Hogyan használd az otthoni klímát az izzó forróságban?

Az utóbbi napokban sorra jelentették be a nagyobb cégek, kormányzati szervek és önkormányzatok, hogy milyen lépésekkel csökkentik az áramfogyasztásukat, hogy ezzel tehermentesítsék az elektromos hálózatot. Az E.ON több mint száz telephelyén napközben is mérséklik a klímák használatát sőt, 16 és reggel 7 óra között a kritikus infrastruktúrák működtetéséhez elengedhetetlen épületek kivételével mindenhol lekapcsolják a beltéri hűtést. A cég ezen kívül azt kéri munkatársaitól, hogy kapcsolják ki a klímát az üresen álló helyiségekben.

Nem véletlen, hogy idén nyáron fokozott figyelem terelődik a légkondicionálókra. Egyrészt az otthoni klímák tömeges európai elterjedése csak néhány éve kezdődött, a Nemzetközi Energiaügynökség adata szerint ma az európai háztartások légkondicionáló-ellátottsága 20 százalék körül mozog, és az egyre forróbb nyarak miatt rohamosan növekszik a készülékek aránya. Nincs ez másként Magyarországon sem, a Magyar Mérnöki Kamara tavalyi cikke szerint hazánkban körülbelül 1,5 millió háztartási klímaberendezés üzemel. A Mavir előrejelzése szerint 2030-ig további félmilliót szerelhetnek fel, ami dinamikusabb felfutás esetén akár egymillió is lehet a következő években.

Mivel sokan csak most ismerkednek a műfajjal, összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot a hatékony lakáshűtéshez, amivel nemcsak a villanyszámla lehet alacsonyabb, de a hőérzetünk is megfelelő lesz, és közben nem is fázunk meg.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatója szerint a lakások túlmelegedésének megelőzésében a passzív hővédelmi megoldások is fontosak. Ilyen például a megfelelő árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése. Ezek mind csökkentik az épület felmelegedését, és ezzel a hűtési igényt is.

Ha klímaberendezést használunk, érdemes úgy beállítani, hogy a külső és belső hőmérséklet közti különbség ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot. Bármilyen furcsán hangzik, ez a mostani hőségriasztás idején akár azt is jelentheti, hogy amikor kint 40 fok van, bent a 30 fokos hőmérséklet is megfelelő lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterheli a szervezetet, különösen akkor, ha a lehűtött helyiségből közvetlenül a melegbe lépünk ki. Lehetőleg ne járassuk maximumon a légbefúvást, hanem kapcsoljuk automatikusra, vagy gazdaságosra, vagy ha van ilyen beállítás, huzatmentesre a készüléket.

A légkondicionálók nemcsak hűtik, de szárítják is a levegőt, az alacsony páratartalom pedig légúti irritációt okozhat, amire szintén érdemes gondolni, amikor a használat gyakoriságáról és intenzitásáról döntünk. A hűtés során lecsapódik a levegőben található pára a berendezés hőcserélőjén, majd a kondenzvízként távozik a szabadba. Ez a hatás főként akkor jelentős, amikor kint meleg és párás az idő, a lakásban pedig hosszabb ideig működik a klíma. A 35-40 százaléknál alacsonyabb páratartalmat érdemes elkerülni, az ellenőrzéséhez pedig beszerezhetünk egy pár ezer forintos kombinált hőmérőt.

A gép szárító hatását nemcsak egy reggeli és egy esti szellőztetéssel, illetve a túlhűtés kerülésével ellensúlyozhatjuk, de azzal is, ha szükség esetén párásítjuk a lakás levegőjét, illetve eleget iszunk, hogy ne száradjunk ki. A megfelelő páratartalom fenntartása különösen csecsemők környezetében fontos, esetükben a 40-60 százalékos páratartalom optimális, de fontos az is, hogy egyáltalán ne érje el őket a beltéri egységből kiáramló, akár 15-18 fokos hűvös levegő.

A légkondicionálók tisztítási szükségletét befolyásolja a használat gyakorisága és időtartama, de függ a környezetük légszennyezettségének mértékétől is. A korszerű, osztott rendszerű (split) kültéri és beltéri egységből álló klímák kültéri egysége esetében a szálló por, illetve a kerti fákról esetleg rájuk hulló levelek jelenthetnek kockázatot, illetve számít az is, hogy fedett helyen, akár a teraszon működnek-e, vagy a szabad ég alatt.

A beltéri egység legnagyobb ellenségei a por, a pollen, a dohányfüst és az állatszőr. Nemcsak ezek miatt érdemes évente legalább egyszer vegyszeresen kitisztítani és fertőtleníteni ezeket az egységeket, de azért is, mert idővel baktérium- és gombatelepek képződnek bennük. Ahol az átlagosnál rosszabb minőségű a levegő, ott nemcsak a nyári klímaszezon előtt, de akár közben is jól jön egy alapos és szakszerű klímatisztítás. Ezzel a gép élettartamát is meghosszabbíthatjuk, de hatékonyabban is fog működni, ezért kevesebb energiát igényel majd a lakás lehűtése.

Egy 3,5 kilowatt hűtőteljesítményű, általában 50 négyzetméter alapterületű lakásba ajánlott korszerű klímaberendezés óránként 0,5-1,1 kilowatt elektromos áramot fogyaszt. Az előbbi érték elsősorban akkor jellemző, amikor a gépnek csak tartania kell a beállított hőmérsékletet, utóbbi pedig akkor, amikor a felmelegedett lakást próbáljuk vele lehűteni, ezért teljes terhelésen jár.

A hűtés energiaigénye nem csak a külső, valamint a meglévő és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbségtől függ. A ház falainak típusán és vastagságán, továbbá a födém és a padlószerkezet fajtáján felül az is befolyásolja, hogy hányan tartózkodnak az épületben, illetve milyen hőkibocsátó gépeket, például sütőt, vízforralót vagy mosógépet használunk, hívta fel a figyelmet Szabó Ferenc épületgépész mérnök és energetikai szakértő.

Számít még a nyílászárók szigetelése, de még inkább az árnyékolása, valamint a lakás vagy ház tájolása és napsütöttsége. A szakember szerint jelentős eltérés lehet a lakások és házak hűtési igényei, illetve hőtartó képessége és így a klímaberendezések energiafelhasználása között. Egy déli tájolású, redőny nélküli, napsütötte, szigeteletlen lakás sokkal több hűtési energiát igényel, mint egy ugyanakkora alapterületű, árnyékolt vagy nem túl benapozott, jól szigetelt lakás.

Azzal is sokat takarékoskodhatunk, ha az otthonunk kívánt hőmérsékletének fenntartására törekszünk ahelyett, hogy nappal, a távollétünkben kikapcsolva tartjuk a klímát, majd maximális erősségre és a legalacsonyabb hőfokra állítjuk, amikor hazaértünk. Az állandó, kis terhelésű használat a gép élettartama szempontjából is jobb, mint amikor az otthonunk felforrósodott levegője ellen kell küzdenie néhány óra üzemszünet után.

Szabó szerint a lakás állandó hőmérsékleten tartásában segít az is, ha lehúzva tartjuk a redőnyöket, szerencsésebb esetben pedig kültéri ablakzsalukat szerelünk fel, mert ezek lassítják a beltér felmelegedését. Nem véletlen, hogy ezt a megoldást a mediterrán országokban régóta alkalmazzák. A vastag sötétítő függönyök hátránya, hogy felmelegednek és fűtőtestként kezdenek működni akkor is, ha a lakás árnyékos oldalán közben szellőztetünk, tette hozzá Szabó.

A szakember hangsúlyozta, hogy a felsorolt tényezők sokfélesége miatt csak pontos energetikai számítás alapján lehet meghatározni, hogy hol mennyivel lesz magasabb a villanyszámla a légkondi használatától. Ha 22 helyett 26 fokra hűtjük a lakást, az így nyert 4 fok különbség akár 20-40 százalékos energiamegtakarítást jelenthet. Ez havi több ezer forint egy állandóan járatott klíma esetében, de ezt az épület adottságai mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy csak egy, vagy több egybenyíló helyiségben szeretnénk lehűteni a levegőt.

Akinek régebbi típusú, nem inverteres klímája van, annak érdemes elgondolkodnia a cserén, mert a régi gépek kompresszora bekapcsolt állapotban, tehát amikor a rendszer hideg és meleg oldala közt keringteti a hűtőközegként használt gázt, csak 100 százalékos teljesítményen képes működni. Az inverteres klíma viszont finoman szabályozható, így akár 50 százalékkal kisebb lehet a fogyasztása.

A korszerű klímák energiacímkéjén találkozhatunk a szezonális hűtési hatékonyságot kifejező SEER jelzőszámmal, illetve a fűtési funkcióra vonatkozó szezonális fűtési hatásfok, vagyis a SCOP mérőszámával. Minél magasabb az adott érték, annál nagyobb hatásfokú a készülék, így adott hűtő- vagy fűtőteljesítmény leadása mellett kevesebb áramot fogyaszt. Ezeken kívül a klímákat a más háztartási eszközöknél megszokott ABC-jelzés alapján is besorolják, a legjobb típusok az A+++ kategóriába tartoznak. Érdemes figyelembe venni a beltéri egység zajszintjét is, amit decibelben adnak meg a gyártók.

Akinek többszobás a lakása, de csak az egyikben van klímaberendezés, annak a szobák közti hőmérséklet-különbséggel is számolnia kell. Természetesen ott lesz a leghidegebb, ahol a gép működik, a lakás legtávolabbi pontján ennél akár 4-5 fokkal melegebb is lehet. Érdemes úgy beállítani a légáramlást, hogy a gép a további helyiségek irányába fújjon, de megfelelő megoldás lehet az is, ha ventilátorokkal továbbítjuk a hűvös levegőt.