A Büdös-hegy adta az Év talaját

Sokáig fej fej mellett haladt egy bálványosfürdői szulfidos barna erdőtalaj és egy mosonmagyaróvári humuszos öntéstalaj, de végül az előbbi jobban hajrázott, és győzött a 2026-os Év talaja közönségszavazásán. A Magyar Talajtani Társaság Szadán, az Év talaja Pikniken jelentette be az idei győztest, és a tavalyi nyertes talajszelvényt is részletesen bemutatták.

„Az életünknek egyelőre nem annyira észrevett alapja a talaj, mondhatni talajvakságban szenvedünk. Az év talaja pályázattal ezt a vakságot próbáljuk meg csökkenteni, hogy halljanak róla az emberek, hogy milyen sokféle talajtípus van, aminek más a kémiája, biológiája, fizikája” – mondta Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke.

Az ember tanulmányai során néhány talajtípussal találkozik, talán hallott már a barna erdőtalajról vagy a csernozjomról, de nagyon sok típus van, és Dobos szerint érdemes ezeket úgy elképzelni, mintha saját személyiségük lenne. A különbségek akkor látszódnak igazán jól, amikor akár több száz talajszelvény egymás mellé kerül. A Miskolci Egyetemen időnként be is mutatják a Kárpát-medencét így a hegyek felől az Alföld felé haladva.

„A Telex éves összefoglalójában tök jó, amikor elhangzik, hogy melyik lett az Év talaja, valakinek talán pejoratívnak tetszik, de ott van egy kis zászló, ami felugrik sokaknak, hogy van egy ilyen, hogy talajtípus. Ez az emberekben elindítja azt a képzetet, hogy akkor ezek szerint más is van, változatosságról van szó” – mondta Dobos Endre.

Az Év talaja pályázatnál is próbálják bevonni a laikusokat, egyáltalán nem kell érteni hozzá, gyakorlatilag elég egy megfelelően mély gödröt kiásni, lefotózni, és megírni, hogy miért fontos az egy adott közösségnek.

„Minden évben gyönyörű történetek jönnek elő, vannak, gazdák, aki büszkék a saját talajaikra, de egy faluhoz, történelmi eseményhez is kötődhet egy talajszelvény, és családi sztorik is fűződhetnek hozzájuk, vagy meg lehet mutatni, hogy itt, ezen a talajon gazdálkodtak a nagyapáink. Nem a talajok tudományos különlegessége számít, hanem az, hogyan tud láthatóvá válni, egy közösséget megszólítani, vagy motiválni” – mondta Dobos.

Az idei pályázatra küldtek be talajszelvényeket iskolák, tangazdaságok, gazdálkodók, és a szadai önkormányzat, és többször valóban személyes történeteket fűztek hozzájuk. A talajtani társaság pedig a szakmai leírást biztosította. Az indulókról itt olvashat bővebben is.

És akkor nézzük meg mi is a győztest, ami most először határon túli területről került ki. A pontos megnevezése: savanyú, reduktív, szén-dioxid- és kén-hidrogén-gázok által módosított szulfidos barna erdőtalaj szelvény, amelyet Bálványosfürdőn Kis Boglárka Mercedesz, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének munkatársa küldött be.

A talajszelvény egy különleges geológiájú területen helyezkedik el: a Büdös-hegy térsége – nem véletlen a név –, ma is aktív gázfeláramlásokban. A magmás eredetű szén-dioxid és a kénhidrogén-feláramlás nagyon savanyú, reduktív mikrokörnyezetet hoz létre, és ezek módosítják a felszín alatti vizek kémiai jellemzőit, a talajképződést és az ásványok stabilitását. A szelvényen ezeket is meg lehet figyelni.

„Felső része egy kilúgozott, savanyú barna erdőtalaj, amelyet a meredek völgyoldalról érkező folyamatos ráhordás és rétegződés jellemez. A 40–50 cm alatti zónában a talaj hirtelen elszürkül, vízzel telítetté válik, és a feláramló szén-dioxid és kén-hidrogén és hatására szétiszapolódik, miközben a csillám és kvarctartalmú homokrétegek időszakosan kivörösödnek, majd újra beszürkülnek. A 70–90 cm közötti rétegben a vezetőképesség extrém módon megugrik, ami erős reduktív viszonyokra, szervesanyag-redukcióra utal. Ebben a rétegben terméskén kiválásokat azonosítottunk. Ez a mélyebb szürke, finomabb szemcséjű, helyben maradt réteg állandóan érintkezik a lentről feláramló gázokkal és talajvízzel, ezért víztartó, iszapos, és a felette lévő porózus zónával érintkezve vas oxid kicsapódások jelennek meg a határfelületen” – írta a talajtani társaság honlapja.

A szelvény nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem kultúrtörténetileg is, a helyi fürdőkultúrához kapcsolódik. A mofetták, gázömlések és szénsavas források évszázadok óta a helyi gyógyászati hagyományok részét képezik: a Büdös-hegy környékét már a 18–19. században is látogatták, elsősorban reumatikus és keringési panaszok enyhítésére. A helyi legendák szerint az Apor lányok feredője nevét egy régi történet őrzi, amelyben a nemesi Apor család nőtagjai a gyógyhatású gázok és vizek miatt keresték fel a völgyet. Jókai Mór Bálványosvár című regényének eseménye ezen a területen zajlik, a közeli Torjai Büdös-barlangot pedig a kiáramló gázok miatt a pokol tornácának nevezik.

A 2026-os győztes megnevezése előtt a Magyar Talajtani Társaság tagja, Kovács Károly elemezte a helyszínen a tavalyi bajnokot. A település talajszelvénye az egykori festőművész, Székely Bertalan kertjében készült el, tisztelegve a művész emlékének, de a löszös-humuszos talaj Szada gyümölcs- és szőlőtermesztő hagyományainak nyomát is őrzi, és még mélyebben az egykori Pannon-tenger üledékét is 6-8 millió évről ezelőttről.