Veszélyes növényvédő szereket találtak az almákban, a magyar helyzet különösen súlyos

59 almamintában kereste a növényvédő szerek nyomát a Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége. 13 európai országban, köztük Magyarországon is vizsgálták a gyümölcsöket, és azt találták, hogy a hagyományos almákban szinte általános a többféle növényvédőszer-maradvány jelenléte. A hagyományos termesztésből származó európai almák szinte mindegyike tartalmazott szermaradványokat. Bár jogszabály előírja, az EU a mai napig nem vizsgálja a többféle szer együttes jelenlétéből adódó toxicitást.

Az alma Európában az egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcs. Helyi termesztése az elmúlt évtizedekben intenzívebbé vált, és a termelési módszerek nagymértékben támaszkodnak növényvédő szerekre. A hagyományos termesztésből származó almát évente átlagosan mintegy 30 alkalommal permetezik ilyen szerekkel – olvasható a jelentésben.

A kutatás során kiderült, hogy a vizsgált magyar almák mindegyike legalább egy PFAS-peszticidet (örök vegyi anyagot) tartalmazott. A magyar almák egyikében a határérték felett volt egy olyan rovarölő szer, ami neurotoxikus, hormonrendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni, írja a sajtóközlemény. A magyar almák 60 százalékában mutattak ki neurotoxikus növényvédő szereket. Ha ezek az almák feldolgozva, bébiételként kerülnének forgalomba, nem felelnének meg az előírásoknak – figyelmeztetett a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelentés szerzői azt javasolják a szülőknek, hogy inkább bioalmát válasszanak, ami nem az, azt pedig hámozzák meg.

A vizsgálat során az almák 85 százalékában többféle növényvédőszer-maradványt is találtak.

„Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője.

A 396/2005/EK rendelet a maximális maradékanyag-szintekről előírja, hogy az EFSA dolgozzon ki egy módszertant a többszörös kitettség kockázatának figyelembevételére. Húsz évvel később ez még mindig nem valósult meg.

„Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is. Az emberek folyamatos kitettségét a különböző mérgező anyagok keverékeinek – legyen szó élelmiszerről, levegőről vagy porról – jelenleg nem veszik figyelembe; ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a szabályozó hatóságoknak foglalkozniuk kell” – tette hozzá Simon Gergely.

Az almaminták 71 százalékában (a magyar minták mindegyikében) legalább egy, az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticidek kategóriájába tartozó hatóanyag maradványa volt kimutatható. A minták 64 százaléka – magyar almák mindegyike – legalább egy PFAS-peszticidet tartalmazott, míg 36 százalékukban (a magyar minták 60 százalékában) neurotoxikus növényvédő szer volt kimutatható.

Különösen aggasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt jelen. A fludioxonil egy PFAS-peszticid, amelyet az EU 2024-ben endokrin rendszert károsító anyagként sorolt be. Ennek megfelelően ezt a hatóanyagot már be kellett volna tiltani, azonban ezt az uniós tagállamok immár egy éve akadályozzák. A fludioxonil az emberben máj- és vesekárosító hatású, valamint a vizes élőhelyeken jelentős pusztítást okoz a hal- és kétéltű-populációkban.

A három év alatti gyermekek esetében az uniós szabályozás az elővigyázatosság elvét alkalmazza, és a feldolgozott élelmiszerekre szigorú szermaradvány-határértékeket állapít meg a gyermekek fejlődésének védelme érdekében. „A fiatal szülők többsége azonban nincs tisztában azzal, hogy gyermekeik friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsökkel vagy zöldségekkel való etetése jelentősen növeli a növényvédő szerekkel szembeni kitettséget – egyes esetekben akár 600-szorosára. A hatóságoknak tájékoztatniuk kellene a szülőket erről a kockázatról, és elsődlegesen a biotermékek fogyasztását kellene ösztönözniük” – mondta Simon Gergely.

Kiemelkedően súlyosnak bizonyult a magyar helyzet: az 5 mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb felett, átlagosan 4,2 különböző peszticidet mintánként, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között.

A magyar almák egyike a határérték felett tartalmazott egy pyriproxyfen nevű rovarölő szert (0,08 mg/kg a 0,05 mg/kg megengedett szint helyett), amely neurotoxikus, endokrin rendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni, írja a sajtóközlemény. „A vizsgált almák egyike sem volt alkalmas csecsemők, kisgyermekek számára fogyasztásra. Az 5 magyar mintát (Golden, Red Chief, Gála fajták) három szupermarketben vásároltuk” – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

A magyar almák 60 százalékában neurotoxikus peszticidmaradékokat is találtak, továbbá mindegyik mintában PFAS-peszticidmaradékok voltak kimutathatók. A magyar mintákban különösen aggasztó a neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid, valamint a fludioxonil jelenléte: az előbbi az agyi fejlődésre toxikus hatásokat mutat, miközben a beporzó rovarokra is veszélyes, az utóbbi pedig egy hormonrendszerbe beavatkozó PFAS-peszticid, amely az EU legproblémásabb peszticidjeinek listáján szerepel.

„Ha az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelően alkalmaznák a hatályos jogszabályokat, az almákban kimutatott növényvédő szerek közül többet már rég be kellett volna tiltani. Ilyen például az acetamiprid, amely a fejlődő magzati agyra mérgező hatású, vagy a difenokonazol, amely károsítja az endokrin rendszert és neurotoxikus. Ezzel szemben az EU az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó salátatörvény-javaslatával éppen az egészségvédelem gyengítését kezdeményezi. Jelentésünk egyértelműen rámutat: nem kevesebb, hanem szigorúbb szabályozásra van szükség” – emelte ki Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója.

Az Európai Bizottság 2025 decemberében azt javasolta, hogy lazítsanak a peszticidek szabályozásán: ez a módosítás lehetővé tenné a határozatlan idejű engedélyezést, és megszüntetné azt a kötelezettséget, hogy a szerek toxicitását 10–15 évente újraértékeljék a friss tudományos bizonyítékok fényében. A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy a tagállamok a peszticidek toxicitásának értékelésekor figyelmen kívül hagyhassák a legújabb tudományos eredményeket. A PAN Europe és tagszervezetei ellenzik ezt a javaslatot: a meglévő szabályok szigorúbb végrehajtását, valamint az állampolgárok egészségének és a környezetnek a hatékonyabb védelmét szorgalmazzák.