Stressz, pénzügyi aggodalmak, szorongás – ezek rombolják a legjobban a magyarok mentális egészségét

A magyar felnőttek jelentős százaléka küzdött olyan lelki vagy mentális nehézséggel az elmúlt évben, amely közvetlen hatással volt a mindennapjaira – ez is kiderül az Ipsos Hedepy pszichológiai összekötő platform számára készült szeptemberi kutatásából. Az eredményeket az október 10-én esedékes mentális egészség világnapja alkalmából osztották meg.

A magyar lakosságra reprezentatív felmérés, amit hat közép- és kelet-európai országban – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában – végeztek, azt mutatja, hogy miközben a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság népbetegséggé vált, az is problémát jelent, hogy a lakosság döntő többsége teljesen magára marad a nehézségeivel, és nincs kivel megosztania azokat.

Pszichológushoz nem is annyira szégyenérzet (8 százalék), mint leginkább a magas terápiás árak miatt nem fordulnak (38 százalék),

24 százalék pedig azért nem szólal meg, mert nincs kivel beszélnie, míg 17 százalék nem akar teher lenni. 16 százalék mondta, hogy nem tudta szavakba önteni az érzéseit. A terápiától a megkérdezettek 24 százaléka zárkózik el teljesen, és 62 százalék mondta azt, hogy gondot jelent számára megtalálni a megfelelő szakembert. A legfiatalabbak közül sokan már inkább a mesterséges intelligenciától remélnek megértést, lelki támogatást (62 százalékuk használja lelkitámaszként), a baby boomerek esetében ez az arány csak 22 százalék.

A kutatás fontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a lakosság 81 százalékának az életére rányomták a bélyegüket az érzelmi terhek az elmúlt egy évben, 79 százalékban jelentkezett a férfiaknál, míg a nőknél (84 százalékos érintettség) nagyobb arányban csak a Z és Y generáció körében jelentkezik ez a probléma (86 százalékuknál). Ettől jelentősen elmaradnak a baby boomerek (1946 és 1964 között született generáció tagjai), ott 68 százalék mondta, hogy gondja lett volna az elmúlt egy évben.

A közlemény ugyanakkor megjegyzi, hogy a baby boomerek relatíve alacsonyabb érintettsége ugyanakkor nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat: inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi.

A nehézségek rangsorát magabiztosan a stressz vezeti (52 százalék), amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. Összességében a válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget.

A nők 73 százaléka élt át közvetlenül mentális gondokat, és
átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg a férfiak 2,6-os átlagával szemben.

„A kutatás adatai pontosan azt a valóságot tükrözik, amivel a konzultációk és terápiák során is nap mint nap találkozunk. A fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani az egzisztenciájukat, miközben a rájuk nehezedő elvárások óriásiak. A nőknél látható magasabb arányok pedig hűen jelzik a velük szemben támasztott társadalmi elvárások súlyát: a ,»második műszak«, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit” – mutatott rá Temesvári Eszter, pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

A felméréshez Magyarországon 1010, 18–70 év közötti személyt kérdeztek meg online formában, az nem, életkor és régió tekintetében is reprezentatív a magyar lakosságra nézve.

Magyarországon a mentális egészségügyi ellátás jelentős rendszerszintű problémákkal küzd, erről részletesen itt írtunk.