2025 az éghajlatváltozás ijesztő éve volt, az északi sarkkör közelében is mértek 30 fokot
2025 több észak európai országnak a legmelegebb vagy a második legmelegebb éve volt a mérések kezdete óta, áll az Európai Éghajlatváltozási Állapotjelentésben, amelyet a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet közösen adott ki.
Európa az 1980-as évek óta a leggyorsabban melegedő kontinens, a globális átlag kétszeresével nő az átlaghőmérséklete, ami egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokkal, extrém időjárási jelenségekkel, esőzésekkel és áradásokkal is együtt jár.
A jelentés szerint 2025-ben Európa területének 95 százalékán melegebb volt, mint az éves globális átlaghőmérséklet. A legkiugróbb értékeket a Skandináv-félszigeten mérték, ami több esetben a valaha volt legmelegebb évet is jelentette. Európa történetének második legsúlyosabb hőhullámát élte át, míg a Skandináv-félszigeten sosem volt még korábban olyan hosszú hőhullám, mint tavaly. Átlagosan ott két hőstresszes napot szoktak regisztrálni, míg 2025-ben ez az időszak majdnem két hétre nyúlt. A hőmérséklet még az északi sarkkör közelében is elérte a 30 Celsius-fokot.
A felmelegedést jelzi az is, hogy minden eddiginél nagyobb terület lett erdő- vagy bozóttűz martaléka, és a tüzekkel járó szennyezőanyag-kibocsátások sem voltak még ilyen magasak.
A szárazföld mellett a tengerfelszín átlaghőmérséklete is emelkedik, és tavaly érte el az eddigi legnagyobb értéket. Az európai óceáni régió rekordrésze, 86 százaléka tapasztalt legalább erős tengeri hőhullám-viszonyokat.
A gleccserek Európa-szerte veszítenek nettó tömegükből. A szezon végi hótakaró kiterjedése és tömege egyaránt a harmadik legalacsonyabb volt a mérések kezdete óta. Tavaly márciusban a hótakaró kiterjedése 1,32 millió négyzetkilométerrel volt kisebb, mint a sokéves átlag. Ez a terület le tudná fedni Franciaországot, Olaszországot, Svájcot, Németországot és Ausztriát együttvéve. A grönlandi jégtakaró 139 gigatonnával lett kevesebb, ami másfélszer több mint az Alpok gleccsereinek tömege.
Az előző év meglehetősen száraz is volt, 1992 óta ez volt a harmadik olyan év, amikor rekordalacsony volt a talajnedvesség Európa egészét tekintve, a kontinens 35 százalékán pedig extrém aszályt tapasztaltak. Északnyugat- és Közép-Európában az előző 47 évre visszatekintve a tíz legkevésbé csapadékos év között volt 2025. Habár volt néhány nagyobb áradás is, 1992 óta tavaly volt a második legalacsonyabb vízállása a folyóknak.
Néhány pozitívum is történt azért, a megújuló energiaforrások biztosították Európa villamosenergia-termelésének közel felét (46,4 százalékát) 2025-ben, a napenergia pedig új, 12,5 százalékos hozzájárulási rekordot ért el.
