„Azt éreztem, hogy nagyon nyitott emberek, biztos vagyok benne, hogy lesz előrelépés”

Az új kormány tagjai az első kormányülésre menet, Ópusztaszer felé félúton vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, a marispusztai vízőrzőkkel találkoztak, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat, és konkrét aszályvédelmi intézkedéseket, azonnali vízügyi beavatkozásokat jelentettek be.

Arról, hogy mi történt egész pontosan a Tisza-kormány első kormányülése előtt megtartott találkozón, Nagyapáti Oszkár, a Kiskunmajsa-Marispusztai Önkéntes Vízőrzők ötletgazdája és vezetője, a Vízőrző Mozgalom szóvivője beszélt a Telexnek. Mint mondta, szerda reggel kaptak arról egy telefont, hogy még aznap szívesen meglátogatnák őket a kormány tagjai és vízügyi szakemberek Kiskunmajsa határában, a marispusztai elöntések helyszínén. Arra kérték őket, osszák meg a tapasztalataikat arról, hogy civilként milyen eredményeket értek el a vízmegtartás területén az elmúlt két évben. „A jó gyakorlatokat szerették volna látni, illetve azt a helyzetet, hogy milyen az, amikor van víz, meg milyen, amikor nincs”.

A hirtelen jött látogatáson részt vett Magyar Péter miniszterelnök és az általa vezetett, frissen megalakult kormány minden minisztere, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) tagjai, valamint Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese és kollégái, valamint a civil marispusztai vízőrzők.

„Nagyon konstruktív találkozás volt, amin a vízügy is ki tudta fejteni a problémáit, amik az évek alatt a szőnyeg alá voltak söpörve, vagy szándékosan el voltak hallgattatva. Nagyon jó volt hallani végre, hogy pontosan látják a problémákat. Magyar Péteren és a kormány tagjain lehetett érezni, hogy a jó példákat, a jó megoldásokat keresik a vízhiány orvoslására és az aszálykárok csökkentésére, amibe a civil társadalom tagjait is szeretnék bevonni”, mondta a gépészmérnök-erdőgazdálkodó a Telexnek.

Nagyapáti helyi erdőgazdálkodóként a saját bőrén tapasztalta meg, hogy a trópusokkal ellentétben a Homokhátságon az erdőtelepítések az ellenkező hatást váltják ki: nem vonzzák a vizet, hanem csak még jobban kiszárítják a talajt. „Ez egy hibás lépés volt. Nemrég született arról egy mérés, hogy itt az erdőkben még az 1 százalékot sem éri el a víztartalom a talaj alsó szintjében, ami tragikus”. Ezután tért át a vízvisszatartásra, és a tavalyi első elárasztás után azt tapasztalták meg Marispusztán, hogy augusztus közepén még tudott a helyi gazda legeltetni, viszonylag zöld volt a táj, a talajvízben pedig lassú csökkenés következett be. Ez nagyon látványos változás volt a korábbiakhoz képest.

A Vízőrző Mozgalom tavaly még csak néhány tagból állt, most már országszerte 25 csoportot számlálnak. Ezek egyenként pár tucat embert jelentenek, köztük gazdálkodókat, természet- és környezetvédelmi szakembereket, akik két-három éve hol gerillaakciókban, hol szabályosan engedélyeztetve vizet juttatnak a tájba, hogy feltöltsék a talajvízszintet azokon a területeken, ahol már évtizedek óta halmozódóan nagyon komoly vízhiány alakult ki. Ami nemcsak a gazdálkodóknak jelent hatalmas problémát, hanem az ott élőknek is, akiknek kimerülnek a kútjaik.

Megmutatták az elárasztások helyszíneit

Nagyapáti Oszkár elmondta, hogy a kormánnyal és a vízügyesekkel való találkozón semmilyen politikai kérdés nem jött szóba, csak az aszállyal és a vízmegtartással kapcsolatos problémák. „Meg tudtuk mutatni, hogy idén Marispusztán két helyszínen csináltunk elárasztást, egy öt és egy két hektáros területen”. A kisebb területre a kiskunmajsai termálstrand lehűtött csurgalékvize lett kiengedve egy mesterségesen kialakított mederbe, a nagyobb területre pedig a domborzatból adódó körülményeket használták fel, és egy csatorna kisebb átvágásával egy mélyfekvésű területet árasztottak el.

„Ez már kiszáradt, de így is meg tudtuk mutatni, hogy milyen az, amikor a leszivárgó víz hatására a környék gyönyörű zölden megmarad. Olyan, mintha ott igazi tavasz lenne, miközben tőle már egy kilométerre is csontszáraz a talaj és már minden ki van égve. Az elárasztás hatása tapasztalataink szerint még több hónapon keresztül fog érződni, és szolgálni az egész ökoszisztémát” – mondta.

A vízőrző elmondása szerint a kisebb területre a termálstrandról szeptembertől májusig többször kapnak vizet, de aztán a strandszezonban – ami egybeesik a legforróbb és legszárazabb nyári időszakkal – már nem. „Az őszi elárasztás eredménye még mindig vízfelületként látható a területen, de már lassan apad és tölti fel a talajvízszintet, így láthatták a kormány és a vízügy tagjai, hogy micsoda élet tud kialakulni egy ilyen elárasztott területen”.

A Kiskunmajsa-Marispusztai Önkéntes Vízőrzők munkájáról A puszta vízőrzői – küzdelem a klímakatasztrófa ellen című nagyképes cikkünkben számoltuk be részletesen tavaly júniusban. „A Homokhátságban mi voltunk az első fecskék, akik hosszabb időre tudtunk hivatalosan vizet megtartani. A kezdet nehéz volt, mert akkor még nem volt a Vizet a tájba program, és nem álltak készen a jogszabályok az ilyen akciókra. Az ATIVIZIG-gel azonban már akkor is nagyon jó és konstruktív volt az együttműködés. Ők nyitottak voltak, mi pedig türelmesek, és ez a bizalom azóta is megvan, úgyhogy nekünk nem gerilla módjára kellett ezeket az elárasztásokat véghez vinni”.

Az idei volt a második elárasztásuk, amit most úgy csináltak meg, hogy volt saját vízügyi tervezőmérnökük, aki civil önkéntesként egy ipari drónozással foglalkozó szakemberrel együtt dolgozott ki egy szakmai anyagot, és az Élhető Kiskunmajsa Egyesületen keresztül az OVF-től hivatalosan megkérték az engedélyt az elöntésekre.

Végre komolyan veszik a problémáikat

Miután megmutatták a két elárasztás helyszínét és megosztották a tapasztalataikat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter felkérte őket arra, hogy állítsanak össze egy szakmai anyagot arról, hogy a Vízőrző Mozgalom 25 csoportja pontosan milyen munkát végez az egész országban. Hol és milyen körülmények között végeznek vízmegtartásokat, milyen lefedettséggel dolgoznak, milyen szakembergárdával rendelkeznek, és mire lenne még szükség a munkájukhoz. Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel fogják ezt a munkaanyagot áttekinteni, és lehetőség szerint felhasználni.

„Azt éreztem, hogy nagyon nyitott emberek, és biztos vagyok benne, hogy lesz előrelépés, mert megvan a szándék arra, hogy a civilek tapasztalatait beépítsék a jövőbeni aszály elleni intézkedési terveik kidolgozásába.

A Vízőrző Mozgalom tagjai pedig nagyon örülnek, hogy végre komolyan veszik a problémáikat és kormányzati szintre emelték, hogy a civileket is bevonják a stratégia kidolgozásába”, mondja Nagyapáti.

Magyar Péter jelezte a helyszínen, hogy mennyire fontosnak tartja a gazdálkodók, az elhivatott civilek, a vízügyi szakemberek és a kormányzat közötti koordinációt. Beszélt arról is, hogy forrásokat fognak átcsoportosítani az OVF számára, hogy azonnali cselekvéseket indíthassanak el, mert az elmúlt években meglehetősen forrás- és humánerőforrás-hiányos volt ez az ágazat – a klímaváltozás hatásai mellett ez is volt az egyik oka annak, hogy ilyen mértékben kiszáradt az ország.

Lokálisan van eredmény, régiós szinten nincs

Ahhoz, hogy nyár közepén a Homokhátságban még legyen víz a kutakban, sokkal több elárasztásra lesz szükség, mondta Nagyapáti. Felidézte, hogy a tavalyi első próbálkozásukkor „elképesztő volt látni, hogy olyan rossz állapotban voltak már a talajok, hogy az elárasztás után napokig nem mozdult a víz, csak kb. 10 nap múlva indult meg lefelé a talaj kapillárisaiban. Végül összességében az első árasztásnak 1,5 kilométeren 50-60 cm-es talajvízszint növekedés lett az eredménye”.

Bár ez szép eredmény, elmondása szerint ez a talajvízszint-emelkedés a kutak állapotára nem tudott hatással lenni. Kiskunmajsa környékén akár 10 ezer fúrt kút is lehet, amik 40-50 méterről próbálják felhozni a vizet, oda az elárasztás eredménye már nem tud lejutni.

Marispusztán az elmúlt években rendszeresen előfordult, hogy a nyár közepén, amikor mindenki egyszerre próbálta öntözéssel csökkenteni a vízhiányt, locsolni a növényeit, itatni az állatait, már nem nagyon volt nyomás a kutakban. Ezen a problémán ilyen szinten, ahol jelenleg tartanak az elárasztások, rövid távon nem látszik a megoldás. „Ennek lokálisan van eredménye, régiós szinten nincs. Ehhez az kellene, hogy minél több ilyen legyen az Alföldön, és ezeknek a hatása összeadódjon”.

Mit jelentett be elsőként a kormány?

A Tisza-kormány a találkozó után elvonult Ópusztaszerre, ahol megtartották az első, maratoni hosszúságú kormányülést. Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón is sok szó esett az aszály elleni intézkedésekről, szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese is. Gacsályi nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, mint mondta, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. „Itt már nem éves aszályról, hanem éveken keresztül elhúzódó aszályról beszélünk”, mondta, majd bejelentette, hogy az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.

Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, a leköszönő kormány mulasztásai miatt ebben a ciklusban a vízügyi szektorra egy forint sem jutott EU-s forrásból. De kritizálta az Orbán-kormányt amiatt is, hogy elutasították azt, hogy az akkumulátorgyárnak vizet szállító csöveknél legyenek leágazások vízhiányos helyzetre a gazdáknak.

A sajtótájékoztatón bejelentettek néhány konkrét intézkedést is:

• 257 milliárd forintnyi vízügyi fejlesztés fog megvalósulni az EU-s KEHOP-programnak köszönhetően, amit vízügyi szakemberek bevonásával fognak elkölteni.
• Létrejön egy vízügyi koordináló központ az aszályhelyzet kezelésére.
• Az aszály miatt vis maior helyzetet fog kihirdetni Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter, aminek keretében bizonyos kötelezettségeket elengednek a gazdáknak, például a 30 napos vízkivétel lehetőségét is.

A legfrissebb hír az, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság bejelentette, hogy elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és ennek keretében csütörtökön létrejött az Országos Vízügyi Koordinációs Központ. Mint közleményükben írták, az eddigi intézkedések eredményeként a duzzasztott víztereinkben (Tisza-tó, Körös-völgy), a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége együttesen 615 millió köbméter volt május elején, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál.

A további beavatkozások nagy része vízvisszatartási célú, mint például holtágak és harmadlagos (nem állami tulajdonban lévő) művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A vízügy a „Vizet a tájba” program keretében – amelyben a területek tulajdonosai ajánlhatják fel ingatlanaikat – elárasztásokat is végzett a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználásával. A térségi vízpótlások bővítéséhez további beavatkozások is szükségesek, mint például vízkormányzásra, vízvisszatartásra szolgáló műtárgyak (zsilipek, fenéklépcsők) felújítása, építése.

„A gazdálkodókkal egyetértésben, szükség esetén bevezetjük az öntözési vízhasználat menetrendjét (vízkivételek ütemezett időbeosztását), amellyel idén is elkerülhetjük a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozását. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcselemei a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. Az Európában egyedülálló összefüggő vízgazdálkodási egység segítségével, összehangolt módon szabályozzuk a területén lévő folyók, csatornák vízkészleteit” – írta az OVF.