Már mindenki a saját bőrén is érzi a klímaváltozást, a hőhullámokat, az aszályt, ez már nem olyan probléma, amelyet a gyerekeink vagy az unokáink miatt kell megoldani – ezzel a gondolattal kezdte Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke a kétszáz civil és szakmai szervezet közös munkájával megalkotott civil klímavédelmi törvény javaslatának bemutatását. A közel hatvanoldalas normaszöveget a civilek a kormánynak is megküldik, azt remélve, hogy annak gondolatai, nézőpontjai visszaköszönnek majd a kormány saját, őszre tervezett klímavédelmi törvényjavaslatában.
A civilek javaslata jóval tovább megy, mint más hasonló európai klímatörvények, mert átfogóan kívánja átalakítani és fenntarthatóbb irányba állítani az ország és a gazdaság működését. Kérdés, hogy az új kormány részéről, amely szintén dolgozik a saját klímatörvény-javaslatán, lesz-e fogékonyság a civilek ambiciózus javaslataira.
Új klímatörvény kell
A civil klímatörvény története 2025 nyarán kezdődött, amikor az Alkotmánybíróság ötven ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezésére megvizsgálta az Orbán-kormány 2020-ban született klímatörvényét. A testület akkor arra jutott, hogy a törvényben foglalt vállalások annyira gyengék, hogy az már az Alaptörvényt is sérti, ezért megsemmisítette a törvény egyik bekezdését, és 2026. június 30-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy ezt az alkotmánysértést korrigálja, vagyis módosítsa a klímatörvényt.
Az Alkotmánybíróságnak a klímatörvény 3. szakaszának (1) bekezdésével volt baja, amely azt mondja ki, hogy „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”. Ez azért problémás, mert a szocialista ipar rendszerváltást követő összeomlásának következtében ezt a célt Magyarország lényegében bármilyen klímapolitikai intézkedés nélkül elérte. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország lényegében már nem tesz vagy nem vállal semmilyen extra intézkedést azért, hogy garantálja az állampolgárok Alaptörvényben foglalt alapjogaiból levezethető folyamatos védelmet a klímaváltozás hatásaival szemben. Ezek a hatások pedig Magyarországot fokozottan sújtják, mert mint azt Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója elmondta, Magyarország és a Kárpát-medence gyorsabban melegszik föl és szárad ki, mint Európa más területei, ötször olyan gyorsan például, mint Írország.
Ahogy akkor az MTVSZ fogalmazott, a törvény alkalmatlan arra, hogy Magyarország gazdasági jelentőségével és fogyasztásával arányos mértékben hozzájáruljon ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a globális felmelegedést. Az Alkotmánybíróság pedig azt írta a döntésében, hogy olyan szabályozásra lenne szükség, amely „átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően”
- szabályozza a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a hagyományos kibocsátási szabályozásokon túl is (mitigáció),
- emellett pedig magában foglalja a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció),
- valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenálló képesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is.
Az Alkotmánybíróság által adott határidő már le is járt, így jelenleg az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el, immár nyolc napja. Ahogy Éger Ákos a civil klímatörvény-javaslatot bemutató eseményen mondta, már az Orbán-kormány is tervezte a klímatörvény módosítását, ez azonban tudomása szerint csak a legszükségesebb minimális változásokat tartalmazta volna, hogy az Alkotmánybíróság próbáján átmenjen a módosítás.
Azóta viszont már egy új politikai erő kormányoz, a Tisza Párt ráadásul ismét külön környezetvédelmi tárcát alakított ki, a Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztérium pedig már dolgozik egy új klímavédelmi törvény megalkotásán, és november végére látják reálisnak, hogy az Országgyűlés arról döntést hozhasson. A civil klímatörvényt kialakító kétszáz szervezet képviselői pedig remélik, hogy ebben az ő javaslatuk is visszaköszön majd, és hogy a javaslat mögött álló társadalmi összefogás és nyomás is elég meggyőző lesz a kormánynak.
A csökkentés nem elég
Az 56 oldalas civil javaslat pont arra a fajta átfogó szabályozásra törekszik, amelyet az Alkotmánybíróság az Orbán-kormány klímatörvényéből hiányolt. A javaslat egyszerre fókuszál a kibocsátáscsökkentésre, az alkalmazkodásra és a rezilienciára, magyarul nemcsak azt mondaná meg, hogyan csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, hanem azt is, hogyan készül fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek romlására.
Ahogy Baranyai Gábor jogász, a javaslatot író jogászcsapat vezetője mondta, a törvény egy amolyan „klímaalkotmánnyal” kezdődik, amely rögzíti az állam, az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek jogait és (ami nagyon fontos) kötelezettségeit a klímacélok elérésében és a fenntarthatóság garantálásában, illetve rögzíti az éghajlat-politika 19 alapelvét, amelyek szintén azt hivatottak garantálni, hogy a törvény átfogóan, több szektorra, gazdasági területre és társadalmi csoportra kiterjesztve, tágan értelmezze a klímavédelem kérdését, ne csak a kibocsátáscsökkentési célszámokkal foglalkozzon.
Baranyai szerint a törvény ezután tartalmaz egy klímapolitikai „alapcsomagot”, vagyis rögzíti, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges lesz, és addig is meghatároz köztes kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ra és 2040-re, emellett pedig tartalmaz egy átfogó klímaalkalmazkodási stratégiát és tervet az átmenet igazságosságának garantálására. Az alapcsomagon túl viszont szerepelnek benne extra, „klíma+” rendelkezések, amelyekkel túlmutat a legtöbb, Európában elfogadott klímatörvényen. Új intézményeket hozna létre a klímapolitikai célok elérésére, mint például egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Tanácsot és egy Klímafinanszírozási Tanácsot, és a közpénzügyek klímacélú átvilágításával és átalakításával, valamint egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozásával megteremtené az éghajlat-politika gazdasági és pénzügyi alapjait.
A tervezet melléklete részletes, ágazatokra lebontott szabályozási irányokat is tartalmaz az ipar- és az energiapolitikától a mezőgazdaságon és az erdőhasználaton át az egészségügyig és a szociális ellátásig. Erre az MTVSZ szerint azért van szükség, mert nem lehet a klímapolitikát pusztán „zöld” ügyként kezelni, és nem lehet hatékonyan eredményeket elérni, ha más szektorok, ágazatok szabályozásában nem történik változás, szemléletváltás.
Ez persze konfliktusokhoz is vezethet, és várhatóan vezet is majd, ahogy Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Pannon Vidék Szövetség főtitkára elmondta, aki a klímatörvény-javaslat előkészítésében részt vett agrár érdekvédelmi szervezeteket képviselte a sajtóeseményen. A gazdák és a zöldek gyakran feszülnek egymásnak, pedig a gazdák bevonása nélkül, megértés és elfogadás nélkül szerinte nem működik semmilyen klímapolitika. Azt is mondta viszont, hogy az aszállyal egyre inkább küzdő gazdáknak is be kell látniuk, hogy sok eddigi gyakorlat egyszerűen nem működik tovább, mindenképpen változás kell.
