillió köbméter vizet sikerült megfogni

Az elmúlt tíz napban múlt szombat kivételével mindennap esett az eső Magyarországon. A legtöbb múlt csütörtökön és pénteken, amikor a szubtrópusi eredetű Charles ciklon hatására az ország nagy részén 25-30 mm csapadékot mért a HungaroMet.
Rendesen eláztunk, csökkent is a vízhiány
Múlt hét eleje óta a nyugati országrészben hullott a legkevesebb eső, összesen 25-40 mm, míg délen ez elérte a 70-95 mm-t is. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 25-95 liter eső esett le négyzetméterenként az országban.

A HungaroMet mérései szerint a 30 napos csapadékösszeg hosszú idő óta most először mutat magasabb értéket a sokéves átlagnál, méghozzá nem is kevéssel, a legtöbb helyen több mint 20 mm-rel. 90 napos időtávon ez már nincs így, a sokéves átlaghoz képest a mostani nagy esőkkel együtt 20-70 mm elmaradást mutat az ország nagy része.
A nagy esőzésre régóta vártak a szakemberek, ugyanis az év első tíz hónapja rendkívül száraz volt: a mérések kezdete, vagyis 1901 óta még soha nem esett ennyire kevés eső januártól októberig, mint az idén. Az első tíz hónap csapadékösszege mindössze 293,3 milliméter volt, el az elmúlt harminc év átlaga 522.
Október végére brutálisan kiszáradt a talaj, a növények által legjobban hasznosítható egyméteres mélységben egy kis nyugati területet leszámítva nem volt 100 milliméternél kisebb vízhiány az országban. A csapadékkal általában jobban ellátott nyugati országrészben is 136–167 liter víz hiányzott egy négyzetméternyi területről. Budapesten ez elérte a 165 litert, az Alföld egyes részein a 180 litert, Szeged környékén a drámai 200 literhez közelített.
A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint a talaj felső 40-60 cm-es rétege mostanra már sokfelé alaposan átnedvesedett, de a mélyebb talajrétegekben még bőven van helye a víznek. A felső egyméteres talajréteg vízhiánya sokat csökkent, de továbbra is nagy területen haladja meg a 100 mm-t.
Mint a legfrissebb térkép is mutatja, Budapesten ez épp hogy leesett 100 mm alá, de az Alföld egyes részein és Szegednél továbbra is 120 liter körüli csapadék hiányzik a talajból.

A vízhiány a következő napokban tovább csökkenhet, ugyanis csütörtökön újabb mediterrán ciklon érte el térségünket, pénteken és szombaton is elszórt esők, záporok lehetnek. Vasárnap ismét egy mediterrán ciklon érkezik, amiből hétfő délelőttig a déli országrészben várható kiadósabb eső. Hétfőn már rövid időre havas esőre, esetleg havazásra is számíthatunk.
Lezárni a zsilipeket
A Charles ciklon érkezésekor szerettük volna megtudni az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF) és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumtól (ÉKFM), hogy hogyan igyekeznek megtartani a csapadékot. Az OVF akkor még a 12 regionális vízügyi igazgatóság közül csak a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság tevékenységéről számolt be, miszerint ott 20 helyszínen készítettek civilek és a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat segítségével vízmegtartásra alkalmas ideiglenes létesítményt, fenékküszöböket.
Megkeresésünkre azt írták, hogy a vízügyi igazgatóságok az ország teljes területén készülnek, készültek az érkező csapadék megtartására. „A Tisza-tavon rendkívüli téli üzemrend lépett életbe, ami a korábbinál több víz megtartását teszi lehetővé a téli időszakban is. Ahol erre lehetőségünk van, ott táji elárasztásokat végzünk nemzeti parkokkal, civilekkel együttműködve, ezzel is segítve a beszivárgást, a talajvízszintek pótlását.”
Mint írták, a korábban a belvizek elvezetésére kialakított csatornahálózatokon – ahol ehhez a műszaki feltételek adottak – megtartják a helyben keletkező és lefolyásnak induló vizeket a meglévő zsilipek zárásával, ideiglenes mederelzárások építésével.
Ezután a többi 11 vízügyi igazgatóság nagy része is elkezdett hírt adni arról, hogy helyben milyen vízmegtartási munkálatokat végeznek. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
- Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság például arról számolt be, hogy a Homokmégy külterületén elhelyezkedő Németh-csatornán homokzsákokból kialakított fenékküszöböket építettek, Kunadacs térségében a csatornahálózaton homokzsákok felhasználásával mederáttöltést alakítottak ki, a Kékesi-rétet pedig elárasztják.
- A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Ős-Dráva rendszer távvezérlésű zsilipjeit és duzzasztóit lezárta, csak az ökológiai minimumot engedi tovább a folyó irányába. A Somogy megyei Visnye melletti patakmederben négy fenékküszöböt építettek helyi föld- és faanyag felhasználásával – ami egyébként sokkal természetbarátabb megoldás, mint a műanyag zsákokba halmozott homok, hívta fel a vízügy figyelmét Juhász Erika ökológus, hódkutató a Facebook-oldalán.
- A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság arról írt, hogy a Túron jelentkező vízszintemelkedésnek köszönhetően a vízkivezetés fokozódott, így a többletvízmennyiséget a Túr irányából a sonkádi zsilipen keresztül az Öreg-Túrba kormányozzák. „Az Öreg-Túr vízpótlása kellően eredményes, hiszen a sonkádi zsilip és a tiszakóródi ún. Túr-Bukó közötti tározóteret is sikerült feltölteni” – írták.
- A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság arról posztolt egyebek között, hogy civilek és kutatókkal együttműködésben a Gerje és a Kis-Gerje mentén vízvisszatartási céllal eddig 50 különböző méretű fenékküszöbrendszert építettek ki. Ennek eredménye az lett, hogy Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd térségében szakaszosan összegyűlt a víz a mederben ott is, ahol nincs tisztítottszennyvíz-bevezetés.
- Gajdos László miniszter szerint mindenhol igyekeznek lezárni a zsilipeket az országban annak érdekében, hogy a vizet megtartsák. A miniszter csütörtökön arról posztolt, hogy a Sió-csatorna mindkét ága, a vízleeresztő és a hajózsilip is zárva marad, így a teljes beérkező vízmennyiséget megőrzik a Balatonban, ennek köszönhetően pedig már emelkedni kezdett a tó vízszintje is.
Zajlik a táji elárasztás is, ahol csak lehet
Megkeresésünkre egy héttel később részletesen válaszolt az ÉKFM, ők azt írták, hogy a vízügyi igazgatóságoknál széles körben zajlanak a vízvisszatartási munkálatok, ideiglenes vízvisszatartó műtárgyakat, fenékküszöböket alakítanak ki, zárják a zsilipeket, emelik a tározók vízszintjét, módosítják az üzemrendeket, eresztik le a halastavakat, töltik fel a csatornákat és a holtágakat.
A minisztérium szerint a vízügyi szakemberek már a nemrégiben bejelentett Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv szellemében dolgoznak. „A jelenlegi vízmegtartási intézkedések már az akcióterven alapulnak, így az első megjelenő és kommunikálható lépések ezek.”
Szerettük volna megtudni, hogy az elmúlt tíz nap esőzései során országosan mennyi vizet sikerült visszatartani, és a minisztérium elégedett-e ezzel a mennyiséggel. Konkrét összeget nem írtak, mindössze annyit, hogy
a beavatkozásoknak köszönhetően az elmúlt egy hétben több tízmillió köbméter vizet sikerült megtartani országos szinten, ebből csak a Tisza-tóban 30 millió köbmétert.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy a vízügyi igazgatóságok a saját csatornáik, tározóik folyamatos feltöltése mellett a területek tulajdonosaival és kezelőivel együttműködésben vízkivezetéseket, táji elárasztásokat is végeznek. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például Szeged-Kiskundorozsma határában megkezdte a Vizet a Tájba Program keretében felajánlott 20 hektáros terület árasztását.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége például a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen a Jászsági-főcsatorna 12+800 kilométerszelvényében található gravitációs vízkivételi műtárgyon keresztül vezeti ki a vizet az úgynevezett Akolhát gyepterületre – ennek eredményeként itt már 6 hektárnyi terület áll sekély vízborítás alatt. Karcagnál, a Nagykunsági Öntözőrendszer NK-III-2-6 fürtcsatornáján keresztül, a korábban rizstelepek kiszolgálására használt harmadlagos csatornák igénybevételével pedig gravitációsan vezetik ki a Tisza vízszintemelkedéséből származó vizet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság több területére.
Az ÉKFM azt írta, hogy országszerte sorra épülnek a természetes anyagokból, kőből, fából, homokzsákból lévő, ideiglenes fenékküszöbök (más néven bukógátak), amelyek segítenek abban, hogy a patakokban, folyókban felgyűlő többletvíz lassabban haladjon, jobban átáztassa a talajt, esetenként kiáramolhasson, szétterülhessen nagyobb területen.
Nyolc Balaton hiányzik
Ennek azért van nagy jelentősége, mivel a közvélekedéssel ellentétben nem a víztározók és a vízzel borított területek a legnagyobb víztárolók, hanem maga a talaj. A minisztériumtól megkérdeztük azt is, hogy mekkora most az országban a talajban tárolt vízkészlet, és hogy a most lehullott nagy mennyiségű csapadék mennyire pótolta ezt a hiányt. Az ÉKFM szerint
„az ország talajában tárolt vízkészlet az októberi adatok szerint 191,970 köbkilométer volt, az országos talajvízhiány pedig 14,687 köbkilométer, ami csaknem 8 Balatonnyi mennyiséget jelent. Ennek természetesen csak töredéke esett most le.”
Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a nyolcbalatonnyi vízhiány úgy jön össze, hogy ebből kétbalatonnyi vízmennyiséget 2023 óta vesztettünk el. A Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének tanulmánya szerint 2023-hoz viszonyítva a talajaink vízkészlete közel negyedével esett vissza. Az általuk vizsgált talajrétegben 2022 azonos időszakához képest hozzávetőleg idén szeptember végéig 0,7 köbkilométerrel, 2023-hoz képest pedig 4,1 köbkilométerrel kevesebb víz tárolódott.
A minisztérium azt írta, a talajvíz szintje az elmúlt években tájegységtől függően 2-2,5 métert csökkent, ennek visszapótlására egyetlen esős időszak nem elég. „A novemberi esőzések a talaj felső 20-30 centijét már átáztatták, ám a mélyebb rétegek csak akkor kezdenek töltődni, ha a felső réteg már megtelt. A gyökérzóna nagyjából 1 méter mélységig és a talajvíz továbbra is vízhiánnyal küzd. A gyökérzóna feltöltéséhez még 100-200 milliméter eső kellene, ami a tél folyamán, ha ez a novemberhez hasonlóan csapadékos lesz, akár meg is történhet. A szakemberek szerint az optimális a lassú, csendes eső – ugyanis a hirtelen lezúduló vizet a talaj nem tudja rendesen elnyelni.”
Nemsokára nyilvánosságra hozzák a vízmegtartási akciótervet
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés ismertetésekor jelentette be, hogy átfogó vízmegtartási programot indít a kormány. Összekapcsolják a folyókból történő vízpótlást, a csatornahálózat helyreállítását és a termőföldeken történő vízmegtartást. A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelik 2027-ben – tehát több mint négyszer annyi jut így jövőre erre a célra. Ebből az összegből az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezet védelme is erősödik.
Az ÉKFM-től szerettük volna megtudni, hogy ennek szellemében mikor hozzák nyilvánosságra a nemrégiben bejelentett Országos Vízmegtartási Koncepció és Akciótervet, ami Gajdos László miniszter szerint a következő évtizedek magyar vízgazdálkodásának meghatározó szakmai alapműve lehet – és aminek a végrehajtása a minisztérium válasza szerint már zajlik.
A minisztérium válasza szerint a 600 oldalas vízügyi akcióterv a minisztérium részéről készen van, a munkában részt vett „az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szakmai stábja a Vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkárság vezetésével, bevonva az ÉKFM háttérintézményeit, továbbá a témában érintett kutatókat és szakmai civil szervezeteket is”.
Jelenleg a szakanyag elkészítésének kormányzati része zajlik, ez lesz a kormányzat részéről az utolsó munkafázis, ami után az akciótervet várhatóan még novemberben társadalmi egyeztetésre bocsátják. Arra a kérdésünkre, hogy a társadalmi egyeztetés határideje mikor lesz, nem kaptunk választ. Mindössze annyit közöltek, hogy „a kormány az észrevételek figyelembe vételével véglegesíti, fogadja el és jelenteti meg az anyagot”.