Tarolnak az érdekes villanyautók és a kínai gyártók a legnagyobb európai autókiállításon

Tarolnak az érdekes villanyautók és a kínai gyártók a legnagyobb európai autókiállításon
Látogatók a BYD standján a Párizsi Autószalonon, 2026. október 13-án – Fotó: Benoit Tessier / Reuters
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Teljesen más okból kapott új lendületet az október 12. és 18. közt tartott Párizsi Autószalon, mint amire a hasonló autószalonok koronavírus-járvány idején tapasztalt haldoklásakor számíthattunk. Bár tény, hogy az uniós gyártók, köztük a Stellantis és a Volkswagen-csoport is kitettek magukért, az igazi meglepetést a kínaiak okozták. A már jelenlévő cégek rövid idő alatt 5-ről 10 százalékra bővítették piaci részesedésüket az Európai Unióban, és míg két éve Párizsban kilenc kínai gyártónak volt standja, most húszan vannak, ami az összes jelenlévő gyártó harmada.

Antonio Filosa, az Alfa Romeo, a Citroën, a Fiat, az Opel és a Peugeot márkákat is magába foglaló Stellantis vezérigazgatója szerint az autóipari egyesülés a következő években szorosabbra fűzi kapcsolatát kínai partnereivel. Ettől a lépéstől azt reméli, hogy gyárbezárások és elbocsátások helyett feltölthetik jelenleg kihasználatlanul álló európai gyártókapacitásaikat. Az Automotive News szerint ahhoz, hogy a cégcsoport 2030-ra a jelenlegi 60-ról 80 százalékra emelje gyárai kihasználtságát, több mint egymillióval több járművet kellene legyártania és eladnia. Ezzel szemben a Volkswagen a harmincas évekig bezárhatja, vagy más termékek előállítására szerszámozhatja át emdeni, zwickaui és hannoveri üzemeit, illetve az Audi neckarsulmi gyárát, ami munkahelyek tízezreinek megszűnésével járna.

Az úgynevezett történelmi, tehát nem a kínai állam akaratából létrehozott autómárkák erősen építenek a múltjukra, hogy ezzel tegyék vonzóvá új termékeiket. A hagyományápolás és a kínaiakkal való kényszerű összeborulás szép példája a Citroën 2CV, a Kacsa elektromos változatának koncepciója, ami 2028-ban kerülhet piacra. Az eredetileg ezen a néven gyártott típus 1949-től 1990-ig volt kapható 9–32 lóerős, kéthengeres bokszermotorral. Összesen 5 millió példányt adtak el belőle világszerte és ikonikus formája miatt is az egyik legfontosabb modell volt a Citroën történetében.

Emmanuel Macron francia elnök egy Citroën 2CV koncepcióautóban, a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Thibault Camus / AP / Reuters
Emmanuel Macron francia elnök egy Citroën 2CV koncepcióautóban, a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Thibault Camus / AP / Reuters

A 15 ezer eurós (kb. 5,5 millió forint), tisztán elektromos városi kisautót a Stellantis résztulajdonában álló kínai Leapmotorral közös alapokra építik. A hossza 3,76 méter, tömege pedig egy tonna körül alakul. Így kétszáz kilóval könnyebb lesz a másik nagy francia múltidézőnél, a Renault Twingo E-Technél. Arról viszont nem adtak ki közleményt, hogy mekkora akkumulátort építenek majd az Olaszországban gyártott Citroënbe, és a motor teljesítménye sem került nyilvánosságra. Egyelőre pusztán a formai bravúr miatt érdekes a Fiat Multiplay nevű koncepció, aminek érdekessége, hogy alapesetben hat felnőtt és egy gyerek vagy egy háziállat szállítására alkalmas, de a hátsó utastérrész átalakításával nyitott platós kisteherautóként is használható, ilyenkor négyen ülhetnek benne.

A Renault az E-Space egyterű életnagyságú makettjével hívta fel magára a figyelmet az idei párizsi kiállításon. A típusnév egyenes utalás az 1984 óta létező Espace-ra, amit az első korszerű, európai egyterűnek tekinthetünk. A most bemutatott hatüléses tanulmány 23 colos kerekeken gurul, vagyis inkább gurítják, mert nem kész típusról van szó. Az oldalajtók a ruhásszekrényekhez hasonlóan kétfelé nyithatók, a középső sor ülései pedig 180 fokban elfordíthatók. A klasszikusan szögletes orrkiképzéssel a Renault igyekszik visszahozni valamit a régi Espace-ok hangulatából. Összességében szép autó lesz ez, ha elkészül.

Az E-Space belterét újrahasznosított alapanyagból készítették. A vezető és a mellette ülő utas előtt pedig egy tetőoszloptól tetőoszlopig tartó nagyobb, illetve egy keskenyebb kijelző látható. Egyelőre kérdés, hogy mikorra készül el az E-Space végleges változata, de a Renault bízik abban, hogy a reménybeli csúcsmodellel sikerül folytatni az R5 és a Twingo elektromos változataival megkezdett sikerszériát.

Lényegesen egyértelműbb identitású az Alfa Romeo Cuorerosso nevű 2+2 üléses túrautó-koncepció, amivel a szintén a Stellantishoz tartozó Alfa azt szeretné kifejezni, hogy az utóbbi években nagy nehézségekkel küszködő cégcsoportban sem veszítette el a stílusát. Talán a Giulia utódját sejthetjük a 4,7 méter hosszú, mindössze 1,33 méter magas és 2,9 méteres tengelytávú, 0,28-as alaktényezőjű koncepcióautóban. Nem készítenek belőle szériaváltozatot, viszont a benne felhasznált műszaki és formai megközelítés előrevetíti a következő évek Alfa csúcsmodelljeit.

A hajtáslánc a technológiai semlegesség jegyében lehet elektromos, valamint lágy és teljes értékű hibrid is. Ez utóbbiakban belső égésű motorja 2,9 literes, hathengeres. Az autó összkerékhajtású a kardántengely szénszálás anyagból készül, az utasterében pedig egyszerre találkozhatunk a fejlett infotainment rendszerrel, illetve a hagyományos funkciógombokkal. A súlycsökkentő megoldásoknak hála, a Cuorerosso menetkész tömege mindössze 1750 kiló.

A kínaiak leglátványosabb autóit a BYD-hoz tartozó Denza szállította Párizsba. A cell-to-body, vagyis közvetlenül a padlólemezbe épített, 76 kilowattóra összesített kapacitású akkumulátorcellákkal gyártott 4,8 méter körüli hosszúságú Z kupé és ennek nyitható tetejű változata valódi sportautó, a hozzájuk képest szinte hétköznapi Z9GT pedig szintén elektromos hajtású, sportos családi kombi. A Denza Z három villanymotorja összesen 1604 lóerős, álló helyzetből 2,25 másodperc alatt éri el a 100 km/óra sebességet és 300 km/óra a végsebessége.

A Z9GT is elég szép formájú, és érdekessége, hogy ebben debütál a cég God’s Eye elnevezésű fejlett vezetéstámogató rendszere, amely akár városi környezetben is képes átvenni az autó irányítását. A tájékozódásban egy LiDAR (lézerradar) érzékelő, 11 kamera, három milliméteres hullámhosszú radar és 12 ultrahangos radarérzékelő segíti. A rendszer hatósági jóváhagyási szakaszban van, de az összes Z9GT-t felszerelik a használatához szükséges hardverelemekkel.

Denza Z elektromos sportautó a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP
Denza Z elektromos sportautó a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP

A látványos koncepciók után gyorsan visszaránt a valóságba a Volkswagen ID. Tiguan, vagyis a német konszern sikeres ID.4 villanyautójának alapjaira épülő elektromos hajtású szabadidő-autó, amelyet háromféle hajtáslánccal, és akár 600 kilométeres hatótávval kínálnak. Az MEB+ platformra épülő típus alapkivitele 190 lóerős és hátsókerék-hajtású, amelyet 58 kilowattóra kapacitású akkumulátorral szerelnek.

A köztes változat szintén hátsó kerekes, ez viszont már 286 lóerős és 77 kilowattórás az akkumulátora, míg a csúcsmodellt 4Motion összkerékhajtással gyártják, két villanymotorja pedig összesen 299 lóerős. Ennek szintén 77 kilowattóra az akkukapacitása. A Volkswagen megértve az idők szavát számos helyen lecserélte a sokat kritizált érintőgombokat és helyettük hagyományos kapcsolók kerültek az utastérbe, az ID.4-nél dobozszerűbb megjelenésű ID. Tiguan hátsó csomagtere 534 literes, de az orrába is tettek egy 32 literes tárolót, ahol például a töltőkábelnek találhatunk helyet. A kisebb teljesítményű verzió 1,8 tonnát vontathat, az erősebbek viszont két tonnával is elbírnak.

A csökkenő profittal küszködő Volkswagen-csoport vitorlája egyébként ismét dagadni kezdett, hiszen októberig összesen több mint 150 ezer megrendelés érkezett a konszern 10 millió forint alatti indulóárú kisautóira, a VW ID. Polóra, az ID. Crossra, a Škoda Epiqre és a CUPRA Ravalra, ezért a korábban tervezett gyártókapacitások bővítésére lesz szükség.

A hamarosan magyarországi gyártásba kezdő BYD legfontosabb párizsi újdonsága az Atto 8 nevű hétüléses elektromos SUV, amely a második generációs Blade akkumulátornak köszönhetően szédítően gyors töltési lehetőséget kínál, miközben a több mint öt méter hosszú, közel két méter széles és több mint 1,7 méter magas BYD jól variálható, tágas családi autó. A típust a megfelelő oszlopra csatlakoztatva akár kilenc perc alatt 10-ről 97 százalékra lehet tölteni az öt méter hosszú SUV 115 kilowattóra kapacitású akkumulátorát, és a cég saját fejlesztésű áramforrása akár –30 Celsius-fok környezeti hőmérséklet esetén is képes 12 perc alatt 20-ról 97 százalékra töltődni.

Az Atto 8 alapváltozata hátsókerék-hajtású lesz, ebbe 462 lóerős motor kerül és 8 másodperc alatt éri majd el álló helyzetből a 100 km/óra sebességet, a WLTP mérési ciklus szerinti hatótávja pedig több mint 650 kilométer lehet. Aki teljesítményre vágyik, annak az összkerékhajtású verzió lehet megfelelő, amelynek két motorja összesen több mint 770 lóerős, így 4,6 másodperc alatt éri el a százas tempót, de a nagy teljesítmény ellenére is 600 kilométer fölött marad a várható hatótávja.

A Škoda standja a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP
A Škoda standja a Párizsi Autószalonon, 2026. október 12-én – Fotó: Ludovic Marin / AFP

Jövőre kezdi autói európai forgalmazását a kínai Li Auto, amely a hazai piacon egyszerűen csak Li 6 néven forgalmazott, de eleve a globális piacra tervezett ötszemélyes típussal mutatkozik majd be Norvégiában és Hollandiában. A típus érdekessége, hogy 29 colos központi kijelzőt építenek bele, maximális töltési teljesítménye 500 kilowatt lehet, a kínai piacon forgalmazott verzió 87,6 kilowattóra kapacitású akkumulátora pedig körülbelül 600 kilométeres hatótávot sejtet, a töltésiidő-szükséglet pedig 10-ről 80 százalékra nagyjából 11 perc, de ezek még nem a végletes adatok. Az öt méternél alig rövidebb Li 6 a Tesla Model Y versenytársa lehet, ha sikeres lesz az európai bevezetése, az itteni árát viszont még nem közölte a cég.

Az idei Párizsi Autószalonon nem csak elektromos modelleket állítottak ki, hiszen a VW az Audi és a Volkswagen jelenleg kapható benzineseit és hibridjeit is kitette a standjára, ahogy más európai gyártók, valamint a Hyundai és a Kia is készült néhány benzines, és hibrid hajtású hagyományos típussal. Az arányeltolódás így is egyértelmű: a legfontosabb típusok villanyautók, és elsősorban az akkumulátoruk kialakítása és kapacitása, illetve a töltési technológia jelent köztük komoly különbséget.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) kimutatása szerint az idei év első nyolc hónapjában az Európai Unióban eladott mintegy 7,5 millió új autó ötöde tisztán elektromos hajtású volt. Ez azonos piaci részesedést jelent a tisztán benzines modellekével, míg a legkeresettebbek a lágy vagy teljes értékű hibridek voltak, hiszen ezek a teljes piac több mint harmadát tették ki. A kereslet összetételének átalakulását nemcsak a több uniós országban meglévő, elektromos autókra vonatkozó állami vásárlási és adózási támogatás gyorsítja, de az emelkedő üzemanyagárak is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!