Egy friss vizsgálat szerint akár nyolc különböző növényvédőszer-maradvány is lehet a magyar eprekben
Az almák után az európai epreket is megvizsgálta a Pesticide Action Network Europe és partnerszervezetei. A kutatás során azt találták, hogy a 11 EU-s ország összesen 41 vizsgált mintája átlagosan 3,5 különböző növényvédőszer-hatóanyaggal volt szennyezett, és a leggyakrabban kimutatott szerek között az EU-ban engedélyezett legkárosabb anyagok közé tartozók is szerepeltek, például hormonrendszert károsító vegyületek, PFAS-tartalmú peszticidek és idegrendszerre ható mérgek.
A PAN Europe azt írta: az eper Európa egyik legnépszerűbb gyümölcse, a kontinensen jellemzően nagy mennyiségben fogyasztjuk, és az elmúlt évtizedben több országban is egyre többet termesztik. A szervezet szerint a hatóságok nem biztosítanak kellő átláthatóságot az egyes élelmiszerek szennyezettségi szintjéről, ezért saját vizsgálatot folytattak helyben termesztett eprekkel.
A hagyományos mezőgazdaságból származó eperminták 78 százalékában találtak legalább egy növényvédőszer-maradványt, míg 61 százalékukban kettő vagy több különböző szert mutattak ki. Egyetlen mintában a legtöbb különböző hatóanyagot Belgiumban találták, ezt követte Magyarország és Szlovénia, majd Írország. A hagyományos termesztésből származó eprek 22 százalékában, illetve mind az öt bio- és növényvédőszer-mentes jelöléssel ellátott mintában nem találtak kimutatható mennyiségű peszticidmaradványt.
Az eperminták jelentős részében két, az uniós jog szerint hormonrendszert károsító (endokrin károsító) növényvédő szert is kimutattak: a fludioxonilt a minták 39 százalékában, a ciprodinilt pedig 33 százalékában találták meg. Ezeket az EU-s szabályozás alapján már több mint egy, illetve két éve ki kellett volna vonni a forgalomból, a tagállami és uniós hatóságok azonban a PAN Europe szerint nem hajtják végre megfelelően az előírásokat.
A fludioxonil egy gombaölő PFAS-anyag, amelyet az EU 2024-ben endokrin rendszert károsító anyagként sorolt be. Az emberben máj- és vesekárosító hatású lehet, és a vizes élőhelyeken jelentős pusztítást okoz a hal- és kétéltű-populációkban.
A minták 58 százalékában találtak PFAS-tartalmú peszticideket, míg 56 százalékukban olyan növényvédő szereket mutattak ki, amelyek az úgynevezett helyettesítésre jelölt anyagok kategóriájába tartoznak. Ezeket a tagállamoknak 2011 óta fokozatosan ki kellene vonniuk a használatból. Emellett csaknem minden ötödik minta (17 százalék) tartalmazott idegrendszerre káros hatású növényvédő szert.
Magyarországról a szervezet 3 hagyományos termesztésből származó epermintát vizsgált, ezekben átlagosan 4,7 különböző növényvédőszer-maradványt találtak. Egy mintában a csecsemőknek szánt élelmiszerekre vonatkozó határértéket 44-szeresen meghaladó szermaradékszintet mértek. Két minta tartalmazott kaptánt, egy rákhoz köthető, második kategóriába sorolt gombaölő szert – ez azt jelenti, hogy vannak bizonyítékok a rákkeltő hatás lehetőségére. Szintén kettőben mutatták ki a ciprodinilt – ez egy olyan gombaölő szer, amit az Európai Unió „nagyobb kockázatú növényvédő szerei” közé soroltak, és hormonrendszert károsító (endokrin diszruptor) hatással hozták összefüggésbe.
Az egyik mintában 8 különböző növényvédőszer-maradványt találtak, köztük három olyat, amit az EU a nagyobb kockázatú szerek közé sorol.
A kutatás során 2026. április 29. és június 2. között begyűjtött epermintákból dolgoztak, ezek közül 36 hagyományos termesztésből származott, 4-et bióként, 1-et növényvédőszer-mentesként jelöltek. A minták Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Franciaországból, Németországból, Magyarországról, Írországból, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából és Spanyolországból származtak. A vizsgálatot akkreditált Eurofins laboratóriumok végezték. A minták nagy részét szupermarketekben vásárolták. A jelentés kizárólag azokat a növényvédőszer-maradványokat vette figyelembe, amelyek koncentrációja meghaladta a mennyiségi meghatározási határt. Azokat a mintákat, amelyekben a kimutatott mennyiség a kimutatási határ és a mennyiségi meghatározási határ között volt, nem számították bele az elemzésbe. Ez azt jelenti, hogy a pozitív mintákban kimutatott növényvédőszer-maradványok nem csupán nyomokban voltak jelen.
A PAN Europe szerint az eredmények több okból is problémásak. Elsősorban azért, mert az Európai Unióban jelenleg nincs megfelelő kockázatértékelés arra vonatkozóan, hogy a különböző növényvédőszer-maradványok együttes jelenléte milyen hatással van az egészségre. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének. Emiatt a hatóságoknak kevés ismeretük van arról, hogy a különböző vegyületek együtt milyen hatást válthatnak ki.
Ráadásul a kimutatott anyagok között több olyan is szerepel, amely az EU-ban engedélyezett, de a leginkább aggályos kategóriákba tartozik. A megengedett szermaradék-határértékek egyes esetekben akár kétszer-háromszor magasabbak is lehetnek, mint például az almánál.
Pozitívabb eredmények születtek Franciaországban és Hollandiában: ott a minták 50, illetve 66 százalékában nem találtak növényvédőszer-maradványokat. Ez a szervezet szerint azt mutatja, hogy léteznek olyan hagyományos termesztési módszerek is, amelyekkel jelentősen csökkenthető a peszticidhasználat.
A jelentés eredményei azt mutatják, hogy az uniós szabályozás végrehajtása nem megfelelő, ami miatt a fogyasztók gyakran nagyon mérgező növényvédő szerekkel – ráadásul többféle szer kombinációjával – kerülnek kapcsolatba. A PAN Europe szerint az Európai Bizottság jelenlegi, élelmiszer- és takarmánybiztonsági szabályozásokat módosító javaslatával szemben nem a szabályok gyengítésére, hanem a jelenlegi előírások gyorsabb és szigorúbb alkalmazására lenne szükség.
A jelentés nem azt a célt szolgálja, hogy reprezentatív képet adjon az eper növényvédőszer-szennyezettségéről mind a 11 vizsgált uniós tagállamban, hanem azt kívánja bemutatni, hogy sok országban jelentős a szennyeződés mértéke, különösen a többféle peszticid együttes jelenléte miatt, írta a szervezet, arra kérve az uniós és tagállami hatóságokat, hogy növeljék az átláthatóságot a fogyasztott eprek szennyezettségi adataival kapcsolatban, valamint támogassák a gazdákat a már létező, vegyszermentes kártevő-ellenőrzési módszerek alkalmazásában, amelyek például az ökológiai gazdálkodásban is elterjedtek. A fogyasztóknak pedig azt javasolják, hogy amennyire lehetséges, csökkentsék a kitettségüket a növényvédő szereknek, például bioeper fogyasztásával.
A Telex a PAN Europe eredményeiről és a hazai növényvédőszer-maradványok vizsgálatáról kérdéseket tett fel a Nébihnek, ha válaszolnak, tájékoztatjuk az olvasóinkat.
