Vadon Jani bozótot irt, miközben a miniszter azért könyörög, hogy még a füvet se nyírjuk le
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter május hatodikán hirdette meg az aszály miatt a Vágatlan május nevű mozgalmat. Ugyanezen a napon érdekes fotók jelentek meg a közösségi médiában: Vadon János műsorvezető és önkéntes csapata bozótot irt, fákat vág ki, füvet kaszál, miközben egy ismert svéd márka láncfűrészeivel és más kerti szerszámaival pózol lelkesen. A fotók a magát megszállott várimádónak nevező műsorvezető új sorozata, a Bozót Brigád forgatásán készültek.
Az egykor a Spektrumon futott Várfoglalók sorozat újabb verziójának is tekinthető sorozatban országszerte 16 elhagyatott egykori várat, templomot, feledésbe merült történelmi helyszínt „szabadítanak ki” a köréjük nőtt növényzetből. A fotók az első forgatáson, a Nagyvázsony mellett, az egykori Csepely település kisnemesi udvarházának és Árpád-kori templomának maradványainál készültek. A sorozat következő részét a Pest megyei Ipolynádasdon vették fel, ahol Damásd várát „szabadították ki” és „tették rendbe” a saját megfogalmazásaik szerint.
A természetvédők ez teljesen másképp látják: szerintük ez természeti károkozás. Úgy vélik, bár szép cél a történelmi értékmentés és a hozzá kapcsolódó közösségépítés, a sorozat forgatását nem a vegetációs időszakban kellett volna elkezdeni, amikor ezek a növényzettel benőtt, háborítatlan területek számtalan élőlénynek adnak otthont, a fákon madarak fészkelnek, a csalitosban gyíkok szaladgálnak, és lepkék járják násztáncukat.
„Egyáltalán nem kell »rendet tenni a természetben«, főleg nem nyáron, amikor történelmi aszály fenyeget, és a környezetvédelmi minisztertől a természetvédelmi szervezeteken át minden szakember azért könyörög, hogy az emberek még a saját füvüket se nyírják le” – mondta a Telexnek egyikük. A természetvédők szerint az ilyen bozótirtás ideje késő ősztől legfeljebb február végéig lehet, amikor a természet megpihen – így a forgatásnak május helyett inkább ősszel kellett volna elkezdődnie.
A természetvédelmi szakemberek nemcsak az időzítést furcsállják, hanem azt is, hogy a produkciót az a Filmdzsungel Stúdió gyártja, amihez számtalan díjnyertes természetfilm és ismeretterjesztő sorozat kötődik, például az Amiről a fák suttognak, A láthatatlan madárfotós vagy a Mérgezett föld. A sorozat rendezője és operatőre pedig a díjnyertes természetfilmes Tóth Zsolt Marcell, aki 2018-ban megkapta az állami természetvédelem legmagasabb kitüntetését, a Pro Natura Emlékplakettet.
De azt is észrevételezték, hogy a sorozat fő támogatója az állami tulajdonú Aktív Magyarország Fejlesztési Központ, ami kiemelt partnere volt az Aktív Magyarországért Felelős államtitkárságnak, és amit a kormányváltásig Révész Máriusz vezetett. A fideszes politikus az Aktív Magyarországban dolgozó kollégáival együtt ott volt az ipolydamásdi forgatáson, és erről posztolt is a Facebook-oldalára.
Megkerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot és a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, hogy megtudjuk, az előző kormányzat mekkora támogatást adott a sorozat elkészítéséhez, és a mi az új minisztériumok véleménye a sorozat nyári forgatásával, illetve a lehetséges természeti károkozással kapcsolatban. Eddig nem kaptunk érdemi választ a kérdéseinkre, de amint ez megtörténik közzétesszük azokat.
Invazív, tájidegen, de akkor is élőhely
Bár a Filmdzsungel Stúdió azt állítja, hogy a céljuk nem a természetkárosítás, hanem az elhanyagolt történelmi helyszínek bemutatása és felelős rendbetétele, a tiltakozó természetvédőket ez nem győzte meg. „A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez is több bejelentés érkezett a közelmúltban a Bozót Brigád miatt, mert abban bozótirtási munkálatok jelennek meg a költési és vegetációs időszakban”, mondta Bajor Zoltán, az MME Budapesti Helyi Csoportjának elnöke.
Szerinte már maga a forgatás is zavaró, de ez a kisebb probléma. „A nagyobb gond maga a növényzet kaszálása, a fásszárúak visszaszorítása, lezúzása, vágása. A sűrű növényzet még akkor is élőhely, ha az invazív és/vagy tájidegen. Vegetációs időszakban emiatt még az élőhelykezeléssel és -rekonstrukcióval foglalkozó szakemberek sem nyúlnak ennyire drasztikusan a területekhez, csak nagyon indokolt esetben”.
Az MME Magyarország legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, de a stáb nem kereste őket a forgatás előtt, ez pont fordítva zajlott, az egyesület a hozzájuk érkezett bejelentések után vette fel a kapcsolatot a Bozót Brigád készítőivel. „Tájékoztatásuk szerint minden helyszín esetében egyeztettek az illetékes természetvédelmi szakemberekkel, és ahol az élővilág zavartalansága nem volt biztosítható, ott nem végeztek munkálatokat” – mondta erről Bajor Zoltán.
Az egyesület évtizedek óta dolgozik azon, hogy a lakosság, a területkezelők és gazdálkodók körében tudatosítsa, hogy a fák, cserjék és bozótosok kivágása vagy ritkítása a költési és vegetációs időszakon kívül történjen. Nemcsak a madarak fészkelésének védelme, hanem az élőhelyek kímélése miatt is. „Nyári időszakban a beavatkozások kizárólag az élőhelyek állapotának jobbító szándékú, az őshonos flórát és faunát védő, szakemberek által végzett élőhelyrekonstrukciós célzattal alkalmazhatók – azok is csak kis kiterjedésben, extenzív módszerek használatával”.
Tavasszal és nyáron a bozótos élőhelyek rengeteg állatfaj számára nyújtanak búvóhelyet, táplálkozó területet, szaporodási helyet és menedéket: madarak, emlősök, hüllők, kétéltűek és rovarok sokasága függ ezektől az élőhelyektől. „A növényzet eltávolítása ilyenkor akkor is jelentős természetvédelmi kockázatot jelenthet, ha egy adott területen nem található védett faj vagy aktív madárfészek” – mondta Bajor Zoltán.
Kulturális és természeti értékeink megőrzése egyaránt nemes cél – de csak úgy, hogy egyik sem megy a másik rovására, vallja az MME. Aggódnak amiatt, hogy „egy népszerű televíziós műsor nagy eléréssel rendelkezik, sok néző számára követendő mintát mutathat. A műsorban bemutatott, vegetációs időszakban végzett bozótirtási munkák azt az üzenetet közvetíthetik, hogy az ilyen beavatkozások általánosságban is elfogadhatók ebben az időszakban”. De aggasztónak tartják azt is, hogy a természetvédelmi kockázat ellenére ismert emberek és olvasott portálok állnak az ügy mellé.
A stáb helyett a polgármester kereste a nemzeti parkot
Hasonlóan vélekedett a helyzetről a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) is a Telex megkeresésére reagálva. „A vegetációs időszakban végzett, zöldfelületet érintő beavatkozások kockázatot jelentenek az élővilág számára. Ez nemcsak a védett fajok esetleges érintettsége miatt fontos, hanem azért is, mert számos – sokszor nehezen észlelhető – élőlénycsoport szaporodását, életfeltételeit és élőhelyeit is károsíthatják” – írták.
A nemzeti parkot nem a Bozót Brigád készítői keresték meg a területükhöz tartozó ipolydamásdi forgatás előtt, hanem a település polgármestere, idén áprilisban. A nemzeti park tájékoztatása szerint egy előzetes helyszínbejárást tettek, és mint itt kiderült, a stáb a településen két ütemben tervezett forgatást. A DINPI szakemberei szerint a tervezett első ütem nem érintett védett vagy Natura 2000-es területet, de felhívták a figyelmet a védett fajok, és a fészkelő madarak esetleges jelenlétére, és fokozott körültekintést kértek. A második forgatás már érintett természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve Natura 2000-es területet. A nemzeti parktól egyelőre várjuk a választ arra a kérdésünkre, hogy ezen részt vettek-e.
Mint a Balaton Felvidéki Nemzeti Parktól (BFNP) megtudtuk, a csepelyi forgatásnál a stáb megkereste őket. „Munkatársunk megtekintette a helyszínt, ekkor észlelte a templomrom környezetében lévő mirigyes bálványfákat. Felhívta a figyelmet, ez a fafaj veszélyes özönnövény, a mechanikai irtását, kivágását kerülni kell, mivel gyökérsarjakkal rendkívül agresszíven terjed. Ehelyett a bálványfák vegyszeres injektálását javasolta”.
A csepelyi helyszín nem természetvédelmi és nem Natura 2000-es terület. Ugyanakkor mint írták, „a vegetációs időben végzett beavatkozásokkal kapcsolatban munkatársunk felhívta a figyelmet, hogy a május eleji időpont az énekesmadarak költési időszaka miatt problémát jelent” – írták.
A nemzeti part szakemberei a forgatáson már nem voltak ott. „Igazgatóságunk munkatársa elvégezte és bemutatta a helyszínen lévő bálványfák injektálását, az egyéb beavatkozásokat nem kísérte figyelemmel”.
Elhanyagolt történelmi helyszínek bemutatása
Megkerestük a Filmdzsungel Stúdiót, hogy megtudjuk, miért vegetációs időszakban forgatják a sorozatot. Tóth Zsolt Marcelltől, a sorozat rendezőjétől azt a választ kaptuk, hogy „a forgatási időpontokat nem önállóan határozzuk meg, hanem az adott helyszín kezelőivel és az illetékes szakemberekkel egyeztetve. Amennyiben természetvédelmi szempontból nem megfelelő az időpont, a forgatást elhalasztjuk”.
Több esetet is felsorolt, amikor ez történt, például nógrádi váraknál (Hasznos, Szanda, Buják), ahol a helyszíni terepszemlék és a szakmai visszajelzések alapján Natura 2000-es érintettség, illetve jelölő fajok jelenléte derült ki. „A nyár eleji, illetve nyár közepi forgatási tervet elvetettük, itt csak a fészkelési időszak utáni időpont jöhet szóba. Minden helyszín előtt tisztázzuk a tulajdoni, kezelői és természetvédelmi viszonyokat. Az egyeztetések az adott terület jellegétől függően önkormányzatokkal, nemzeti parki igazgatóságokkal, természetvédelmi őrökkel, illetve az illetékes kezelőkkel történnek” – írta Tóth Zsolt Marcell.
A forgatási engedélyekkel kapcsolatban azt válaszolta, a nemzeti parki szakemberekkel egyeztettek, akik indokolt esetben a kormányhivatal kérésére véleményeznek. Csepelynél ők nem látták szakmailag indokoltnak, hogy a kormányhivatalhoz irányítsák az ügyet. Ipolydamásdon a polgármester és egy természetvédelmi őr végzett terepszemlét. „Ennek végeredményét írásban megkaptuk a polgármestertől. Eszerint jártunk el a polgármester jelenlétében”.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan tudják garantálni, hogy ne történjen károkozás a forgatások során, azt felelte, „minden forgatást előzetes terepszemle és szakmai egyeztetés előz meg. A munkavégzés csak az előzetesen kijelölt területen történik. Minden forgatás pontos eligazítással kezdődik, ahol az önkéntesek megkapják az utasításokat, hogy hol, mit és milyen módon lehet végezni, illetve hol tilos bármilyen beavatkozás. Ha új természetvédelmi információ vagy aggály merül fel, a tervet módosítjuk vagy a forgatást elhalasztjuk”.
A rendező azt mondja, a projektjük komoly társadalmi támogatottságot élvez: önkéntesek, helyi civilek, régészek, múzeumi és örökségvédelmi szakemberek támogatják a kezdeményezést. A céljuk pedig nem a természetkárosítás, hanem az elhanyagolt történelmi helyszínek bemutatása és felelős rendbetétele. „A terepi munka célja nem a növényzet indokolatlan eltávolítása, hanem a romok biztonságos be- és körbejárhatóságának biztosítása. Csak ott avatkozunk be, ahol ez előzetes egyeztetések alapján szükséges. Ennek része a területen található szemét és hulladék összegyűjtése, elszállítása is. A romokat benövő növényzet sok esetben omlás- és balesetveszélyes részeket, például ciszternákat, pincéket, gödröket, instabil falszakaszokat takar el. Ezeket láthatóvá tesszük, jelezzük, és szükség esetén lezárjuk”.
Tóth Zsolt Marcell szerint nem kaptak még olyan hivatalos figyelmeztetést, ami a forgatás leállítását vagy módosítását tette volna szükségessé, és nincs tudomásuk arról sem, hogy a forgatás miatt eljárás indult volna a Filmdzsungel Stúdió ellen.
