Miért olyan veszélyes a vulkáni hamu, hogy az Etnától 35 kilométerre lezárnak miatta egy repteret?

Az Etna január eleje óta öt hónapon keresztül szunnyadt, majd június 17-én kezdett ébredezni. A Tátongó szakadék, azaz a Voragine kráter kúpjának keleti oldalában nyílt egy kürtő, amin keresztül ismétlődő kis robbanásos kitörések történtek. Június végén izzó lávafolyam ereszkedett le a Valle del Bove völgyében, majd július 5-én hajnalban felhasadt a Voragine és a szomszédos Északkeleti kráter közötti kráterperem és izzó lávacafatok csaptak fel, miközben 1,5 kilométer magasba gomolygott fel a vulkáni hamu. Az erős szél dél-délkeleti irányba vitte a hamufelhőt, ami miatt le kellett állítani a cataniai reptér forgalmát. De jutott vulkáni hamu a déli Agrigento légi kikötőjébe is, mindez a turistaszezon elején nem kis káoszt okozott.

A Voragine ismét a nyári főszezonra időzítette működését, ahogy két évvel ezelőtt is. 2024-ben július 4. és augusztus 15. között hat alkalommal volt itt lávaszökőkút-kitörés, és akkor is hosszú, gyenge működés váltott át intenzív, erős robbanásos kitörésbe. Most is június 17. óta zajlik már a vulkáni működés, azonban erre eleinte még nem sokan figyeltek fel. A Voragine kúp felső részén nyílt egy mélyedés, ahol időszakosan történtek kisebb robbanásos kitörések. Június 26-án a vulkáni kúp alatt nyílt fel hasadék és 3000 méter tengerszint feletti magasságból folyt ki egy vékony lávafolyam lefelé a Valle del Bove széles völgyében. Ez még vélhetően egy korábban megakadt magmatömeg felszínre jutása volt.

Erőteljes kitörést okozó friss magma felnyomulását egy folyamatos vibráló jel, úgynevezett földremegés-kilengés jelzi a műszereken. Júniusban ez a jel még normális mértékű volt, nem utalt magma érkezésére. A helyzet június utolsó napjaiban változott. A földremegés kilengése lassan nőtt és elérte a vörös zónát, ami világossá tette, hogy megindult magma felfelé az Etna csúcsterülete alatt. Innentől kezdve a szakemberek előtt világos volt, hogy megváltozik a kitörés jellege, de a nagy kérdés mindig az, hogy pontosan mikor. A kilengés június 5-én, vasárnap hajnalban ugrott meg hirtelen, ami miatt kiadták a vörös riasztást. Ez nem a vulkáni működés veszélyességére vonatkozott, hanem a légi közlekedésre. A szélirány alapján a modellszámítások egyértelműen mutatták, hogy vasárnapi kitörés esetén Catania felé mehet a vulkáni hamuanyag. Az előrejelzés pontos volt.

Az Etna csúcsterületén több kráter van, ahol vulkánkitörés történhet. Ezt tovább bonyolítja, hogy olykor nem ezeken a kürtőkön keresztül történik kitörés, hanem a vulkán oldala hasad fel. Ez történt június 26-án is. A csúcsi terület kráterei közül az Északkeleti kráter a legidősebb, 1911-ben jött létre. Ezt megelőzően csak egy központi csúcskrátere volt az Etnának. 1945-ben egy kis beszakadásos kráter jött létre az Északkeleti kráter közelében. Ennek neve Voragine, azaz Tátongó szakadék. 1968-ban egy új száj alakult ki, kráter neve Bocca Nuova lett. A három egymás mellett sorakozó krátertől délkeletre keletkezett 1971-ben az újabb kráter, ennek megfelelően a neve Délkeleti kráter lett. Végül a 21. század legújabb krátere az utóbbi közelében nyílt fel, így egyszerűen Új Délkeleti kráter lett a neve. Ez vált aztán a legaktívabbá: 2020 óta több mint 60 nagy lávaszökőkút-kitörése volt és végül a kúpja egy időre az Etna legmagasabb pontja lett. Ezt a csúcspozíciót aztán 2024-ben ismét átvette a Voragine.

Az Etna vasárnapi és hétfőn is tartó kitörése óriási káoszt okozott a cataniai reptéren, de még Palermoban is. A helyzet nem új, de kétségtelen, hogy a nyári turistaszezonban nagyobb kihívás levezényelni egy ilyen leállást. Nem a vulkán van rossz helyen; nekünk embereknek kell alkalmazkodni működéséhez. Az Etna alapvetően nem veszélyes vulkán, általában nem okoz óriási károkat, nem veszélyeztet emberéleteket – ez alól kivétel az, amikor a vulkán lejtőjén, települések közelében nyílik fel hasadék és kezdődik vulkáni működés (mint például 1669-ben, 1928-ban, 1991-93-ban, 2001-ben és 2002-03-ban). A csúcsi robbanásos kitörések egyedüli veszélye a vulkáni hamu, ami beborítja a településeket (ez aztán eltakarítható), illetve adott esetben megakasztja a cataniai reptér forgalmát. Ehhez azonban a vulkánon kívül kell még valami, mégpedig a szél. Ha ez dél-délkeleti vagy keleti irányú, akkor erős robbanásos vulkáni kitörés esetén a szigorú protokoll szerint le kell állítani a légi közlekedést. Ez történt most is.

A légi közlekedés leállításának oka az, hogy a modern, turbinás repülőgépek nagyon érzékenyek a levegőben lévő vulkáni hamura. Ezért fontos azt is tudni, hogy mi az a vulkáni hamu. A vulkánok nem füstölnek, nem pöfögnek, mint a vonat. A robbanásos kitörések során többek között pici szemcsékre szakad szét a magma és a 2 milliméternél kisebb vulkáni szemcséket nevezzük vulkáni hamunak. Ezeket a vulkáni gázok akár több kilométer magasba vihetik fel, és az uralkodó szélmozgás sodorja aztán tovább ezt az anyagot. Lényeges magának a vulkáni hamunak az anyaga is. Ebben lehetnek kristályok, de nagy része kőzetüvegszilánk, hirtelen lehűlt és megszilárdult olvadékcsepp. A repülőgép turbináiba beszívott pici kőzetüveg szemcsék a magas hőmérsékleten ráolvadnak a hajtóműre és akár le is állíthatják. Ez pedig a zuhanás kockázatát jelenti. 1982-ben egy British Airways járat került az indonéziai Galunggung vulkáni hamufelhőjébe, és negyed óra alatt nagyjából 7000 métert zuhant, mire a vulkáni hamufelhőből kikerülve sikerült a négyből három hajtóművet újraindítani. A katasztrófa nagyon közel volt. Hasonló eset még néhányszor megtörtént azóta, így jelenleg zéró tolerancia van ilyen esetben.

A cataniai repülőtér még kedden reggel is le volt zárva, aztán délelőtt újraindult a forgalom. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a reptér meglehetősen kicsi, és ha lezárják, a 200 kilométerre levő Palermóba kell az utasokat átszállítani, ami ilyenkor túltelítetté válik. Hasonló eset még várható, jó esély van arra, hogy akár ezen a nyáron, júliusban és augusztusban is lesznek ilyen esetek. A vulkán a helyén van és végzi a dolgát, a kulcs az emberek kezében van, hogy az ilyen helyzeteket kezelni lehessen.

(A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport, a Tűzhányó Blog Facebook csoport vezetője)