Szó szerint életmentő volt az elmúlt két hétben érkezett, nagy kiterjedésű és helyenként jelentős mennyiségű csapadék, ami miatt hazánk területének nagy részén mérséklődött, majd megszűnt az aszály. A hosszú távú kilátások azonban még mindig nem megnyugtatóak, az évek óta halmozódó csapadékhiány ugyanis van, ahol a 900 millimétert is eléri. A kormány 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztést jelentett be, most azt is megtudtuk, ezt a pénzt mire fogják fordítani.
Az utolsó pillanatban érkezett az égi áldás
2026 első három hónapjában mindössze háromszor esett országosan is jelentős csapadék, áprilisban pedig az 1991–2020-as átlag alapján szokásos 40,3 milliméterhez képest csak 4,1 milliméter esett országos átlagban – ezzel a 2. legszárazabb április lett a mérések kezdete, 1901 óta. Május elején volt már pár csapadékosabb nap, de az az eső nem húzott ki minket a bajból: akkor ugyanis csak kisebb foltokban esett 10 millimétert meghaladó csapadék az országban. Szerencsére jellemzően ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá, az Alföldön egy-egy intenzívebb záporból néhol 20 milliméter is lehullott.
Múlt hét csütörtökön aztán végre egy mediterrán ciklon hatására jelentős csapadékhullám érte el hazánkat, aminek köszönhetően először a Dunántúl ázott el (nagy területen jelentős, 10 millimétert meghaladó eső), aztán keletebbre húzódott a csapadék súlypontja, és a középső országrészben hullott sokfelé 20-30 milliméter, míg a Tiszántúl alig kapott belőle. A hét elején már csak elszórtan esett, szerdán pedig már jóval szárazabb légtömeg érkezett fölénk.
Mindez azt jelenti, hogy „az ország területén májusban idáig mintegy 25-90 milliméter csapadék hullott. A legkevesebb a Tiszántúl északi részén és a Kisalföldön, a legtöbb a déli területeken” – válaszolta a Telex megkeresésére Kovács Attila Viktor, a HungaroMet meteorológusa és agrometeorológiai szakértője. Ennek köszönhetően a 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól pozitív lett az ország déli felében. Az északkeleti országrészben ugyanakkor még mindig 20-30 milliméter a hiány.
A 90 napos eltérés az ország túlnyomó részén továbbra is negatív, a hosszabb távú csapadékhiány tehát továbbra is jelentős, főként az ország északi harmadában, ahol 50-119 milliméter, illetve keleti tájain, ahol 55-89 milliméter csapadék hiányzik a talajból. A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén továbbra is 100-150 milliméterrel elmarad az optimálistól.
A májusi esők előtt az ország nagy részén az aszály szintje a legerősebb fokozatú súlyos vagy az utána következő nagyfokú kategóriájába esett. A május eleji csapadéknak köszönhetően ez több helyen nagyfokúra vagy akár közepesre mérséklődött. Majd a mediterrán ciklon mindenhol megtette a hatását, az ország legnagyobb részén jelenleg nincs aszály, kivételt csak a Tiszántúl északi része képez – de már most látszik, hogy ez sajnos nem fog így maradni.
A várható szárazság miatt nőni fog az aszály szintje
Kovács Attila Viktor szerint jelen pillanatban „a növényeknek rendelkezésre áll a fejlődésükhöz szükséges nedvesség a talajban. A kalászosok és a repce esetében ez a további termésveszteségeket csökkenti, de a tavaszi súlyos aszály hatása már visszafordíthatatlan károkat okozott. A nyári kapásnövények esetében pedig lehetővé teszi az állományok optimális fejlődését.”
A felső 30 centiméteres talajréteg a Tiszántúl északi felének kivételével csaknem mindenhol telített állapotba került, fél méternél mélyebbre azonban csak délnyugaton és a felhőszakadások által érintett foltokban jutott a nedvességből. Bár a mezőgazdasági aszály megszűnt, és a vízhiány is jelentősen mérséklődött, a felső egyméteres talajrétegből még mindig sokfelé hiányzik több mint egyhavi csapadékmennyiség. Budapesten például 77, Szeged környékén 99 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest. (Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméternyi területen.)
„Ez a csapadék a talaj fölső 30-50 centiméteres rétegét nedvesítette át hazánk nagyobb részén (északkeleten még ennyit sem, míg délen helyenként akár 100 centiméter mélységet is). Ezt a mennyiséget a növények a következő napokban várható meleg és szeles idő miatt várhatóan gyorsan fölhasználják. Továbbra is hiányzik a talajból az a nedvesség, ami a télen nem pótlódott. Mindenképpen további, jelentős csapadékra lenne szükség” – mondta a HungaroMet szakembere arra a kérdésünkre, hogy túl vagyunk-e a nehezén.
Az agrometeorológus hozzátette azt is, hogy – ahogy azt már korábbi cikkünkben megírtuk –, a tavaink és a felszíni vízfolyásaink vízállása is nagyon alacsony. „Hosszú évek óta nem volt zöldár, amikor növényevő halaink ívása zajlana az ártérre kifutó, fölmelegedő, sekély vízben, így a számottevő szaporulat évek óta elmarad”.
Arra a kérdésünkre, hogy a hosszú távú előrejelzések ígérnek-e még jelentős mennyiségű csapadékot, Kovács Attila Viktor azt felelte, hogy „a hosszan tartó tavaszi szárazságot okozó északias, nagy térségű légköri áramlási mintázat ismét kialakult a Kárpát-medence fölött. Ez pedig most sem jelent mást, mint napos, száraz időt, azaz a következő 8-10 nap során számottevő csapadék nem valószínű. A következő héten a csapadékhiány ismét egyre inkább növekszik majd, a talaj ismét szárad, egyre nagyobb területre terjed ki az enyhe vagy közepes aszály”.
Brutális mennyiségű az évek óta halmozódó csapadékhiány
A HungaroMet helyzetértékelését osztja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is, aminek szakértői megkeresésünkre azt írták, „a hétvégén érkezett jelentős mennyiségű csapadék nagyrészt beszivárgott a talajba, mindez azonban a kialakult aszályos helyzetben csak átmeneti enyhülést jelent”.
Az OVF szerint „hazánk területén a 2021 óta tartó, döntően az átlagosnál szárazabb időjárás következtében a halmozott csapadékhiány mértéke április 30-ra elérte a 462 millimétert. Az Alföldön, valamint a Tisza hazai vízgyűjtő területén ennél lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet: több térségben akár 900 millimétert is meghaladó halmozott csapadékhiány jellemző”.
Arra a kérdésünkre, hogy a májusban leesett csapadékból mennyit tudott eltározni a vízügy, azt felelték, hogy 10 millió köbméterrel növelték a visszatartott víz mennyiségét a duzzasztott folyómedrekben, csatornákban és tározókban. A megtartott vízkészlet jelenleg 625 millió köbméter.
Mint írták, „a Tiszán, a Tiszalöki Vízlépcsőnél a vízvisszatartás érdekében a hétvégén 460 centiméterről a lehető legmagasabb szintre, 470 centiméterre emelte a duzzasztás szintjét az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Az intézkedés összességében 1 millió 600 ezer köbméter többlet vízkészletet jelent a duzzasztott térben, amely a térség közvetlen vízpótlása mellett a Körös-völgy irányába is átvezethető, vagy szükség esetén a Tisza-tóba továbbengedhető”.
A vízügy szerint az érkezett csapadék jelentős része beszivárgott a talajba, „a lefolyásnak indult többletvizeket az igazgatóságok a műtárgyak zárásával a csatornák medrében tartották, illetve tározókba kivezették. Egyebek mellett Hódmezővásárhely térségében a Hódtó-Kistiszai főcsatornában mintegy 150 ezer köbméter a megtartott víz mennyisége, míg Kaposvár közelében a Kapos vésztározóba 15 ezer köbméter vizet vezettek ki a szakemberek.”
Közlésük szerint „a vízügy szivattyúk segítségével is végzi a vízpótlást, a budapesti Kvassay szivattyútelep révén például folyamatosan vizet juttatnak a Közép-Duna-völgy térségének csatornáiba. A Felső-Tisza térségében pedig a Rétközi és a Tisza-Túr tározó vízpótló szivattyútelepei üzemelnek.” De mint írták, ökológiai vízpótlás zajlik a Dabas-Turjános és a Borzas-puszta természetvédelmi területeken is.
Az igazgatóságok az elmúlt napokban megkezdték több holtág mesterséges
vízpótlásának előkészítését is. A Sió-Árvízkapu zárásának köszönhetően a Sió-csatorna vízállása csütörtökön elérte azt a szintet, ahol a gravitációs vízkivezetés a Tolnai-holtágak irányába megindulhatott. Szivattyúk segítségével vízhez jut majd többek között a Tiszadobi-holtág, a Tiszaugi-Holt-Tisza, illetve Bodrog és a Hernád menti holtágak is.
Kiderült, mire fordítják az új kormány által bejelentett 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztést
A Telexnek arra a kérdésére, hogy a 10 millió köbméternyi visszatartott vízmennyiség már az új kormány első intézkedései között bevezetett Országos Vízügyi Koordinációs Központ (OVKK) felállításának köszönhető-e, azt válaszolták, hogy ez a növekmény a vízügyi ágazat több éve végzett rutinszerű vízmegtartási tevékenységének, az őszi-téli, illetve a tavaszi-nyári időszakokra kidolgozott vízmegtartási üzemrendjeinek az eredménye. „A Koordinációs Központ első intézkedésével ezen tevékenységek fokozását rendelte el a hétvégi csapadék minél hatékonyabb megtartása érdekében”.
Mint az OVF Facebook-oldaláról kiderült, az Országos Vízügyi Koordinációs Központ legutóbb május 19-én ülésezett Gajdos László élő környezetért felelős miniszter és Bögi Viktória, a minisztérium bejelentett parlamenti államtitkárának részvételével, ahol a vízügyi szakemberek bemutatták az elmúlt napokban megtett azonnali intézkedéseket.
Mint megtudtuk, az OVKK működése során „folyamatosan koordinálja a vízhiány elleni védekezést, az aszály hatásai enyhítése érdekében tett területi, térségi erőfeszítéseket. Jelenleg ez a saját rendszereinkben végzett vízmegtartások, térségi
vízátvezetések mellett a nem állami tulajdonban vagy kezelésben lévő holtágak gravitációs és szivattyús feltöltését, ökológiai célú vízpótlások elvégzését, koordinációját foglalja magába.”
Az új kormány első sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy 257 milliárd
forintnyi vízügyi fejlesztés fog megvalósulni uniós források felhasználásával, amit vízügyi szakemberek bevonásával fognak elkölteni. Az OVF-nél ezért rákérdeztünk arra, lehet-e már tudni, hogy ezek a fejlesztések pontosan hol fognak megvalósulni, és milyen célokra fogják fordítani ezt az összeget.
Mint válaszukban írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Plusz (KEHOP Plusz) keretében a vízügyi ágazat elsősorban azokon a területeken fog beruházásokat megvalósítani, amelyek leginkább érintettek a vízhiánnyal és az aszállyal. „A célunk, hogy ezek a fejlesztések nagymértékben hozzájáruljanak az adott térség éghajlatváltozásból adódó vízgazdálkodási problémáinak enyhítéséhez, csökkentsük a vízhiány és az aszály okozta károkat, javítsuk a térség komplex vízgazdálkodását.”
Elmondásuk szerint a tervezett fejlesztések között van többek között:
- a Dél-Homokhátság és a bácskai területek vízpótlása;
- a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása;
- a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása;
- az Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése;
- a Hajdúhátságon a CIVAQUA-programhoz kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztés;
- emellett jelentős beavatkozások készülnek a Keleti-főcsatorna mentén;
- valamint a Szigetközben is.
Az OVF szerint ezen fejlesztések többsége már az előkészítési szakaszban van, és rendszeresen egyeztetnek róla a területileg illetékes nemzeti parkokkal annak érdekében, hogy természetvédelmi szempontból is a lehető legjobb megoldásokat találják meg a kivitelezésre. A fejlesztéseknek 2029 végére kell megvalósulniuk.
Mint írták, a fejlesztéseik másik nagy csoportja az előző uniós ciklusban (a 2014–2020-as költségvetési időszakban) előkészített beruházások, köztük domb- és hegyvidéki tározók. Ezek kivitelezése várhatóan még idén ősszel megkezdődik.
