Zoltán nem tudja, miből fizet ki több mint 4,5 millió forintot, miután a Volvója új gazdája beperelte és nyert
Mivel az Európai Unióban csupán tervként létezik az egységes, minden tagállam hatósága számára könnyen elérhető járműnyilvántartás, szabadon áramolhatnak nyugatról kelet felé az ismeretlen, és sokszor megismerhetetlen előéletű használt autók. A csalók kivételével ez mindenkinek rossz, hiszen az eladók így nem tudják hiteles forrásból származó teljes szerviztörténeti és vizsgadokumentációkkal erősíteni a vevőik bizalmát. Nagyobb gond, hogy olykor nem is az első, hanem egy későbbi magyarországi tulajdonosnál derül ki, hogy van az autó múltjában valami rejtegetnivaló. Ilyenkor az első hazai tulaj kerülhet szorult helyzetbe, és előfordulhat, hogy súlyos kártérítést kell fizetnie a rejtett hibák miatt.
Olvasónk, Zoltán 2019 májusában vásárolt egy 2014-es évjáratú Volvo V60 PHEV plug-in hibrid autót egy berlini kereskedésben. Az eredeti hirdetés szerint akkor 153 ezer kilométer volt az autóban, a kereskedés pedig 13 700 eurót (az akkori árfolyamon számolva kb. 4,4 millió forint) kért érte. Zoltán kiutazott, megvásárolta, hazahozta, majd két héten belül forgalomba helyeztette a felesége nevére a Volvót, amit 2019 decemberéig gondtalanul használtak is.
Ekkor úgy döntöttek, hogy villanyautóra váltanak, ezért meghirdették a fél éve vett autót a Használtautó.hu-n. A vevő, Lajos az átadás előtt átnézte és kipróbálta a V60-at, és mivel nem talált rajta hibát, megállapodott Zoltánnal és feleségével. 5,2 millió forintot fizetett a dízelmotoros kombiért, aminek a kilométer-számlálója ekkor 168 ezret mutatott.
Alig két héttel később menet közben furcsán kezdett viselkedni a Volvo. Megjelent a műszerfalán a távolság- és sebességtartó rendszer, az adaptív tempomat hibájára vonatkozó figyelmeztetés. Lajos úgy emlékszik, hogy többször jelzett a sávtartó asszisztens is, miközben az autó kóválygott az úton, így nehéz volt egyenesben tartani. Egy magánszerelőhöz fordult a problémával, illetve letöltötte az Auto DNA nevű járműelőéleti szolgáltató jelentését. Ebből kiderült, hogy a V60-as Magyarországra kerülése előtt két kereskedés között is gazdát cserélt, miután az első tulajdonos eladta. Amikor Lajos rákérdezett Zoltánnál, ő meglepődött, mert állítása szerint csak arról tudott, hogy az első tulajdonos egy holland kereskedésnek adta el a Volvót, ami hamarosan továbbadta annak a berlini cégnek, amelytől megvásárolta, majd Magyarországra hozta.
A Lajos által megbízott szerelő szerint azért működött hibásan az adaptív tempomat, mert korábban manipulálták az autó szoftverét, és azért kóvályog, mert a megengedettnél nagyobb a kormány holtjátéka. A szerelő ezen kívül azt is észrevette, hogy kopottak a fékek, illetve szerinte korábban belejavítottak az autó szervizkönyvébe.
Mindezek alapján arra gyanakodott, hogy valaki manipulálta a V60 műszerfalán látható futásteljesítményt, vagyis visszatekerték a kilométer-számlálót. Azt ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy ki, mikor és mennyivel. Az óratekerés bűncselekménynek számít Magyarországon, amiért 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetést kaphat az elkövető. A bizonyítás szinte lehetetlen, ezért a hasonló esetekben a károsult általában az adásvételi szerződés hibás teljesítése miatt reklamál az eladónál, végső esetben pedig beperelheti, ha nem sikerül békés úton megállapodni.
A Volvo új gazdája emailt írt annak a holland szakszerviznek, ami a szervizkönyv szerint korábban rendszeresen elvégezte a V60 kötelező karbantartását, amikor az autó még az első tulajdonosánál volt. A cég azt válaszolta, hogy 2018. december elején járt náluk legutóbb az autó, és akkor 227 ezer kilométer volt benne, vagyis nagyjából 74 ezerrel több, mint amennyivel Zoltán később megvásárolta a német kereskedéstől. Azt persze így sem tudhatjuk, hogy 2018 decembere és 2019 májusa közt hány kilométert tettek meg az autóval.
Az új tulajdonos szerette volna visszaadni a Volvót Zoltánnak, és visszakapni az árát, de olvasónk erre nem volt hajlandó, mert tartott attól, hogy a visszatekert órájú autót nem fogja tudni eladni, hiszen ekkor továbbra is 168 ezer kilométer körüli értéket mutatott a műszerfal. Zoltán állítja, hogy nem volt tudomása az óratekerésről, így nem is érezte magát felelősnek a történtekért, ennek ellenére felajánlott egy nem meghatározott összeget Lajosnak, hogy elkerülje a pert.
Erre az esetre Lajos úgy emlékszik, hogy Zoltán abban az esetben vállalta volna, hogy visszaadja a vételár egy részét, ha előzőleg sikerül megállapodnia a német kereskedéssel, hogy neki is térítsenek vissza valamennyit az általa kifizetett összegből. Zoltán másként emlékszik erre az epizódra, szerinte nem is lett volna életszerű, hogy magyar vevőként pénzt kapjon vissza a német kereskedőtől.
A holland szerviznek a Volvo V60 előéletével kapcsolatos nyilatkozata nemcsak azért fontos, mert alátámasztja Lajos szerelőjének feltételezését, de azért is, mert az autó futásteljesítményének jelentős eltérése valóban befolyásolja az értékét. Ez még akkor is így van, ha itthon az a közvélekedés, hogy egy használt autó állapota fontosabb értékbefolyásoló tényező a futásteljesítményénél. Valójában mindkettő fontos.
A kilométerek számának nem csak lélektani jelentősége van, mert az autógyártók ehhez és időközökhöz kötik a kötelező karbantartási teendőket. A Volvo új tulajdonosa 2020 májusában kicseréltette a vezérlést, a vízpumpát, a féktárcsákat és betéteket, valamint elvégeztette az éves karbantartást is, hogy megóvja az autó állapotát. Ezekért a munkákért 330 ezer forintot fizetett, de mivel vitában állt Zoltánnal, nem használta a Volvót. Ügyvédet fogadott, aki szerződésszegésre hivatkozva követelte az autó visszavásárlását. Olvasónk ekkor sem volt nyitott a vevő feltételei szerinti megállapodásra, illetve nem reagált az ügyvéd felszólításaira sem.
Zoltán később a követelésekről szóló fizetési meghagyásra reagálva ellentmondással élt, majd az ügyből per lett. Az eljárás kezdeti szakaszában a vevő ügyvédje azon az állásponton volt, hogy bár Zoltán felesége adta el az autót Lajosnak, akinél a hibák és az óratekerési gyanú kiderült, a szerződés úgynevezett fogyasztói szerződésnek minősült, mert Zoltán üzletszerűen foglalkozik autók adásvételével. Azért állította ezt, mert a Volvo új gazdája megtalálta az autóban olvasónk névjegyét, amelyen az szerepelt, hogy autók behozatalával foglalkozik. Zoltán szerint maga adott névjegyet Lajosnak a vásárlás előtt, vagyis nem akarta eltitkolni ezt a részletet.
Zoltán nekünk azt mondta, hogy korábban hobbiszinten vásárolt és adott el néhány autót, a Volvót viszont családi célra vásárolták a feleségével, és magánszemélyként is adták tovább. Ennek azért van jelentősége, mert a polgári törvénykönyv szerint egy vitás esetben kiterjedtebb jogi biztosítékok védik a magánvásárlókat a kereskedőkkel szemben, mint az egyszerű magánügyletek résztvevőit. Később a bíróság megállapította, hogy a szerződést magánszemélyek kötötték, vagyis nem adott helyt a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos érvelésnek.
A köztes idő sem telt eseménytelenül. A szoftveres probléma feltárását a Hovány márkakereskedésre bízták, ahol megerősítették, hogy valaki korábban belenyúlt az autó számítógépes rendszerébe, és emiatt működött rosszul a távolságtartó asszisztens. A márkaszerviz szintén nem tudta megmondani, hogy ki és mikor manipulálta a Volvo szoftverét, ahogy a valós futásteljesítményét sem tudták kideríteni. 2020 júniusában váratlanul 168 ezerről 247 ezer kilométer közelébe ugrott a számláló a műszerfalon, de máig megválaszolatlan kérdés, hogy valójában mennyit mentek a Volvóval az óratekerés előtt.
A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő is csak a korábbi szervizadatok, illetve statisztikai átlagszámítás alapján becsülte meg a valós futásteljesítményt. Arra jutott, hogy az nagyjából összesen 257 ezer kilométer lehetett az eljárás idején. Lajos ezután ismét a korábbi szerelőjéhez fordult, aki kicserélte a kormányművet, illetve a fedélzeti segélyhívó rendszer akkumulátorát, és 442 ezer forintot kért az újabb beavatkozásokért.
A vevő ügyvédje ezután már nem az autó visszavásárlását kérte Zoltántól, hanem azt, hogy térítse meg az addigi javítások költségét, illetve a Volvo adásvételkor ismert és valós futásteljesítménye közti különbségből adódó piaci értékkülönbséget, vagyis összesen 1,5 millió forintot. Az utólagos árleszállítás a polgári törvénykönyv ilyen típusú esetekre vonatkozó egyik megoldása. Tipikusan akkor vetődik fel, amikor egy használt autóról az eladás után kiderül, hogy az állapota vagy valamilyen lényeges paramétere rosszabb annál, amit a vevő tudhatott.
A mostani ügy fontos részlete az is, hogy az elsőfokú bírósági ítélet szerint a nemzetközileg elfogadott Eurotax értékbecslő szolgáltatás számítása alapján nem okozott jelentős értékkülönbséget a Volvo vélt és valós futásteljesítménye közti eltérés. A kalkuláció szerint a V60-hoz hasonló autók 2020-as átlagos piaci értéke 169 ezer kilométerrel 4,8 millió forint volt, 256 ezer kilométer után pedig nagyjából 4,4 millió forintot ért ez a típus. A bíróság elfogadta azt az érvelést is, amely szerint az új tulajdonos által elvégzett nagyszerviz, beleértve a vezérléscsere költségeit, nem közvetlenül a vásárlás után volt várható, mivel ő abban a hiszemben vette meg Zoltántól az autót, hogy abban még csak 168 ezer van.
Zoltán kétségbe van esve, mert az alaptartozását és ennek kamatait összegezve körülbelül 4,5 millió forintot kell kifizetnie az idén június végén született másodfokú ítélet után. Ebben az összegben a perköltség egy része és olvasónk ügyvédjének munkadíja nem szerepel. Levelében kiemelte, hogy a vásárlás után költöttek az autóra a feleségével, lecseréltették benne a váltóolajat, új gumiabroncsokat is vásároltak rá, és kicserélték az eredeti klímagázt is, mert az károsíthatja a kompresszort ennél a típusnál. A bíróság sem ezt nem vette figyelembe, sem azt az olvasónktól származó állítást, ami szerint egy autó értékét elsősorban az állapota és nem a műszerfalon láthatónál körülbelül 75 ezer kilométerrel magasabb futásteljesítménye határozza meg.
Lajos helyzete azért volt nehéz az utóbbi években, mert az eljárás költségeinek jelentős részét előre kellett fedeznie, remélve, hogy a bíróság végül jogerősen neki ad majd igazat. Mint beszélgetésünkkor elmondta, pusztán az igazságügyi szakértői közreműködés is nagyjából 900 ezer forintba került, de felperesként az eljárási illetékeket és a saját ügyvédje munkadíját is neki kellett fizetnie. Ezeket az összegeket csak ezután látja majd viszont.
A vevő által a holland cégtől kapott információk egyike Zoltán szerint azt igazolta, hogy a valós 170 ezer kilométer futásteljesítménynél is kicserélték a Volvo vezérléskészletét, ezért felmerül a kérdés, hogy az mennyire volt időszerű, amikor az itteni vevő elvégeztette a szerelőjével. A felek közt ebben a kérdésben vita van, mert Lajos szerint a holland szerviztől egy elektronikus hiba javításáról szóló információt kaptak, vagyis nem a motor szelepvezérlését meghajtó szíj és egyéb alkatrészek cseréjéről, amire Zoltán hivatkozott.
A bíróság indokoltnak találta a magyarországi beavatkozást, és azt is, hogy a teljes költségét Zoltánnak kell megtérítenie. Bár a vevő szerelője kicserélte a kormányművet, a kiszerelt alkatrészt cseredarabként leadta, amikor megvásárolta az újat. Így viszont az igazságügyi szakértő sem az utóbbi állapotát nem tudta megállapítani, sem azt, hogy valóban ki kellett-e cserélni. A jogerős ítéletet kiemeli a többi hasonló döntés közül, hogy a bíróság egy sor úgynevezett kopó-fogyó alkatrész cseréjének költségének a megtérítését is indokoltnak találta. Ez más esetekben nem feltétlenül van így.
Olvasónk az eljárás során részben azzal próbálta védeni az álláspontját, hogy nemcsak az óratekerésről nem tudott, de arról is csak a vevő és a szerelője felfedezése után értesült, hogy valaki korábban golyóstollal belejavított a Volvo V60 szervizkönyvébe. A bíróság ezt sem vette figyelembe, ami fontos tanulság bárki számára, aki használt autót szeretne eladni, és eddig azt gondolta, hogy utólag nem érhetik kellemetlen meglepetések. A Lajos számára kedvező ítélet erős eleme az is, hogy a bíróság ezúttal egy használt autó kopó-fogyó alkatrészeinek csereköltségét szintén az eladóval téríttette meg. A másodfokú ítélet jogerős, nincs helye fellebbezésnek, ezért Zoltánnak mindenképpen fizetnie kell.
Novák András független Volvo-szakértő szerint olvasónk egy vásárlás előtti alapos átvizsgálással tudta volna megelőzni az autó későbbi gazdájával kialakult vitát, illetve a pert. Mint mondta, ebben a típusban olyan kormánymű található, amelyben akár alacsony futásteljesítménynél is eltörhet egy teherviselő műanyag csavar, ami után valóban megnő a kormány holtjátéka. Bár a gyártó ilyen esetekben valóban a teljes egység cseréjét írja elő, létezik szakszerű megoldás a javítására is, ami olcsóbb a perben érvényesített összegnél. Részben a kilométerszám manipulációjának leleplezésére szolgál a cseh D5T5 nevű vállalkozás ingyen használható applikációja, amelynek segítségével ki lehet olvasni az autó egyes vezérlőegységeiben szereplő kilométerszámot, így a szakértő szerint jelentősen csökkenthető az átverések kockázata.
Vágány Tamás ügyvéd szerint a bíróság Volvo V60 ügyében látott logikája nem példa nélküli. Az ügyvéd szerint az autóvásárlók eladókkal szembeni igényeinek érvényesítése független attól, hogy az előbbi tudatában volt-e az autó hibájának, illetve hogy maga okozta-e azt, hiszen a kellékszavatossági felelősség ebben az értelemben nem felróhatósághoz kötött, tehát nem ahhoz, hogy ki okozta a hibát. A törvény abból indul ki, hogy a vevő igényérvényesítése beindíthat egy követelési láncolatot. Ez azt jelenti, hogy miután egy autó eladója megtéríti a vevő kárát, megkeresheti az autó előző gazdáját, hogy maga is hozzájusson a kártérítéshez.
Vágány szerint a Volvóéhoz hasonló ügyekben komoly probléma, hogy a külföldön vásárolt autó adásvételi szerződésére annak nem az itteni, hanem a származási ország polgári jogát kell alkalmazni, tehát ez esetben a német jogszabályokat. Mint hozzátette, nagyon nehéz követelést érvényesíteni egy tőlünk távol eső, más nyelven, más jogi keretek között működő eladóval szemben.
Az ügyvéd úgy látja, nagy kockázatot vállal, aki külföldön vásárol használt autót, vagy külföldről behozott járművet ad el egy magyarországi vevőnek. Magánszemélyként érdemes alaposan meggondolni, hogy valóban megéri-e vállalni ezt a kockázatot pár ezer eurós árelőnyért cserébe. Vágány szerint mérsékelheti ezt, ha közbeiktatunk egy megbízható hazai kereskedőt és tőle vásárolunk autót.
