A depresszió és az alvászavar is lehet oka a sokízületi gyulladásnak és a reumás panaszoknak
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint nemcsak a gyulladás, hanem az alvászavar, a depresszió, az elhízás vagy a dohányzás is fenntarthatja a makacs reumás panaszokat, írta közleményében az egyetem.
A sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) krónikus autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer az ízületeket támadja meg, fájdalmat, duzzanatot és merevséget okozva. Magyarországon is több tízezer embert érint. A betegek többsége jól reagál a kezelésekre, 6-28 százalékuk azonban az úgynevezett nehezen kezelhető csoportba tartozik, a terápiák ellenére nem érik el a tartós tünetmentességet.
A Nature Reviews Rheumatology és a Lancet Rheumatology folyóiratokban megjelent közlemények szerint a depresszió, a dohányzás, az elhízás, az alvászavar és más egészségi problémák összefüggenek a nehezen kezelhető sokízületi gyulladással.
A fájdalom, a depresszió miatt például kevesebb lehet a mozgás, nőhet a testsúly, romolhat az alvás és a hangulat – mindez pedig visszahat a fájdalomra és a mindennapi működésre, kialakítva egy nehezen megtörhető ördögi kört, írta az egyetem.
Ezeket a mintákat felismerve a kutatók új kezelési módszert is kidolgoztak, és rendszeres monitorozás, mérés alapján változtatnak a terápián, ha az nem működik. Például emelik a gyógyszeradagot vagy más készítményre váltanak. A kutatók szerint ez a megközelítés egyrészt terápiaként, másrészt egyfajta „jelzőrendszerként” is működhet: hamar megmutathatja, hogy mikor nem, vagy mikor nem csak a gyulladás okozhatja a panaszokat.
„Amikor a célértékek javulnak, de a beteg mégis szenved a fájdalomtól és a fáradtságtól, érdemes egyet hátralépni. Ilyenkor nem újabb és újabb gyógyszert kell automatikusan adni, hanem megkeresni, mi tartja fenn a tüneteket – legyen az krónikusfájdalom-szindróma, depresszió, alvászavar vagy elhízás” – mondta dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának vezetője. A kutatók saját maguk is tapasztalták, hogy ezzel a megközelítéssel javulás érhető el a nehezen kezelhető pácienseknél, sőt a módszer sok esetben az orvos-beteg kapcsolatra is jó hatással van.
A kutatók modellje már nemzetközileg is ismert, és sokan átvették a nehezen kezelhető fogalmat is.
A kutatócsoport közben már azt tervezi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével dolgoznának ki még hatékonyabb terápiás módszereket a sokízületi gyulladásban szenvedőknek. „MI-alapú mintázatfelismeréssel alcsoportokat tudnánk felállítani a betegségek között, és ezeknek az adatoknak a segítségével hatékonyabb, szinte személyre szabott kezelési stratégiát tudnánk létrehozni a betegek számára” – magyarázta dr. Gunkl-Tóth Lilla, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a közlemények első szerzője.
