Május első napjaiban extrém gyors és intenzív meteorzáport figyelhetünk meg
Május elején az év egyik leggyorsabb meteorraja, az Éta Aquaridák éri el maximumát: a Halley-üstökösből származó porszemcsék akár 67 kilométeres másodpercenkénti sebességgel csapódnak a Föld légkörébe. A meteorraj szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbb hullócsillagot május 6-án hajnalban láthatjuk, írta közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A meteorrajok legnagyobb része üstökösökből származik, melyek a pályájuk mentén poranyagot pöfékelnek ki. Az év azon időszakában, amikor a Föld az üstökös pályáját metszi, ütközik ezekkel a keringő részecskékkel, látványos meteorrajt produkálva. Az Éta Aquaridák szülőobjektuma az 1P/Halley-üstökös, mely a legrégebb óta ismert és leghíresebb periodikus üstökös az égen. A Föld pályája évente kétszer is metszi az üstökös pályáját, ami két hullócsillagzáport is létrehoz. Az intenzívebb raj a leszálló csomó mentén kialakult májusi Éta Aquaridák, a másik pedig a felszálló csomó mentén létrejövő, október végi Orionidák.
Ha a meteorraj kisugárzási pontja a zenitben lenne, akár 50 meteort is láthatnánk óránként, ezzel az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora. A hazánkban alacsonyan járó radiáns és a holdfény miatt csak 10-20 hullócsillag várható hajnalra óránként.
A meteorraj maximuma május 5-ről 6-ra virradó éjszaka várható. A megfigyelésre a szerda hajnali órák a legalkalmasabbak: a raj radiánsa – vagyis az a pont, ahonnan a meteorok látszólag kiindulnak – csak hajnali fél három körül emelkedik a látóhatár fölé. A megfigyelést idén jelentősen nehezíti a 84 százalékos fázisú Hold fénye, amely a leghalványabb meteorokat elmoshatja az égről. Ennek ellenére egy-egy fényesebb példány, sőt akár látványos tűzgömb is feltűnhet az égen. A legtöbb meteort várhatóan hajnali 3 és 4 óra között pillanthatjuk meg. Az égbolt bármelyik pontján felbukkanhatnak, de érdemes keletre, magasan felnézni, lehetőleg fényszennyezés nélküli területen.
