Nagyon súlyos lehet a berlini kibertámadás, személyes adatok mellett államtitkok is kiszivároghattak

A korábban közölteknél sokkal súlyosabb lehet az a kibertámadás, ami Berlint érte még augusztus elején. Eleinte úgy tűnt, hogy személyes adatokról lehet szó, ám miután a Rhysida nevű hekkercsoport pénteken, az általuk kért váltságdíj kifizetésére megszabott határidő lejártával közzétette az összes megszerzett dokumentumot, kiderült, hogy az incidensnek nemzetbiztonságilag is lehet jelentősége. Az eddigi információk alapján a nemrég a Széchenyi Programiroda ellen is támadást intéző hekkercsoport egyebek mellett krízishelyzetekre kidolgozott terveket és Berlin vízellátásának sebezhetőségeiről szóló elemzéseket is közzétett.

Az, hogy hekkertámadás érte a német fővárost, már hetek óta ismert tény. A hekkerek augusztus 7. és 12. között jutottak be a berlini tartományi vezetés, azon belül is a közlekedéssel, klímavédelemmel és környezettel, illetve a városfejlesztéssel, építkezésekkel és lakhatással foglalkozó részleg rendszereibe. Ezeket a városvezetés augusztus 14-én választotta le a többiről, majd három nappal később nyilvánosságra is hozták a támadás tényét. A Rhysida augusztus 28-án ismerte el, hogy ők állnak a támadás mögött, és azt is részletesen ismertették, hogy pontosan mit loptak el onnan: 5,79 terabájtnyi adatot, vagyis durván 1,44 millió fájlt, benne állításuk szerint

több mint 12 ezer ember személyes adataival, valamint titkosított és kritikus infrastruktúrára vonatkozó dokumentumokkal.

Az nem derült ki, hogy a hekkerek pontosan hogyan jutottak be a rendszerbe, és ezt egyelőre a nyomozóknak sem sikerült kideríteniük, de a korábbi tapasztalatok alapján valószínűnek tűnik, hogy a hekkercsoport itt is adathalászattal vagy más, az ott dolgozókat manipuláló módszerrel, esetleg egy belsős kontakt segítségével jutott be a rendszerbe. Az mindenesetre biztos, hogy onnan aztán néhány nap alatt rengeteg adatot lopott el, majd végszóként aktivált egy zsarolóvírust, ami a belső rendszereken titkosította is ezeket az adatokat. A hekkerek 30 bitcoint (nagyjából 770 millió forintot) kértek volna az adatokért, a berlini vezetés viszont még aznap jelezte, nem ülnek fel a zsarolásnak – ami amúgy ebben a helyzetben szakértők szerint a helyes döntés szokott lenni.

Végül valóban nem is fizették ki a váltságdíjat, így a Rhysida múlt pénteken közzé is tette az összes adatot a darkweben, amire a berlini vezetés szombaton reagált is. Mint írták, több újonnan felállított munkacsoport foglalkozik azzal, hogy feltárják, pontosan mi szivárgott ki, és ha kritikus adatokat találnak, akkor azonnal értesíteni fogják az érintett intézményeket. Hangsúlyozták, hogy a berliniek biztonsága a legfontosabb nekik, és minden új információról be fognak számolni. Azt írták, a kiszivárgott adatokat alaposan meg kell vizsgálni, és nem szabad az olyan beszámolók alapján következtetéseket levonni, amik egyelőre nincsenek megerősítve.

Ezzel alighanem arra gondoltak, hogy az elmúlt napokban értelemszerűen nemcsak ők kezdtek el foglalkozni a közzétett adatbázissal, hanem több német újság, illetve kiberbiztonsággal foglalkozó lapok is. Az már a Rhysida által közzétett összefoglalóból is látszott, hogy súlyosabb lehet a helyzet, mint amilyennek előzetesen tűnt, amikor a berlini vezetés azt állította, hogy érzékeny adatok nem szivárogtak ki. Az, hogy most négy különböző munkacsoport jött létre a történtek felderítésére, külsős jogi szakértőt is bevontak, az érintettségüket bejelentő állampolgároknak pedig külön segítséget nyújtanak, erősen utal arra, hogy ők is látják: súlyos a helyzet.

Annak viszont láthatóan szeretnék elejét venni, hogy az adatbázist feltúró újságírók, szakértők vagy laikusok, esetleg maga a hekkercsoport által közzétett adatokat vegye alapul a közvélemény, ami persze érthető is. A Cybernews a cikkében rámutatott arra, hogy a Tagesspiegel az adatok között számos, nemzetbiztonsághoz kapcsolódó dokumentumot talált, például erőművekről, védelmi cégekről, vész esetén használatos rendszerekről vagy a német hadseregről, a Spiegel pedig több száz, a Szövetségi Kancellári Hivatal kibővítéséről szóló dokumentumba futott bele, köztük szakvéleményekkel és kormányszervek által kiadott nyilatkozatokkal.

Lars Winkeldorf német tényfeltáró újságíró eközben a Tagesschau összefoglaló cikkét linkelve az X-en konkrétan arról írt, hogy ez az adatszivárgás szerinte „rosszabb, mint az eddigi összes terrortámadás együttvéve”:

Ő elsősorban azt emelte ki, hogy a dokumentumok között ott van minden részletes infó arról, hogy mit tenne a német állam egy esetleges világvége-szcenárióban, és ezeket most bárki elérheti, ha nagyon szeretné, Moszkvától Teheránon át a világ összes extremistájáig. A Euronews szerint az adatbázisban van egy „AG CBRN-Rahmenplanung” nevű mappa is – a CBRN betűszó a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre vonatkozik –, vagyis elképzelhető, hogy az ezekhez fűződő krízishelyzetekre létrehozott protokollok is publikussá váltak.

Az így egészen biztosnak tűnik, hogy az incidenst felderítő nyomozóknak bőven lesz munkájuk a következő időszakban, és több szakértő pedzegette már a berlini vezetés felelősségét is az ügyben, mondván, a rendszerek nem feleltek meg a kiberbiztonsági előírásoknak. Az események felgöngyölítése sem halad teljesen gördülékenyen, Berlin egyik kerületének, Lichtenbergnek a vezetése például nem hajlandó hozzáférést biztosítani a szervereihez a berlini vezetés által a támadók nyomainak felderítésére felkért CrowdStrike-nak, mert szerintük ezzel a cég korlátlan hozzáférést kapna a belső rendszerükhöz.

Mindez egyébként azért is lehet majd érdekes, mert bár a választási infrastruktúra nem érintett, az incidensnek lehet hatása a szeptember 20-án esedékes berlini választásra. Ugyancsak érdekes adalék, hogy a Rhysidának nemrég magyarországi célpontja is volt, a hekkercsoport azt állította, hogy a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-től származó adatokkal rendelkeznek – ezt a társaság a Telexnek meg is erősítette. A hekkercsoport akkor 20 bitcoint, azaz közel 500 millió forintot kért az adatokért cserébe.