Azonnal leállítanának építkezéseket a civilek, hogy megmentsék a Balatont, az államtól pedig kisajátítást várnak
Civilek állami beavatkozást sürgetnek a Balatonnál, szerintük állami birtokbavétellel még megóvhatók a már szinte csak mutatóba maradt természetes partszakaszok, amelyek nagy szerepet játszhatnának a tó stabilitásának megőrzésében. Az SOS Balaton nevű akció kezdeményezői a természetes partokat veszélyeztető nagyberuházások azonnali felfüggesztését kérik.
Az elmúlt bő évtizedben a Balaton partjából rengeteg területet raboltak el sűrű beépítéssel, nem egyszer a tájkaraktert semmibe vevő építészeti megoldásokkal, és ez a folyamat még mindig tart. Az esztétikai minőségen is sokat lehetne vitatkozni, de a beépítésekkel az alapvető probléma az, hogy veszélyeztetik a tó most még egész jónak mondható ökológiai állapotát. Ha egy kicsit messzebb tekintünk, akkor pedig azt a potenciált is, amely miatt az emberek járnak a Balatonra üdülni.
Még nincs minden veszve, ezért civil szervezetek arra kérték a kormányt, hogy függesszék fel a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházásokat, és annak érdekében, hogy hosszú távon is meg tudják óvni ezeket, vegyék állami tulajdonba a szükséges területeket. Az elképzeléseik szerint első körben ez megállapodásos vásárlással is létrejöhet, de ha nincs megegyezés, teljes kártalanítás mellett kisajátítás következhet. A civilek azt is szeretnék, ha az európai uniós természet helyreállítási rendelet értelmében megindulna a már károsított nádasok, torkolatok és parti élőhelyek rehabilitációja.
„Amikor húsz-harminc éve elkészültek a településrendezési tervek, nem láttuk, hogy ilyen masszív beépítések lesznek. Öt-tíz éve azt nem láttuk, hogy ilyen gyors és radikális változások lesznek, mint például hogy akár több hónapig nem esik az eső. Az engedélyezési eljárások nem vizsgálták korábban azt az aspektust, hogy ilyen viszonyok között milyen hatásuk lehet a beépítéseknek. Nem tudjuk, hogy melyik lesz az utolsó csepp, ami akár visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Amikor olyan változások vannak, amiket nem lehetett előre látni és a megszokott eszközökkel nem lehet kezelni, akkor valamilyen szokatlan megoldáshoz kell nyúlni” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) elnöke.
Szerinte jellemzően olyan magánterületek állami tulajdonba vételéről lenne szó, amelyekre apartmanházakat, lakóházakat, szállodákat építenének, és már valamilyen fázisban van a tervezési vagy az építési folyamat. Azt mondta, hogy ezeknek a megvételével sokkal többet lehetne spórolni, mint amennyit a tó mesterséges fenntartására kellene később költeni, és azoknak a beavatkozásoknak amúgy is kétségesebb a kimenetelük, mint a természetes mechanizmusoknak. A civilek most egy 15–30 milliárdos alap létrehozását kérik a kormánytól, amivel több, már folyamatban lévő beruházást meg lehetne váltani. Sok beruházás a helyi lakosok hozzáférését is korlátozza a tóhoz, így nem feltétlenül csak ökológiai szempontból érdemes vizsgálni a köz- és a magánérdek között feszülő ellentéteket. Építkezések többször annak ellenére is folytatódtak, hogy bírósági határozat volt arról, hogy szabálytalanságok voltak az engedélyeztetésben.
„A beruházók arra hivatkoznak, hogy öt-tíz évvel ezelőtt fejlesztési területet vásároltak meg az önkormányzatoktól, de amikor ilyen fejlemények vannak, mint a klímaváltozás, nem tekinthetjük szent tehénnek ezeket a megállapodásokat, nem kell vígan mennünk a vágóhídra” – mondta Éger.
A MTVSZ elnöke szerint több országban már nemcsak arról van szó, hogy állami tulajdonba vétellel óvnak meg területeket, hanem már visszavadítás zajlik, és feltörik a betont. Az állam által megszerzett területeknek nem kéne feltétlenül természetvédelmi védelem alá kerülniük az MTVSZ álláspontja alapján, de több helyen szükség lehet rá. Éger Ákos a tihanyi Kenderföldeknél például el tud képzelni olyan természetvédelmi projektet, amely újra meg tudja teremteni a kapcsolatot a vízzel, és erre a következő ciklusban az Európai Unió forrásokat is biztosíthat, előnyben fogják részesíteni a természetalapú megoldásokat.
Bár számos más ponton veszélyt jelentenek nagyberuházások, a kormányt sürgető akció középpontjában a fonyódligeti Pogányvölgyi-víz torkolatában folyó építkezés áll, ahol azonnal beavatkozást várnak a civilek. Itt, egy korábbi szabadstrand helyén, a Balaton partjától 8 méterre a Cordia építene 99 lakásos társasházat. Ezt a helyiek is hevesen ellenezték, ők a part korábbi funkciójának megtartását szeretnék, sok üdülőtulajdonos pedig azért csatlakozott egy petícióhoz, mert a négyszintes épület megszünteti az addigi panorámájukat, a rálátást a Badacsonyra. A projekt egy másik megkérdőjelezhető eleme az, hogy eredetileg csak üdülőépületre kaphatott volna engedélyt az építő, de sikerült elérnie, hogy lakóövezetté építsék át a területet. (Mindezekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
A Pogányvölgyi-víz torkolatánál folyó projekt még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet (BLKI) is megszólalásra késztette, és egyik cikkükben részletesen leírták, hogy miért problémás ez az építkezés és a hozzá hasonlóak a Balaton-parton.
Az olyan befolyók, mint a Pogányvölgyi-víz, összekötő ökológiai rendszerek a szárazföldi vízgyűjtő és a Balaton között, számos vízi és vízhez kötődő állatnak biztosíthatnak táplálkozó-, búvó- vagy szaporodóhelyet, természetes pajzsként pedig lelassíthatják inváziós fajok terjedését. A torkolatok és a környező nedves, növényzettel borított területek azért is fontosak, mert pufferzónaként működnek, visszatartják a hordalék és a beérkező tápanyagok egy részét, és ezzel fontos elemei a vízminőség-védelemnek. Ha felszámolják ezeket a természetes szűrőket, nagyobb a kockázata a rossz vízminőségnek.
A parti öv, a tó és a szárazföld találkozási sávja a legösszetettebb, legaktívabb és biológiailag a legértékesebb része a Balatonnak, de az elmúlt évtizedekben a BLKI szerint a tó teljes partvonalának 55 százalékát már mesterségesen átalakították, a déli parton, ahol a Pogányvölgyi-víz is befolyik, pedig a 75 százalékot is eléri az átalakítás, ami már kritikus szintnek tekinthető. Mára körülbelül 20 kilométer maradt, ahol még valamiféle természetesség tetten érhető az ingatlanfejlesztések, partvédőművek és kikötők szorításában. Azt, hogy mennyire beépült a Balaton partja, már az SOS Balaton interaktív térképén is jól lehet követni.
„Ebben a kritikus helyzetben minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás súlyos ökológiai felelőtlenség! A fenntarthatóság és a Balaton ökoszisztémájának hosszú távú stabilitása nem tűri következmények nélkül a további beépítést” – írták a BLKI kutatói.
Az SOS Balaton kezdeményezői a fentebb említett tudományos alapelvekre hivatkozva kérik a kormányt az építkezések felfüggesztésére, de megkeresték az alapvető jogok biztosát és Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját is. Tőle azt kérdezték, hogy a jelenlegi szabályozás és hatósági gyakorlat megfelelően védi-e a Balaton természeti értékeit és a jövő nemzedékek érdekeit.
Éger Ákos szerint a kormány kommunikációs szinten nyitott lehet a javaslataikra, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert említette, aki már kinyilatkoztatta, hogy szigorúbb szabályozásra és természetközelibb állapotra van szükség a Balatonnál, de az MTVSZ vezetője szerint nemcsak a jövőre kell tekinteni, hanem már most szükséges beavatkozni. Miután egy csomó engedélyezési eljárás folyamatban van, és valahol már az első kapavágások is megtörténtek, a gondolkodásnak gyorsan el kéne kezdődnie.
