Lávatűzijáték és földrengés van, katasztrófahelyzet nincs az olasz vulkánok miatt, de azért jó utazás előtt tájékozódni

Mielőtt bárki pánikba esne és lemondaná olaszországi nyaralását: nem, nincs
katasztrófa helyzet, lehet továbbra is utazást tervezni, utazni, de azért jó tudni azt,
hova megyünk.

Csütörtökön az Etna vulkánon történt robbanásos és lávaöntő kitörés, szerencsére a szél nem Catania felé vitte a vulkáni hamut, ezért most nem kellett lezárni a repteret. A lávafolyás is magasan, a vulkán felső részén történt, távol minden településtől és péntek reggelre meg is állt 2700 méter tengerszint feletti magasságban. Péntek este aztán a Nápolyi-öbölben lévő Campi Flegrei térségére fordult a figyelem, ahol egy földrengésraj zajlott, közte egy 4,7 magnitúdójú földmozgással. Ez az utóbbi évek legnagyobb kárát okozta, egy jelentős sziklaomlást is elindított, emberek ezrei rohantak az utcákra, akadozott az áramellátás.

Az Etna Európa legaktívabb vulkánja, de ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan működik. Az év első felében például hosszasan szunyókált és csak július elején kezdett ébredezni. Két évvel ezelőtt is a Voragine csúcskráter lett aktív, és akkor a nyár második felében több nagy kitörése volt. Nyáron a szokottnál is nagyobb a forgalom a tűzhányó felső, csúcsi területén is.

Előre lehet jelezni egy vulkánkitörést? A vulkanológusok sincsenek birtokában a jövőbe látás képességének, azonban az apró jelekből is tudnak olvasni és az értelmezések alapján gyorsan kiadják a figyelmeztetést. Így az Etna alapvetően biztonságos vulkán, hozzátéve persze, hogy akkor ha a látogatók figyelembe veszik az óvintézkedéseket és felkészülnek arra, hogy egy aktív vulkánra mennek, ahol
gyorsan változhatnak a viszonyok.

Júliusban mintegy két hétig teljesen nyugodt volt a vulkán, a helyi túravezetők vitték
fel a turistákat, akik nagy élményekkel térhettek haza. A hét elején sem látszott
semmi különösebb, a vulkán még nem adott jelt közelgő kitörésre. Szerdán aztán a
földremegés-kilengés, ami magma felnyomulását jelzi, lassan növekedni kezdett,
majd csütörtök éjfél után ez a folyamatos, csak műszerekkel észlelhető rezonancia
erősödött és hajnal 4 órakor indult a csúcsi területen robbanásos, lávatűzijáték-kitörés. Délelőtt már sűrű vulkáni hamufelhő emelkedett több kilométer magasba.
Szerencsére a szél most nyugati irányba vitte a hamufelhőt, így nem volt a júliusi
elejihez hasonló kaotikus fennakadás a cataniai reptéren. Délre elcsendesedett a
vulkán, de este jött az újabb felvonás, ami a vulkán körüli településekről is
káprázatos látványt mutatott.

Lávatűzijáték, kisebb lávaszökőkút kitörés zajlott a Voragine csúcskráter kúpjának
peremén nyílt hasadékból. Nem sokkal később pedig a vulkáni kúp alatti völgyben, a
Valle del Leone széles mélyedésében nyílt fel egy hasadék és folyt ki belőle láva, le a Valle del Bove völgyében. Szerencsére ez sem jelentett veszélyt és a vulkáni működés is most csak egy napos volt. Bizonyos szempontból meglepetéssel érkezett, bár ahogy írtam, a szakemberek már látták ennek jeleit. Fontos tudni, hogy a cataniai INGV Etna Obszervatóriumban napi 24 órás megfigyelés van, a szakemberek felváltva látják el a szolgálatot és mindig van ügyeletes vulkanológus, aki értékeli a jeleket.

Amennyiben ő úgy ítéli meg, hogy várható egy közeli kitörés, a hivatalos túravezetők, a közeli települések polgármesterei, a rendőrség, a polgári védelem mind kap erről értesítést. Az Etna egy aktív vulkán és ahogy ezt most is bizonyította, akár egy napon belül egy látszólag nyugodt állapotból kitörésbe léphet. A háttérben zajló monitorozás, a vulkanológusok gyors értékelései azonban gyorsan kiadják a figyelmeztetést, ami óvja a nyári szezonban érkező rengeteg turistát is. Az
Etna kitörései így inkább vonzást jelentenek, legalábbis tisztes távolságból, mint
komoly veszélyt.

Egy nappal később, Nápoly közelében aztán egy komolyabb krízishelyzet alakult ki. Péntek este, helyi idő szerint háromnegyed 8-kor pattant ki egy 4,7 magnitúdó földrengés, amit nem sokkal később egy 3,8 magnitúdójú követett. A nagyobb rengés Pozzuoli település kellős közepén történt és még Nápolyban is lehetett érezni.

Több helyen is volt lejtőcsuszamlás, sziklaomlás, volt ahol hatalmas sziklatömbök estek le és okoztak károkat autókban, épületekben. Házak vakolatai, téglái estek le, nyíltak repedések, leállt a metró, több helyen akadozott az áramellátás. A komoly károk oka, hogy a földrengés kipattanási mélysége sekély volt, a felszín alatt mindössze 2,6 kilométerre. Továbbá, mindez egy sűrűn lakott település központjában zajlott, ahol az epicentrum közelében különösen erősen lehetett érezni a földlökéseket. Egyelőre tíz könnyebben sérült emberről számoltak be, de ez a szám növekedhet. A riadalom jelentős, ezrek rohantak az utcákra és nem akarnak visszatérni házukba, tartva további rengésektől.

Még nagyobb a rémültség a közösségi médiában, ahol a bejegyzések jelentős része eltúlozza az esemény hatását és okát. Miért ez a rémület? A térségben nem ritkák a földrengésrajok, két évtizede ezek rendszeresen érkeznek. Az elmúlt években voltak 4–4,5 magnitúdójú földrengések is, de ezek nem okoztak jelentős kárt. A pénteki földrengés jelentősebb károkozására azonban hosszú idő óta nem volt példa.

De mi az oka ezeknek a földrengésrajoknak és köztük a viszonylag nagy, sekély mélységű földrengéseknek? A Campi Flegrei egy kalderavulkán, ennek peremén található Pozzuoli település. 2005 óta itt folyamatosan emelkedik a felszín, ami most már 1,5 méterrel van magasabban, több helyen az egykor kis öblökben ringatózó csónakok most szárazulaton vannak. A felszínemelkedéssel együtt járnak a földrengésrajok. Ennek oka az, hogy a felfelé irányuló nyomás következtében a merev kőzettestben törések keletkeznek, elmozdulások történnek és ez váltja ki a földrengéseket. Ezt együtt bradiszemizmicitásnak nevezik.

De miért emelkedik ilyen mértékben a felszín, mi nyomja felfelé? Bár ez egy
hatalmas vulkán, a felszínemelkedés és a földrengésrajok mégsem magma
felnyomulását jelzik. A magmatározó teteje mintegy 9 kilométer mélységben van. Ez hevíti fel a felette lévő gázokat és oldatokat, amelyek igyekeznek felfelé mozogni és
ez óriási nyomást jelent, megemeli a felszínt. Emiatt időszakosan feltörnek, elmozdulnak a kőzettestek és ez földrengésrajokat okoz. A kalderavulkán területén
utoljára 1538-ban volt vulkánkitörés, ezt megelőzően vagy 3000 évig nem zajlott itt
vulkáni működés. Az utolsó kitörés előtti eseményeket viszonylag jól ismerjük, akkor
sokkal erőteljesebb volt a felszínemelkedés és voltak jelentős földrengések.

Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a mostani események közelgő vulkánkitörést
jeleznének, azt meg pláne nem, hogy egy hatalmas szupervulkáni kitörés lenne
várható. A Campi Flegrei nem egy szupervulkán! Közép-hosszú időtávon lehetnek
kitörései, aminek azonban lennének egyértelmű jelei. Ezért ez a kalderavulkán a Föld
egyik legjobban megfigyelt, monitorozott vulkánja. A sűrűn lakott terület miatt
nagyobb a potenciális veszély, ezért kiürítési terveket dolgoztak ki. 1983-84-ben volt
egy olyan krízishelyzet, amikor közel 40 ezer embert telepítettek ki, de végül nem
történt vulkáni működés.

Dr. Harangi Szabolcs az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport