Klímabarát áfa, beépítési korlát, kötelező céges átállás – így készítenék fel az országot a klímaváltozásra a civilek

Miután az Alkotmánybíróság döntése értelmében június 30-tól érvénytelenné vált a 2020-ban elfogadott klímatörvény, most a Tisza-kormánynál pattog a labda, hogy hozzon egy olyan törvényt, ami biztosítja az Európai Unió által is elvárt, az egyre inkább a bőrünkön érezhető klímaválság miatt pedig nagyon is aktuális szabályozást. Amíg viszont ez a labda pattog, kétszáz magyar civil és szakmai szervezet már felrajzolt egy játéktervet, hogy hogyan is kellene azt kapura rúgni: írtak egy nagyon részletes klímatörvény-javaslatot, amelyet július 9-én be is mutattak, és elvileg el is küldték a témában illetékes Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak.

A törvény hátterével korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk, de röviden összefoglalva a történetet, az Alkotmánybíróság 2025 nyarán megsemmisítette a 2020-ban, az Orbán-kormány által elfogadott klímatörvényt, mert az olyan gyenge kibocsátáscsökkentési vállalásokat tett, hogy az AB szerint az már alkotmányellenes. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és más zöld civil szervezetek ezek után nekiálltak, hogy összerakjanak és a Tisza-kormány figyelmébe ajánljanak egy részletes és sok szempontból újító klímatörvény-javaslatot.

Ahogy a javaslat bemutatásakor írtuk, a civil klímatörvény-tervezet sok szempontból túlmutat nemcsak az Orbán-kormány klímatörvényén, de a legtöbb hasonló európai jogszabályon is. Ezt már az is mutatja – ahogy erre a Másfélfokon írt cikkében a tervezetet kidolgozó jogászcsapat egyik tagja, Sulyok Katalin felhívja a figyelmet –, hogy míg az immár tíz napja érvénytelen 2020-as klímatörvény mindössze egyetlen oldalból áll, a civil javaslat pár sorral több mint 55 oldalt tesz ki. Ez a terjedelem részben azért is indokolt, mert a javaslat egyszerre fókuszál a kibocsátáscsökkentésre, az alkalmazkodásra és a rezilienciára, magyarul nemcsak azt mondaná meg, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készüljön fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek romlására.

Emellett pedig a tervezet melléklete részletes, ágazatokra lebontott szabályozási irányokat is tartalmaz az ipar- és az energiapolitikától a mezőgazdaságon és az erdőhasználaton át az egészségügyig és a szociális ellátásig. Összeszedtük a tervezet négy legérdekesebb és leginkább kézzel fogható javaslatát arról, hogyan is készülhetne fel Magyarország igazán a klímaválság kihívásaira.

1: Búcsú a fosszilisoktól

Talán nem kell magyarázni, hogy a fosszilis energia miért kulcskérdése egy klímapolitikai javaslatnak, ami ráadásul vállalja nemcsak azt, hogy 2050-re klímasemleges lesz Magyarország, de azt is, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti a nettó károsanyag-kibocsátást. Összehasonlításképp: a 2020-as klímatörvény 40 százalékot vállalt, ami a szocialista ipar összeomlása miatt bármilyen további intézkedés nélkül lényegében már megvalósult.

A civil klímatörvény-javaslat szerint a kormánynak ütemtervet kellene készítenie a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére nemcsak az energiatermelésben, de a közlekedésben is. A tervezet szerint ennek az ütemtervnek az energiatermelésben ötéves konkrét célokat és intézkedéseket kell megállapítania a szén, a kőolaj és a földgáz felhasználása vonatkozásában valamennyi fogyasztói csoportra. Ezzel párhuzamosan pedig különböző lépésekkel támogatni és terjeszteni kell a megújuló energiatermelést, különösen a szél- és a napenergiát, és ösztönözni a fenntartható és közösségi energiahasználatot.

Arra is meg kellene határozni egy napra pontos dátumot, hogy meddig lehet fosszilis üzemanyaggal működő járműveket forgalomba helyezni, különböző ösztönzőkkel pedig el kell érni, hogy minél inkább a fajlagosan alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokat használják az emberek – írják.

2: Vége a beépítésnek

A tervezet több ponton is részletesen foglalkozik a földhasználattal, ez mind a mezőgazdasági területeknél, mind az erdőknél és egyéb zöldterületeknél felmerül. A civil klímatörvény alapelvként mondaná ki, hogy „Magyarország biológiailag aktív területe nem csökkenthető”, vagyis csak akkor lehet valamilyen zöldterület beépítését engedélyezni, ha az így elvesztett növénytakarót azzal megegyező méretű, azonos értékű zöldfelülettel megfelelően pótolják.

Hasonló elv vonatkozik a külterületi mezőgazdasági területekre is, a javaslat szerint ugyanis „külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó terület végleges más célú
hasznosítása csak az éghajlat-politika céljaival összeegyeztethető célra
engedélyezhető”. Vagyis ha ez a javaslat törvényi erőre emelkedne, akkor nem lehetne csak úgy városszéli szántóföldekre vagy rétekre gyárakat, ipari parkokat, raktárkomplexumokat vagy lakóparkokat építeni.

3: Klímabarát áfa

A javaslat részletesen foglalkozik mezőgazdasági kérdésekkel, ami nem is véletlen, hiszen a fenntartható mezőgazdaság kulcskérdés a klímaváltozás kezelésében és a legrosszabb hatásaira való felkészülésben.

A számos erre vonatkozó javaslat és terv közül egyet emelnénk ki, ami a klímabarát élelmiszer-fogyasztást hivatott elősegíteni: a klímabarát módon előállított élelmiszereket alacsonyabb áfakulccsal és a népegészségügyi termékadó változtatásával lehetne olcsóbbá, így elérhetőbbé és népszerűbbé tenni. Ez a módszer az Orbán-kormány előtt sem volt ismeretlen, Orbánék azonban inkább a sertéshús és hasonlók fogyasztására ösztönöztek klímabarát módon előállított élelmiszerek helyett.

4: Átállási terv nagyvállalatoknak

A civil klímatörvény-javaslat az állam, az állampolgárok és a cégek jogait és kötelességeit is számbaveszi az éghajlatvédelemben, és bizonyos gazdálkodó szervezetekre érdekes új kötelezettségeket is róna: az éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban tiszta átállási tervet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk a teljes értékláncra vonatkozóan. Ebben szerepelnie kell annak, hogy milyen dekarbonizációs, kibocsátáscsökkentési célokat vállalnak 2030-ra és 2040-re, és ezt milyen lépésekkel, beruházásokkal, fejlesztésekkel kívánják elérni.

Ezeket a terveket 2029-ig el kellene készíteni, a tervek pedig nemcsak a fióknak készülnének: a javaslat szerint létrehozandó Nemzeti Klímavédelmi Hatóság ugyanis ellenőrizné a betartásukat. Amelyik cég pedig nem tartaná magát a tiszta átállási tervéhez, azt legalább az éves árbevételének 0,05 százalékát kitevő büntetéssel sújthatná a hatóság.