A várandósság alatt is érdemes felvenni a Covid és influenza elleni védőoltásokat, állítják magyar kutatók
Egy új, egereken végzett vizsgálat szerint a várandósság alatt beadott Covid-19 vagy influenza elleni védőoltás nem idézi elő azokat az idegrendszeri elváltozásokat, amelyeket egy fertőzés kiválthat az utódban. Erre jutottak a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói, akik a Translational Psychiatry folyóiratban publikáltak tanulmányt a vizsgálatról.
A kutatók szerint míg a vírusfertőzést utánzó kezelés tartós, autizmusra jellemző viselkedési mintázatot idézett elő az egérkölykökben, ezzel szemben a vakcinák hatására csak enyhe és átmeneti eltérések jelentkeztek.
A vizsgálat legfontosabb tanulsága az volt, hogy a várandósság alatti oltás kockázatát nem önmagában, hanem a fertőzés lehetséges következményeivel összevetve érdemes értékelni. „A valódi döntési helyzet nem az, hogy oltás vagy semmi, hanem az, hogy oltással csökkentjük-e egy olyan fertőzés kockázatát, amely önmagában jóval tartósabb és veszélyesebb következményeket okozhat. Eredményeink alapján a vizsgált modellben a vakcináció hatása lényegesen enyhébb volt, mint a fertőzésé” – foglalta össze a kutatás következtetései Sperlágh Beáta akadémikus, a HUN-REN KOKI Molekuláris Farmakológia Kutatócsoportjának vezetője.
A kutatók szerint a kérdés azért is fontos, mert régóta ismert, hogy a várandósság alatti súlyosabb fertőzés és az általa kiváltott anyai immunválasz növelheti az utód egyes idegfejlődési zavarainak, köztük az autizmus spektrumzavarnak a kockázatát. A Covid-világjárvány idején ezért az is felmerült, hogy maga a védőoltás, amely szintén immunválaszt vált ki az anya szervezetében, jelenthet-e hasonló veszélyt.
Ennek vizsgálatára a kutatók vemhes egereknél hasonlították össze egy vírusfertőzést utánzó kezelés, egy Covid-19 elleni mRNS-vakcina és egy influenza elleni oltás hatását. Az utódok viselkedését fiatal és felnőtt korban is megfigyelték, és azt is elemezték, milyen immunválasz alakult ki az anyában és a magzatban. Kiderült, hogy a különbség jelentős volt: a fertőzést utánzó kezelés erőteljes gyulladásos választ okozott az anyai szervezetben és a magzati agyban is. Az utódoknál több életkorban és több viselkedési területen jelentkeztek tartós eltérések, és a felnőtt állatok agyának egyes területein egy, az idegsejtek túlélését és növekedését segítő fehérje, a BDNF szintjének tartós csökkenését is kimutatták. Ezzel szemben a Covid-19-vakcina csak mérsékelt anyai immunválaszt váltott ki, kifejezett magzati agyi gyulladás nélkül. A fiatal állatoknál megfigyeltek ugyan néhány enyhe, nemtől és kortól függő viselkedési eltérést, ezek azonban felnőttkorra eltűntek, és nem alkottak olyan egységes mintázatot, amely autizmusra lenne jellemző.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények egérkísérletből származnak, ezért a vakcinák idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásainak megítéléséhez további, embereken végzett vizsgálatok szükségesek. A vizsgált modell mégis azt mutatja, hogy a fertőzés megelőzése fontosabb szempont, mint a vakcina által kiváltott, lényegesen enyhébb immunválasz elkerülése.
