Bár az elmúlt napokban úgy érezhettük, hogy visszatért a hőség, a HungaroMet számításai szerint végül országosan nem alakult ki harmadik hőhullám. Annak ellenére sem, hogy Budapesten a napi középhőmérséklet két napon (augusztus 20-án és 21-én) is meghaladta a 25 fokos értéket, és a nemzeti ünnepen Kübekházán 39,5 fokot mértek (ezzel beállt az országos napi melegrekord), Újpesten pedig 37,5 fokig emelkedett a hőmérséklet (amivel új fővárosi napi melegrekord született).
A hosszú távú előrejelzések szerint a héten továbbra is 30 fok felett várhatók a napi maximum-hőmérsékletek, csütörtöktől pedig egy ciklon előoldalára kerülünk, ami intenzív melegedést hozhat, az ország egyes részeire visszatér a hőség, pénteken néhol már a 37, 38 fokot is elérhetjük. Mivel azonban szombaton érkezik egy hidegfront, és nagy területen visszaesik a hőmérséklet, a szeptember 1-jéig tartó meteorológiai nyár alatt várhatóan ebből a pár napos hőségből sem alakul ki már harmadik hőhullám. Na nem mintha hiányozna, és ahogy a HungaroMet meteorológus szakembereinek válaszai alapján látni fogjuk, az eddigiek is bőven hoztak extremitásokat.
Szegeden 24 napig tartott a második hőhullám
Először is érdemes tisztázni, mi számít hőhullámnak. Ennek azonosítására többféle módszer létezik, amik számítási módjukban eltérhetnek egymástól, ezért fordulhat elő, hogy a Másfélfok tanulmányában például teljesen más időtávokról olvasni, mint amikről a HungaroMet beszámol.
Mint ezzel kapcsolatos megkeresésünkre közölték, a HungaroMet Éghajlatkutatási Osztályán egy olyan módszert alkalmaznak, amihez a napi középhőmérsékleti adatokat veszik alapul. Elemzéseikben azt az időszakot tekintik hőhullámnak, amikor az adott állomáson mért napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 25 fokot. Két hőségperiódust összefüggőnek tekintenek, ha közöttük nem történik számottevő lehűlés. Abban az esetben számítanak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesik 21 fok alá, vagy legalább három napig 25 fok alatt marad. A hőhullámok jellemzőinek meghatározásához az időtartam mellett azok intenzitását és a hőhullám során tapasztalt legmagasabb napi átlaghőmérsékletet is figyelembe veszik.
Az év első hőhulláma szokatlanul korán, június 20-án kezdődött és július 1-jéig tartott. Ennek a 12 napos hullámnak nemcsak a hossza, hanem az intenzitása is rendkívülinek bizonyult. Az első négy napjában még csak 25 fok felett volt a napi középhőmérséklet (ez másodfokú hőségriasztást jelent), aztán turbóra kapcsolt felettünk a hőkupola, és a napi középhőmérséklet 8 napon át 27 fok fölötti volt, így a legmagasabb, harmadfokú riasztási fokozat volt érvényben. A forró, sivatagi eredetű légtömeg hatására június 30-án megdőlt az abszolút országos melegrekord is, vagyis Magyarországon addig még soha nem rögzített hőmérsékletet mértek Szécsényben, 42 Celsius-fokot. Budapest belterületén azonban még ennél is tovább, 14 napig tartott a hőhullám, mivel ott a napi középhőmérséklet már június 19-én és még augusztus 2-án is meghaladta a 25 fokos napi küszöböt.
A második jelentős hőhullám július 29-től augusztus 17-ig, tehát 20 napig tartott, ezalatt számos napi melegrekord megdőlt, legtöbbször a budapesti vagy az országos legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord. A hőhullám augusztus 5-én és 6-án tetőzött, ekkor mindkét nap országos maximum-hőmérsékleti rekord dőlt meg: 5-én 41,4 fokot mértek Budakalászon, míg 6-án Kiskunfélegyházán 41,8 fokig emelkedett a hőmérséklet. Utóbbi napon olyan hőség volt, hogy megdőlt a fővárosi abszolút maximum-hőmérsékleti rekord is, vagyis soha nem volt még olyan forróság a fővárosban, mint aznap Újpesten, ahol 41,6 fokot mértek.
Ezúttal nem Budapesten, hanem Szegeden volt hosszabb a helyi hőhullám: ott 24 napig, vagyis július 29-től augusztus 21-ig tartott. Ott a hőségperiódus során a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,2 fok volt, míg a hőhullám intenzitása 63,9 Celsius-fok volt. (Az intenzitás értékét úgy számolják, hogy összegzik az egyes napok középhőmérsékleti értékeinek 25 fokot meghaladó részét.)
A második legmelegebb nyár lehet az idei
A HungaroMet meteorológusai szerint az idei két hőhullám különböző szempontból számított extrémnek:
- a Budapesten 14 napig tartó hőségperiódus alatt a legmagasabb napi középhőmérséklet értéke elérte a 34 fokot – ezzel a legmagasabb érték lett, amit eddig hőhullámok során mértek.
- A második hőhullámnak az intenzitása jelentett rekordot, ami 71,7 Celsius-fok volt.
Mint kérdésünkre közölték, Magyarországon a korábbi években is előfordultak az ideihez hasonló időtartamú, sőt ezeknél hosszabb hőségperiódusok is, azonban az intenzitásukat tekintve az ideiek az utóbbi évtizedek mérési adatai alapján a legjelentősebbek voltak. (Az ideihez hasonló intenzitása a 2024-es hőhullámnak volt.)
Ez látható ezen a buborékdiagramon is, amin az 1991 óta azonosított leghosszabb hőségperiódusokat jelenítették meg Budapest belterületére vonatkozóan azok három tulajdonsága alapján: időtartam, intenzitás, legmagasabb napi középhőmérséklet a hőhullám során. Az ábra vízszintes tengelyéről az időtartamot, a függőleges tengelyéről a legmagasabb napi középhőmérséklet értékét olvashatjuk le. A buborékok nagysága arányos az intenzitás értékével:
Az már ezen a buborékdiagramon is jól látszik, hogy 2000 előtti számok alig vannak rajta, és az is, hogy a legmagasabb napi középhőmérséklet és az időtartam arányában is jelentős ugrás lehet 2026. Azt azonban, hogy ez nem egyedi anomália, hanem sajnos jól illeszkedik a klímaváltozással járó trendbe, még szemléletesebben mutatja be ez az ábra, ami 1901-től 2025-ig mutatja be a folyamatokat:
A HungaroMet szerint van rá esély, hogy a 20. század elejétől számítva az idei augusztus országosan a legmagasabb középhőmérsékletű hónap legyen (ezt jelenleg az 1992-es augusztus tartja). Ha ez megtörténik, akkor a második legmelegebb júniussal és a tizedik legmelegebb júliussal együtt a 2026-os nyár várhatóan a második legmelegebb lesz 1901-től számítva (az első helyen 2024 nyara áll).
A valaha volt legszárazabb nyár lehet az idei
De nemcsak a hőséget tekintve extrém ez a nyár, hanem a riasztó aszály szempontjából is, ami miatt már most katasztrofális termést jósolnak. A HungaroMet szerint rendkívül csapadékszegény az idei nyár Magyarországon, amit az is mutat, hogy az idei a 6. legszárazabb július lett a mérések kezdete, vagyis 1901 óta. Országos átlagban júniusban és júliusban mindössze körülbelül 60 milliméter csapadék esett, ami az átlag felét sem éri el.
A szárazság augusztusban is folytatódott, augusztus 17-ig országos átlagban további 6 milliméter esett, ami azt jelenti, hogy idén nyáron eddig 66 milliméter az évszakos csapadék, ami extrém mértékben elmarad a sokéves átlagtól. Az 1991–2020-as időszakban ugyanis az átlagos nyári csapadékösszeg Magyarországon 203,3 milliméter volt. A csapadék jelentős része záporos jellegű csapadékból érkezett, így nagy a térbeli változékonyság. A legkisebb évszakos csapadékösszeget augusztus 17-ig a HungaroMet Kiskőrösön mérte (18,6 milliméter), míg a legnagyobb mennyiség Barcson hullott le (220,9 milliméter).
A brutális csapadékhiányt jól szemlélteti a HungaroMet 90 napos csapadékösszeg-anomália térképe is, ami azt mutatja, hogy az átlaghoz képest az elmúlt három hónapban mennyivel kevesebb eső esett. A térképen jól látszik, hogy 100 milliméter alatti érték mindössze a nyugati határsávon és az ország északkeleti csücskében van. Meglepő módon nem az ország középső vagy délkeleti részén esett a legkevesebb csapadék az idei nyáron, hanem az Északi-középhegység egyes részein, ahol mostanra már 1 négyzetméternyi területre számítva 181-204 liter csapadék a különbség:
Ennél is ijesztőbben mutatja a csapadékhiányt az a tény, hogy Szeged környékén akkora a szárazság, hogy a HungaroMet térképén már elfogyott a szín, amivel ábrázolhatnák. A meteorológiai szervezet színskáláján az utolsó, sötétvörös színnel jelölt mértékegység a 175 és 200 milliméter közötti érték (vagyis egy méteres mélységben 1 négyzetméternyi területről 175-200 liter víz hiányzik). A szegedi régió 204 milliméteréhez viszont ez a szín már nem volt elég, ezért ezt a területet a múlt pénteki jelentésben egyszerűen fehéren hagyták. (Azóta mind a vízhiány mértékét, mind a színskálát kitolták 250 mm-ig.)
Nem véletlen, hogy a HungaroMet augusztus 24-i aszálytérképe szerint
az ország 98 százalékán közepes vagy annál súlyosabb a mezőgazdasági aszály.
Ha az aszályszinteket ennél pontosabban is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legerősebb fokozatba, a súlyosba az ország 47,1 százaléka tartozik, a második fokozatba tartozó nagyfokúba az ország további 38,5 százaléka, míg a közepesbe további 12,8 százalék. Enyhe aszály mindössze az ország 1,6 százalékán van, míg nincs egyetlen olyan pontja sem az országnak, ahol ne lenne egyáltalán aszály (0 százalék).
Még van egy kicsi hátra az idei nyárból, ezért korai végeredményt hirdetni, de a HungaroMet adatai szerint van esély rá, hogy a 2026-os nyár országosan a legszárazabb legyen a mérések kezdete, vagyis 1901 óta. Mint megkeresésünkre írták, „ha a hosszú, homogén rácsponti csapadékadatsorokat nézzük 1901-től, országosan a mostaninál alacsonyabb nyári csapadékösszeget nem találunk. Az elmúlt 125 évben a legszárazabb nyár Magyarországon országos átlagban az 1952-es volt 101,3 milliméterrel, amitől jelenleg mintegy 35 milliméterre marad el az idei nyár.”
