Soha nem látott májusi hőség szakadt Franciaországra
A szokásosnál hűvösebb május eleje után hirtelen nyári meleg szakadt Franciaországra. Az ilyenkor megszokott 18-20 fok helyett szinte mindenütt 30-34 fokos meleget mértek – írta a Le Monde. Amit az idei május hozott, az a szakemberek szerint a klímaváltozás újabb jele: nem csak a szokatlanul magas hőmérséklet mutatja ezt, hanem az előtte érzékelt, átlagosnál hűvösebb idő. Egyre gyakrabban kell minden irányban szélsőséges időjárással számolni.
A héten atlanti partvidéken is mértek 34 fokot, a máskor hűvösebb Brestben a Bretagne-félszigeten is volt 33 fok. Capbretonban rekordot is döntött a meleg, 35,2 fokkal.
„Májusban ilyet sosem tapasztaltunk. Hamar érkezett, intenzív és tartós” a meleg – mondta Patrick Gallois, a francia meteorológiai szolgálattól. A szakember szerint a napi átlaghőmérséklet is rekordot dönt: májusban az eddigi legmagasabb teljes napi átlaghőmérséklet 22,9 fok volt – ez a rekord nem lesz hosszú életű, 2017-ben mérték –, most 24 fokra számítanak. Márpedig ez nem egyetlen kiugró adat alapján születik, hanem az ország harminc állomásának méréséből tevődik össze.
A forró levegő Marokkó felől először az Ibériai-félszigeten söpört végig – a héten Spanyolországban 37 fokot is mértek –, de a légmozgás ezt a meleget csapdába ejtette Franciaország felett, még tartósabbá téve és növelve a hőséget.
Franciaország egészének átlaghőmérséklete már a 20. század folyamán és több mint két fokkal nőtt – hogy ez milyen sok, az abból is tudható, hogy globálisan sokáig a másfél fokos emelkedést tartották veszélyes küszöbértéknek, igaz, ezt már bizonyosan nem sikerül tartani a 21. század folyamán –, de 2000 után ez is felgyorsult, egyre gyakoribbá téve a hőhullámokat is. Ennek gyakorisága megkétszereződött, 21 év alatt ez már a negyedik, ráadásul 2005 után 2017-ben és 2022-ben jöttek a hullámok, most már csak 4 év volt köztük, azaz mintha gyorsuló ütemben érkeznének.
„Általánosságban kimondható, hogy az éghajlat egyre instabilabbá válik, a két szélsőség között gyorsabban ingadozik” – mondta Davide Faranda. A Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont és az Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium klimatológusa szerint több tényező is összejátszik ebben, gyorsabban váltakozik a magas és az alacsony légnyomás, gyorsabban olvad el a hó, szárazabb a talaj.
Mindez a értelemszerűen kihat a mezőgazdaságra, az ellátási rendszerekre, és növeli az egészségügyi kockázatokat is. Végső soron nagyobb energiafogyasztáshoz is vezet, a klímaberendezésekkel, miközben épp az energiafelhasználás csökkentése volna a cél.
