Másodszor is befürdött a Valve a minipécéjével, és ezt most a mesterséges intelligenciának lehet megköszönni
A Valve tavaly novemberben teljesen váratlanul jelentette be, hogy a Steam Deck nevű kézi konzolja mellett újabb eszközökkel bővíti a hardveres termékpalettáját. Ezek között ott volt az elég felemás fogadtatású kontrollere, a Steam Controller teljesen átdolgozott verziója, egy Steam Frame nevű, vezeték nélküli VR-szemüveg és egy új minipécé-konzol hibrid, a Steam Machine. A háromból egyértelműen ez utóbbi tűnt a legérdekesebbnek, már csak azért is, mert a Valve egyszer már megpróbálkozott a Steam Machine-nal, és még csúnyábban befürdött vele, mint a Steam Controller ugyanekkor piacra dobott első verziójával.
Azóta eltelt több mint tíz év, a technológia és a Valve is sokat fejlődött, és alaposan megváltoztak a piaci viszonyok is. Az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a nagyon kicsi gémerszámítógépek, a jelenlegi konzolgeneráció pedig már a végét járja, és nehezen lehetne azt mondani, hogy ezen a ponton bármelyik aktuális konzol kifejezetten vonzó vétel lenne a jelenlegi árak mellett. Látszólag tehát minden adott volt ahhoz, hogy a Valve másodjára megcsinálja, ami elsőre nem sikerült, és kiadjon egy olyan kis dobozt, ami egyszerre pécé és konzol, és jó áron nyújt elfogadható teljesítményt azoknak, akik a nappaliban is a Steam-könyvtárukat pörgetnék.
Aztán kiderült mennyibe kerül, és ezzel mentek is a kukába a vágyálmok.
A Steam Machine elképesztően drága lett, pláne ahhoz képest, amit tud, és ezt is Sam Altmannek meg a mesterséges intelligenciának lehet köszönni.
Szépen indult
Először is nézzük a lényeget: a Valve hétfőn leplezte le az árakat, és ahogy az a hivatalos előrendelői oldalon is látszik, négy opció közül lehet választani. Illetve kettőből, mert magából a Steam Machine-ból egy 512 gigás és egy 2 terás tárhellyel szerelt modell létezik, ezeket lehet Steam Controllerrel vagy anélkül kérni. Az 512 gigás verzió 1039 euróba, vagyis durván 366 ezer forintba kerül, a 2 terás pedig 1359 euró, vagyis nagyjából 479 ezer forint. A kontroller mindkét esetben 69 euróval, vagyis olyan 24 ezer forinttal dobja meg az árat, vagyis ha értelmezhető mennyiségű tárhelyet és kontrollert is akarunk, kicsit több mint 500 ezer forintot kell fizetnünk.
Akárhogy is nézzük, ez rengeteg pénz. A Valve a bejelentéskor még arról beszélt, hogy egy megfizethető gépet szeretnének piacra dobni, ami még az otthon, alkatrészekből összeállított, hasonló teljesítményű pécékkel is simán versenyben lehet majd. Ennél konkrétabbat nem mondtak, de a GameSpot akkor összeszedte egy rakás iparági elemző véleményét a témában, és az már akkor is látszott, hogy benne van a pakliban egy nagyon kellemetlen meglepetés is. Volt olyan elemző, aki szerint a 400 dollár (akkoriban 132 ezer forint) lenne az ideális, mert ezzel a konzolgyártóknak is üzennének, de a legtöbben ennél jóval feljebb tippeltek.
Volt, aki árban is a PS5 szintjére lőtte be a bejelentés alapján teljesítményben is nagyjából azzal versenyző Steam Machine-t, az Ars Technicának nyilatkozó elemzők közül pedig többen is legalább 800 dolláros alapmodellt jósoltak, a drágábbikat pedig minimum 1000 dollárra saccolták. Az IGN a bejelentés után megpróbált összepakolni egy hasonló pécét, ami nagyjából 900 dollárra jött ki, de mivel speciális gépről volt szó, és akkoriban még Donald Trump vámháborúja is pörgött, annyit tudtak írni, hogy valószínűleg ennél olcsóbb lesz, de az 500 dolláros árat ők is elég elképzelhetetlennek tartották.
Ez már csak azért sem tűnt reálisnak, mert a projekt fontos emberei többször is megerősítették, hogy a nagy gyártókkal ellentétben a Valve nem fogja előre kalkulált veszteséggel árulni a Steam Machine-t. A konzolgyártók azért tudják ezt megtenni, mert arra játszanak, hogy a csak az ő gépeiken játszható exkluzív címek eladásaiból vagy csak náluk elérhető szolgáltatásokból szedik majd meg magukat. Előbbire jó példa az erre nemrég a pécés megjelenések elkaszálásával ráerősítő Sony és a saját címeit mindig is vasmarokkal fogó Nintendo, utóbbira pedig a Game Passt minden más elé helyező Microsoft. Igaz, az újonnan kinevezett vezérigazgatójával a jelek szerint az Xbox is újra komolyan fogja venni az exkluzivitást.
Előzetesen tehát úgy nézett ki, hogy egy jó esetben is 700-800 dolláros termékről lesz szó, ami annyira már akkor sem tűnt óriási üzletnek.
A Steam Machine nem sokban különbözött attól, amit ebben a generációban az Xbox is kínál: egy olcsóbb, játékra optimalizált minipécé, amit be kell dugni, és működik. Az viszont az első pillanattól fogva látszott, hogy drágább lesz, arról nem is beszélve, hogy ez még közelebb volt egy pécéhez, olyannyira, hogy ezen a ponton az ember egyszerűen csak vehet helyette egy pécét. Persze fel lehetett hozni, hogy ha valakinek van egy csomó játéka a Steamen, amiket a kanapéra huppanva akar nyomni a tévéjén, azt nem fogja érdekelni, hogy egy Xbox Series X vagy egy PS5 olcsóbb vagy egy pécé logikusabb, főleg ha nem akar az összerakásával sem bíbelődni.
Az viszont már tavaly is remek kérdés volt, hogy valójában hány ember van, aki eleve pécén játszik, de valamiért akar egy másik, szigorúan kicsi pécét a nappalijába, vagy nincsen pécéje, és egy konzol helyett pont így akarna beszállni a videójátékozásba. És akkor még azt is be kell nyelni, hogy a Linux-alapú operációs rendszer miatt az aktuális Call of Dutyval, a Fortnite-tal és egy csomó más online játékkal nem lehet rajta játszani, mert nem kompatibilis azok csalásgátló szoftverével.
Ennél házon belül az időközben szintén jelentősen megdrágult Steam Deck többet ajánl azzal, hogy az ember bárhova magával viheti, és nem mellesleg egy dokkolóval a tévére is rá lehet kötni, még ha teljesítményben nem is lesz olyan jó. Házon kívül meg gyakorlatilag minden vagy jobban teljesít a Steam Machine-nál, vagy olcsóbb, vagy mindkettő, szóval nagyon specifikus igényekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy valakinek pont ez legyen a megfelelő eszköz. Legalábbis jelenlegi formájában biztosan, mert ez a hardver az árától függetlenül is elég elavult már 2026-ban.
Beütött a RAMageddon
Persze ettől még komoly várakozás övezte a Steam Machine-t, online rengetegen érdeklődtek iránta, engem is több ismerősöm is győzködött, hogy ez valójában jó, Japánban pedig így is elkapkodták. Szóval simán el tudom fogadni, hogy csak nem nekem szól, és amúgy remek ötlet, amire sokan vágytak. Az viszont biztos, hogy ha volt is iránta nagy érdeklődés, ez mostanra jelentősen csökkent, aminek fő oka nem az, hogy a Valve rosszul mérte fel a piacot, vagy nem tudnak rendes hardvert fejleszteni. Hanem az, hogy a mesterséges intelligencia miatt menet közben elképesztő mértékben szállt el a számítógépes memóriamodulok ára.
Ez már a Steam Machine bejelentése előtt elkezdődött, de igazán csak utána kapcsolt rá, és az apokalipszis azóta is tart, egy 2×16 gigás, DDR5-ös memóriakészlet jelenleg is több mint háromszor annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ennek oka nagyon röviden az, hogy a számítógépek hosszabb és rövid távú memóriáját biztosító alkatrészekre rendkívül nagy számban van szükség a nagy nyelvi modellek tanítását és működését segítő adatközpontokban, és egyszerűen jobban fizet az MI-ipar, mint a fogyasztói szegmens. Ugyanez a videókártyáknál is megfigyelhető, korábban a kriptobányászok miatt nem lehetett értelmes áron videokártyát venni,
most meg majd azért nem lehet, mert a nagy gyártók, de főleg az Nvidia inkább MI-gyorsítókártyákat gyártanak, a gémereknek szánt kártyáikat pedig az MI-hókuszpókusz adja el, miközben egyre lejjebb tekerik a gyártást.
A Steam Machine-re persze legalább az Nvidia profilváltása nem nyomta rá közvetlenül a bélyegét, mert a processzor mellett a videokártyát is az AMD adta bele, ahogy egyébként a PS5-be és a jelenlegi Xboxokba is. A memória és a háttértár áremelkedése viszont kikerülhetetlennek tűnő akadályt jelentett, és mint látható, tényleg nem is sikerült kikerülniük. A Steam Machine a legnagyobb jóindulattal is belépő szintű minipécé, ami a Gamers Nexus tesztjei alapján előző vagy az előtti generációhoz tartozó videókártyákkal szerelt gépek teljesítményét hozza, a Linus Tech Tips tesztjéből pedig az is kiderül, hogy a Steam Machine nemcsak a PS5 Prónál, hanem az idén hatéves PS5-nél is gyengébb.
Oké, persze, egy PS5-ön nem lehet a Steam-könyvtárunkkal játszani, eleve kevesebb játékból is tudunk válogatni, nem tudjuk rendes pécéként használni, és a modolt játékokat is elfelejthetjük. De ha tisztán a videójátékozást nézzük, amire a két gép való, akkor a PS5 egyszerűen jobb, miközben még az áremelések után is durván 100 ezer forinttal olcsóbb, mint a Steam Machine. És jár hozzá kontroller is, a tárhelye pedig alapból 1 terás. Jelenleg még a PS5 Pro is olcsóbb, mint a Steam Machine kontroller nélküli alapmodellje, pedig ott már tényleg sokkal erősebb a vas.
És hiába hangzik jól, hogy a Valve a nyílt ökoszisztémákban hisz, és nem akarja a szoftverből befolyó bevétellel kompenzálni a hardveres veszteséget, az átlagembert nem ez érdekli, hanem hogy mit kap a pénzéért. Arról nem is beszélve, hogy a Valve egyébként nyomtatja a pénzt a Steammel, ahol a versenytársainál nagyobb, 30 százalékos sápot szed le minden eladásból, és akkor a Counter-Strike-ládákról még nem is beszéltünk, szóval nehéz elhinni, hogy kizárólag a vásárlók érdekében nem akarják veszteségesen árulni a Steam Machine-t.
Ők sem így tervezték
Ennél is érdekesebb, hogy a Gamers Nexus videója alapján még a mostani árak mellett is össze lehet pakolni egy olyan gépet, ami kicsivel olcsóbban tud jobb teljesítményt. Ez természetesen nem lesz olyan kicsi vagy olyan csendes, mint a Steam Machine, amit amúgy minden tesztelő szerint fantasztikusan összepakoltak a Valve-nál, és ugye extrán foglalkozni is kell vele, de ettől még egyértelműen lehet mellette érvelni.
A magyar piacon körbenézve egyébként hasonlóak a lehetőségek, láthatóan jobb gépeket lehet összerakni nagyjából ennyi pénzért. Az ismertebb boltoknál az előre összerakott konfigurációknál is vannak olyanok, amik olcsóbban tudnak akár jelentősen jobb teljesítményt, és ennyiért a gamerlaptopok között is találni jó opciókat.
Persze az asztali pécéknél be kell érni a DDR4-es memóriával, de ez a gyakorlatban nem sokat számít, ráadásul abból simán lehet 32 gigát is venni.
Azt is érdemes még kiemelni, hogy a Steam Machine ugyan valóban képes az ígért 4K/60 fps elérésére az elmúlt évek nagyágyúinál is, mint például a Cyberpunk 2077, de ehhez a beállításokban vállalt kompromisszumok mellett az összes felskálázós és képkocka-generálós trükkre szükség lesz. Ami még mindig nem olyan jó élmény, mint ha a vas erőből hozná ugyanezt. Persze azt vélhetően soha senki nem várta, hogy a Steam Machine ennél többre lesz képes, és ha mondjuk fele ennyibe kerülne, nehéz is lenne ezt felróni neki. De hát nagyon drága, és így abszolút fel lehet, még ha ez nem is a Valve hibája.
A héten többször, több helyen is elhangzott a projekt fejeseitől, hogy nyilván ők is olcsóbban akarták piacra dobni a Steam Machine-t, és arról is beszéltek, hogy a memóriagyártók durva kényszerhelyzetekbe hajszolták bele a Valve-ot. A Gamers Nexusnak például arról beszéltek, hogy mivel a cég a memóriapiacon igazából egy senkinek számít, konkrétan úgy zajlik a folyamat, hogy nincsenek szerződések, csak minden hónapban azt mondják nekik, hogy mennyit vehetnek, és mennyi pénzért. Ha igent mondanak, akkor kész az üzlet, ha nemet, akkor soha többet nem beszélnek velük. A PC Gamernek pedig azt mondták, hogy
olyan dolgokért, amiket egy-két éve csak simán berendeltek és kifizettek, most kőkeményen kell tárgyalniuk, hogy legalább pár ezret kapjanak belőlük.
A legtöbb tesztelő egyetértett abban, hogy a Steam Machine, annak ellenére, hogy jelenleg nehezen ajánlható, a mostani viszonyokhoz képest valójában reálisan van árazva, ami a saját szoftvert, a teljesen egyedi formát, az ahhoz igazított alkatrészeket és az amúgy érdekes és jó megoldásokat elnézve minden bizonnyal így is van – ami sokat elmond arról, hogy mennyire megfizethető hobbi 2026-ban a videójátékozás. Az is látszik ugyanakkor, hogy még ha olcsóbb is lenne a Steam Machine, elég specifikus igényekkel kellene rendelkezni ahhoz, hogy bárki ezt vegye meg egy konzol vagy egy rendes asztali pécé helyett.
Ez elég kiábrándító, annyi haszna viszont legalább már most volt a Steam Machine-nek, hogy a Valve hétfőn azt is bejelentette, hogy a saját operációs rendszerét, a SteamOS-t már bárki felteheti a saját gépére is, ha AMD-s videokártyája van. Szóval ha valakinek a szoftver miatt volt szimpatikus a Steam Machine, az most már hivatalosan is építhet helyette valami más hardvert, ha már ez amúgy is jobban megéri, és aztán arra is felteheti pont ugyanazt a rendszert. Ez pedig kétségtelenül nagy szó azoknak a gémereknek, akiknek már rohadtul elegük van az egyre gyatrább Windowsból.
