A vízhiányos helyzet miatt megkezdte működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, ennek részeként csütörtökön megkezdte működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – írta az OVF közleménye.

Magyarország területén az elmúlt öt év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 millimétert, de a Tisza-völgy több térségben akár a 900 millimétert is meghaladja. Ennek következtében a talajvízkészletek továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése – a 30 éves átlaghoz viszonyítva – az Alföld jelentős részén 1-2 méter közötti.

Emiatt már az őszi-téli vízmegtartást szabályozott formában, a korábbi üzemrendek módosításával hajtotta végre a vízügy. Ez műtárgyak lezárását, az érkező vizek lehető legnagyobb mértékű megtartását, az öntözőcsatornák téli feltöltését jelentette. Az intézkedések eredményeként a duzzasztott víztereinkben (Tisza-tó, Körös-völgy), a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége együttesen 615 millió köbméter volt május elején, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál.

A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban már ezekre a vízkészletekre, valamint a vízfolyások aktuális vízhozamára támaszkodva végeztek térségi és helyi vízpótlásokat. Utóbbiakat a felkészült vízügyi szakemberek több helyszínen is a nemzeti parkokkal, civilekkel együttműködésben valósították meg. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzetet azonban csak a vízügyi igazgatóságok összehangolt működése mellett, térségi megoldásokkal lehet kezelni. Ennek érdekében Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy 2026. május 14-én reggel 8 órától az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.

Az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra előrejelzett csapadék kismértékű vízszintemelkedéseket hozhat a vízfolyásainkon. Az első összehangolt intézkedések ezeknek a többletvizeknek a minél nagyobb arányú megtartását szolgálják.

A védekezés keretében a további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, mint például holtágak és harmadlagos (nem állami tulajdonban lévő) művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A vízügy a „Vizet a tájba” program keretében – amelyben a területek tulajdonosai ajánlhatják fel ingatlanaikat – elárasztásokat is végzett a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával. A térségi vízpótlások bővítéséhez további beavatkozások is szükségesek, mint például vízkormányzásra, vízvisszatartásra szolgáló műtárgyak (zsilipek, fenéklépcsők) felújítása, építése.

„A gazdálkodókkal egyetértésben, szükség esetén bevezetjük az öntözési vízhasználat menetrendjét (vízkivételek ütemezett időbeosztását), amellyel idén is elkerülhetjük a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozását. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcselemei a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. Az Európában egyedülálló összefüggő vízgazdálkodási egység segítségével, összehangolt módon szabályozzuk a területén lévő folyók, csatornák vízkészleteit” – írta az OVF.

Hozzátették, hogy a vízügyi szakemberek folyamatosan a területeken vannak, és a sokéves tapasztalataikat felhasználva készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére.