Tanács Zoltán: Nem a derült égből érkezett a HUN-REN-törvény

Tanács Zoltán: Nem a derült égből érkezett a HUN-REN-törvény
Fotó: Bődey János / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Az ATV Egyenes Beszédének stúdiójában folytatódott az a csörte, ami Tanács Zoltán és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) között alakult ki a HUN-REN kutatóhálózat átalakításának törvényjavaslatáról. Az ADF ugyanis azt állította, egyeztetés nélkül nyújtották be azt, ami a Fidesz-érában elfogadott törvény „tovább barkácsolt változata”. A tudományos és technológiai minisztert lemondásra szólították fel, a miniszter azonban állította, igenis volt érdemi egyeztetés.

Kicsit furcsa volt a miniszter szerint tartalmilag az ADF közleménye – mondta el a stúdióban szerdán –, sőt „nagyon éles hangvételű és radikális” is. Tanács kijelentette, „nem a derült égből érkezett a jogszabály”, hónapok óta egyeztetnek róla. A miniszter szerint többször tárgyaltak róla az ADF-fel, ami nem is számít hivatalos szakszervezetnek. Az összes igazgatóval, az MTA vezetésével, fiatal kutatókkal, valódi szakszervezetekkel is egyeztettek.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is kérheti a törvénytervezet változtatását, viszont nem volt méltó a hangnemük a párbeszédhez – mondta Tanács. Azt állította, több kutató a stílus miatt kilépett az ADF-ből.

Tanács felidézte a HUN-REN kutatóhálózat előző kormány alatti kialakítását, aminek voltak hosszú távon megőrzésre érdemes elemei. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) egyetértésben döntöttek úgy, hogy megtartanak ilyen elemeket, mint a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás. „Megtartottuk azt, amit használhatónak gondoltunk”, és megszületett a döntés, hogy az MTA alá rendelt egységes hálózat jön létre. Ennek keretében visszafogadják az ELTE alá sorolt, a hálózatból kiemelt intézeteket, béremeléseket biztosítanak, a túlzott központosítás helyett nagyobb szabadságot adnak az intézetvezetőknek.

Az ADF szerint megmarad a kormányzati befolyás, amire Tanács azt mondta, „álságos kritika, hiszen hatalmas függetlenséget kap ez a szervezet”. A kialakítás lényege, hogy ne legyen egyetlen erő, ami dominálja a szervezetet. Az akadémia három, a kutatóközösség három és a felelős miniszter is három tagot delegálhat a vezető testületbe. Lesz még olyan képviselő is, akit a dolgozók maguk választanak. A testület választ magának elnököt.

Rossz hagyatéka volt az Orbán-kormánynak, hogy ne kapjanak béremelést a bölcsész és társadalomtudományi intézetek dolgozói – mondta Tanács. Elvileg biztosított most ez az összeg, a HUN-REN irányító testülete félretesz közel 4 milliárd forintot. Legkésőbb 2027 februárjában megkapják az emelést az érintett intézetek dolgozói, amikor az ELTE-hez rendelt intézetek visszatérnek az MTA alá.

Büdzsé, űr, innováció

A 2027-es költségvetésről azt mondta Tanács, látványos növekedés várható a tudományfinanszírozásban. Az MTA 20 százalékkal többet kap például. A kutatóhálózat a korábbi 84 után 90 milliárd forintot fog kapni. Évente kb. csak a GINOP-forrásokból 120-130 milliárd forint fog még rendelkezésre állni a miniszter szerint. A Horizont programokhoz is ismét hozzáférnek majd a magyar intézetek.

Négy éven belül szeretnék 2 százalékra növelni a GDP-arányos tudományos pénzeket is. Tanács szerint a vállalatok is költenek innovációra, ez fontos forrás lesz a jövőben, főleg hogy ösztönzőket is beépített a kormány a büdzsébe, például adókedvezményekkel. A kormány ütemesen növelné a K+F-re fordítandó összegeket is.

Az űrkutatásról is beszélt Tanács, mivel „egy országnak muszáj a jövőre is gondolnia”. Magyarország megmaradt a közepes jövedelmű országok csapdájában, ki akarnak lépni az összeszerelő-üzem szerepből. Az űrkutatás olyan határterület, ami „ma még egzotikusnak tűnhet”. Ezek megtérülő befektetések lesznek a miniszter szerint. Idén véget ér a Hunor-program, vagyis mégsem, ugyanis az eredeti költségkerettel még fél évig meghosszabbítják – mondta Tanács. Kapu Tibor, a program vezetője átvilágította a Hunort, és megspóroltak annyit, hogy lehessen még folytatni a projektet. A jövőben ki akarják dolgozni Magyarország űrstratégiáját, egy űrügynökség felállításának tervét. „A második fél évre egyelőre minimális erőforrásokkal kalkulálunk” – mondta a 2027-es büdzsé űrpénzeiről.

Tanács beszélt még róla, hogy az egészségipar kitörési pont lehet Magyarországnak. A miniszter szerint gond volt a múltban, hogy az innovációk nagyon nehezen váltak a valóságban alkalmazható, profitot is termelő megoldásokká. A gyógyszeriparban például kevésbé, az autóiparban jobban működik ez. December elején lesz egy startupkerekasztal, amire több mint száz szereplőt hívnak meg, itt bemutatnak egy ennek a szférának szánt csomagot is.

Hogy mikor lehetnek önvezető autók Magyarországon, arra azt mondta, a Teslának van egy támogatott vezetési rendszere, ami nem teljes önvezetés, és vizsgálják. Már majdnem tucatnyi ország engedélyezte ezeket az autókat előzetesen, köztük a szomszédos Szlovákia is. Decemberben dönthet az EU egy egységes álláspontról. Ha az engedélyezés mellett döntenek, mindenhol hamar efelé léphetnek, így akár Magyarországon is megjelenhetnek ezek a kocsik.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!