Az MTA megkerülésével került két korábbi MCC-s és Századvég-vezető az Országos Statisztikai Tanácsba
A Magyar Közlöny 2026. szeptember 28-i, 140. számában megjelent egy határozat, ami az Országos Statisztikai Tanács (OST) korábbi tagjainak felmentéséről és új tagjainak megbízásáról rendelkezik. Ebben alapvetően semmi különös nem lenne, a tanács tagjainak jelölése a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezései szerint történik, abba tudományos oldalról a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Tudományos Akadémia együtt jelölhet tagokat. Csakhogy ezúttal a két szervezet jelöltje, úgy tűnik, kizárólag a HUN-REN ajánlása alapján érkezett.
Az Országos Statisztikai Tanács a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke mellett működő, 31 tagból álló tanácsadó és véleményező testület. Feladata többek között a hivatalos statisztikai adatgyűjtések és tájékoztatási programok véleményezése, az adatszolgáltatói terhek és az adatfelhasználói igények figyelemmel kísérése, valamint a statisztikai adatokhoz való tudományos hozzáférés feltételeinek véleményezése.
Ahogy arra a Hálózat az Adatszabadságért (HAZA) kutatócsoport felhívta a figyelmet: a tanácsban az új kinevezésekkel az MCC és a Századvég korábbi vezető kutatói, Székely László Levente és Pillók Péter is helyet kaptak, méghozzá úgy, mint a két tudományos szervezet közös jelöltjei. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közzétett egy Facebook-bejegyzést, a kérdést kinyitva, ehhez kommentelt az MTA elnöke, Pósfai Mihály is, aki azt írta: „Őket a HUN-REN delegálta, az egy tévedés, hogy közös jelöltek. Mi is a Közlönyből értesültünk”.
Az MTA később a Telexnek azt írta: a KSH elnöke 2026 tavaszán fordult az MTA és a HUN-REN elnökéhez azzal, hogy a négy lejáró megbízású tag helyére közösen állítsanak jelölteket.
„A két intézmény közötti, az MTA kezdeményezésére indult, a tagok személyére vonatkozó egyeztetés eredménytelen volt. A Székely László Levente és Pillók Péter jelöléséről szóló értesítést a HUN-REN elnöke az MTA egyetértése nélkül, minden bizonnyal közvetlenül küldte el a KSH részére” – írta az akadémia.
Megismételték Pósfai Mihály közlését, hogy az MTA csak a Magyar Közlönyből értesült a kinevezésről, és arról is, hogy a két új tagot az MTA és a HUN-REN közös jelöltjeként tüntették fel. Az MTA jelzésére azóta a KSH a jelölő szervezetet a honlapján helyesbítette. „Az MTA jelöltjei hamarosan megjelennek az OST tagjai között” – írták.
A KSH azt írta a Telexnek, hogy az Országos Statisztikai Tanács tagjainak jelölése a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezései szerint történik, és a tagokat nem a KSH, hanem a tudományos élet képviselői esetében a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közösen jelöli.
„A 2026. április 30-án lejáró mandátumok megújítása érdekében a KSH 2026. február 27-én közös levélben kérte fel a két szervezetet a jogszabály szerinti jelölések megtételére. A HUN-REN elnökétől 2026. április 10-én két jelöltre vonatkozó javaslat érkezett” – írták. „A KSH abból indult ki, hogy a beérkezett jelölés a törvényi előírásoknak megfelelő, egyeztetett jelölési folyamat eredménye.”
Megjegyezték, hogy a KSH elnöke a jelölő szervezetek döntését nem bírálja felül, és hogy a más szervezetek által végzett kutatások adatkezelési, publikációs és kutatásszervezési gyakorlatának értékelése nem tartozik a KSH feladatai közé.
Székely László Levente a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhely és az Ifjúságkutató Intézet vezetője. Korábban, 2011 és 2021 között a kormányközeli Nézőpont-csoporthoz tartozó Kutatópont kutatási igazgatója volt.
Az MCC-ről már rengeteget írtunk, tulajdonképpen egy erősen fideszes kötődésű elitképző iskoláról van szó, amit éveken keresztül tömtek ki közpénzzel. 2020 után, a jelentős állami segítség révén rengeteg egyéb tevékenységgel (fesztiválszervezés, nemzetközi lobbi, konferenciák, külhoni oktatási intézmények, juniorprogramok, könyvkiadás, média) bővült a csoport.
Az intézményt 2020-tól irányították közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány révén, ez volt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, ami mindvégig erősen átpolitizált volt, 2020 és 2026 között a kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi politikai igazgatója, a 2026-os balul elsült Fidesz-kampány vezetője volt. Az alapítványba pedig az állam úgy öntötte a forrásokat, mintha az egész felsőoktatási büdzsét inkább itt költené el. Rengeteg vagyonelemet kapott például, köztük a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát, értékes ingatlanokat, rengeteg készpénzt. Az alapítvány végül a többi kekvával együtt 2026. július 31-én megszűnt.
A Nézőpont Intézet is hasonlóan a Fideszhez volt köthető, és nem volt annyira sikeres a munkájában: a 2026-os választási kampányban rendre a Fidesz előnyét mérte, miközben a független kutatóintézetek szerint egyértelműen a Tisza vezetett. A Nézőpontnak a választás várható győztesét sem sikerült eltalálni, de súlyosan félremérte a pártok támogatottságát is. A Tisza elsöprő győzelmét hozó áprilisi választás után az intézet közleményben ismerte el a nyilvánvalót: azok a közvélemény-kutatások adtak realistább képet a valóságról, amelyek a Tisza Párt jelentős előnyét mutatták az utóbbi napokban.
Pillók Péter a szintén a Fideszhez kötődő Századvég munkatársa, jelenleg a szervezet Társadalmi Folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója, korábban pedig a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetnél, a Mobilitásnál és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél dolgozott kutatóként, majd főosztályvezetőként. Az Orbán-kormány több mint 7,6 milliárdot fizetett ki a Századvégnek idén január és március között, és a századvéges cégek éves szinten is milliárdokat kaszáltak: a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-vel kötött szerződést, és csak 2024 és 2026. április 30. között több mint 26 milliárd forintot fizettek ki nekik.
Mindkét kutató annak a négyévente zajló, nagymintás ifjúságkutatásnak a vezetője, amit az MCC a Századvéggel és a Nézőponttal közös konzorciumban valósított meg az elmúlt időszakban, és aminek 2024 óta nem ismerhetjük meg az adatait. Az ilyen vizsgálatokat 2000-ben indították el, a céljuk a 15–29 éves korosztály társadalmi állapotának és gazdasági helyzetének felmérése, és sokáig szabadon hozzáférhetők voltak az eredményei, 2016-tól azonban az ifjúságkutatók (legalábbis azok, akik nem a vizsgálatot készítő szervezetekhez tartoztak) az adatfelvétel lezárultától körülbelül két évig nem fértek hozzá az adatokhoz. Erről Nagy Ádám nevelés- és ifjúságkutató, egyetemi tanár írt a petíciójához fűzött szövegben, amit annak idején Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek címzett.
„2020-ban a felügyeletet ellátó tárca, az adatok fura ura – a Századvég-Nézőpont párost addigra kiegészítő harmadik szervezet, az MCC közreműködésével – ismételten eltüntette az adatokat, csak most már a helyzetet azzal is megfejelte, hogy a neki nem tetsző információkat elhallgatta, illetve egyes adatokat valótlanul tett közzé” – írta a kutató.
Szerinte a vizsgálatot végzők a magyar családpolitika sikeressége mellett is letették a voksukat azzal, hogy a 2,1-es reprodukciós rátát megközelítő 2,0 gyereket vállalni szándékozó magyar fiatalokról írt, csakhogy kihagyta a gyereket vállalni nem akaró fiatalokat a számításból, velük együtt a mutató már csak 1,75 volt. A 2024-es adatfelvétel során több gyorsjelentést sem hozott nyilvánosságra a három intézet. Közel 300 szakember követelte már az adatok nyilvánosságra hozatalát, és az ügyben NAIH-vizsgálat is indult. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a statisztikai tanács tudományos delegáltjainak éppen a „statisztikai adatokhoz való tudományos célú hozzáférés feltételeinek véleményezése” a feladata.
A Telex megkereste a Tudományos és Technológiai Minisztériumot is azzal kapcsolatban, hogy véleményezze a két kutató jelölését és kinevezését. Azt írták: Pósfai információját tartjuk irányadónak, és megértésük szerint a HUN-REN – vélhetően az Irányító Testület – döntött a jelölésről valamelyik korábbi ülésén, de a delegálásról nem rendelkeznek közvetlen információval. Felhívták a figyelmet arra, hogy a KSH honlapja szerint az MTA Sándorné dr. Kriszt Évát akarta jelölni a tanácsba, Székely László Levente és Pillók Péter pedig a HUN-REN Kutatási Hálózat jelöltjei voltak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény nem ismer közös jelölést, abban az MTA jelölési joga van feltüntetve.
A TTM nem értesült sem formális, sem informális úton arról, hogy a HUN-REN a két kutatót akarja delegálni a tanácsba. „A HUN-REN Irányító Testületének jegyzőkönyveit és döntéseit a HUN-REN nem hozza nyilvánosságra, és azokról összefoglalót sem készít. Megjegyezzük, hogy a jelölésről a HUN-REN honlapja sem tájékoztat: Pillók és Székely urak nevére keresve nincs releváns találat” – írták.
Az ügyben kerestük a HUN-REN sajtóosztályát is, de több mint egy hét elteltével sem kaptunk választ a leveleinkre.
